Az NGO-k három korszaka

Az első szakasz a nyugati liberális demokráciák terjeszkedése a soft poweren keresztül. A második, hogy ezt felismerték a konzervatív és fundamentalista oldalon állók is, légyen az Orbán Viktor kormánya, Oroszország, az Iszlám Állam vagy az USA vallási fundamentalista irányzata. Még ha ezek nagyon különbözők is, egyaránt létrehozták a GONGO-kat, és elég könnyen hatoltak be a nyugati értékrendet képviselő országokba. Az elején például Németországban még örültek is, hogy az ilyen GONGO-k mecseteket építenek. Úgy nézett ki, hogy a XXI. században ezekkel a puha beavatkozó módszerekkel harcolnak majd egymás ellen, és talán így is lett volna, ha nem köszön be több egész bolygónkat meghatározó válság. Az előadásomat ezért egészítettem ki globális válságokkal (gazdaság, éghajlat, migráció, vírus), mert ezek magyarázzák a helyi reakciókat és a harmadik korszakot. A harmadik korszak lényege, hogy Trump maga veri szét a soft power-t, és csatlakozik az egyre erőszakosabb válságkezelő próbálkozásokhoz. Ezek háborúk, helyi érdeket képviselő megoldások. Végül az előadásomat azzal zártam, hogy globális kihívásokra globális megoldások kellenek.

 

Néhány mondat az egyes slideokhoz. A 6-os gazdasági válságot az USA kormánya – valószinűleg a Haritage Alapítvány ajánlása alapján – a dollár lenyomásával kívánja kezelni. A 7-esben a svájci frank magas árfolyamának lenyomási technikáiról beszéltem. Valóban rossz, ha egy valuta túlértékelődik, és lehet találni piaci megoldásokat, de Trump a problémát erőszakosan kezeli, ez pedig visszacsatol minket az erőszakkultúra terjedéséhez, ami a globálisabb problémák összessége miatt van.

A 10-es slide-nál bevezettem az előadásba a Vöröskereszt és az Orvosok Határok Nélkül NGO eltérő AIDS kezelését. Abból történetesen a Vöröskereszt jön ki jobban, mert nem odaküld, hanem ott lévő társadalomba integrált emberekkel dolgozik. A két szervezet bemutatása általánosan is igaz az NGO-k lehetséges viselkedésére, a beavatkozás eltérő megközelítéseikre.

A 15-ös slide csak egy példa arra, hogy egy nünükével rendelkező civil szervezet, ha elkezd növekedni, akkor társadalmi beavatkozóvá válhat. A Budapest Bike Maffia mára azt szeretné elérni, hogy a Lánchídról kitiltsák az autókat.

A 17-es slide már a befolyásolás NGO-s és GONGO-s módszereit kezdi el kibontani. Itt tényleg nagyon ravasz dolgokat találunk. Rákanyarodtam a jogvédő NGO-kra, és arra a morális kérdésre, hogy a beavatkozás miért is volna elfogadhatatlan. Nem lett kibontva, bár ez egy igen izgalmas szociológiai kérdés (Médiaetika könyvem ezt boncolgatja), itt viszont hoztam egy példát arra, hogy van amikor nem ördögtől való a lobbizás, sőt, a független alrendszer átpolitizálódása is lehet erkölcsileg egyedül elfogadható.

A 18-as slide arra példa, hogy tényleg az olaszoknál fordult elő először, hogy az ügyészség átpolitizálódott. Ám milyen jól tették. (Az előadás végén a diákok rákérdeztek az olasz történetre, és maradt még 10 perc arra, hogy kifejtsem, milyen élet-halál harcot vívtak az ügyészek és a bírók a maffiával. A részletek döbbenetesek, Balcone és Borselino az életüket áldozták, és ezért a szicíliaiak máig hálásak.)

Vannak aztán előzményei Trump USAID lebontásának (az USAID-et elfelejtettem említeni, de erről alighanem mindenki tud, ez volt az előző korszak legnagyobb NGO finanszírozója). Ez pedig a kínai technika, az orosz, és kicsit a magyar is ezt követi. Egyszerűen el kell lehetetleníteni, meg kell félemlíteni, jogilag kriminalizálni kell és be kell tiltani a nemkívánatos NGO-kat. Csak az a jó NGO, ami GONGO-sított.

A 22-es slide-nál visszatértem ahhoz, amit a 10-es években kutattam. A norvég probléma nem más, mint a liberális NGO válság. A túlzott finanszírozás elkényelmesít, a döntéshozatalba való bevonás a watch dog funkciót heréli ki. De van ennek a Habermas által elképzelt jövőnek egy másik válsága is, a társadalom civilként való politikába való bevonása mindmáig a középosztály lehetősége és nem reprezentatív. Itt nem nyitottam ki azt a témát, ami egyébként 2020 óta foglalkoztat, a demokratikus innovációk igyekeznek kiutakat keresni. Ezek valóban kritizálják azt, amit Trump vagy az Orbán-kormány kritizál – s én is megtettem a norvég példán -, de egész más megoldásokat találnak.

A 23-as slide-hoz annyit, hogy az USA kilépése a WHO-ból sajnos igazolja az előadás első tézisét. Egy válságra adott reakció először mindig partikuláris. Nyilvánvaló, hogy a járványok globálisak, partikuláris megoldásokat már a középkorban is ismertek. 

Itt nézhetők meg a slidok

---

---