Trénerkollégáknak már jó ideje igyekszem felhívni a
figyelmüket arra, hogy ne csak a divatos asszetivitást tanítsák, és azt se
gondolják, hogy az empátia mondjuk az egészségügyben dolgozók, a tanárok, vagy
az ügyfelezelők szent grálja. (Sőt, utóbbi alkatokat fel sem veszik call
centeresnek és nem véletlen.) Három attitűdöt kell birtokolnunk az emberekkel
foglalkozó szakmákban: az asszeritvitást, empátiát és részvétet. Mindegyik
egyformán fontos.
Végre találtam szakirodalmat is a részvét-gondolat
megerősítéséhez, mely ugyan azt állítja, amit én a korábbiakban az ERA-modellben,
nevezetesen, hogy az empátia túlterhelhet, kiégéshez vezethet. Épp ezért, a
részvét megtanítása a kiégés és a stressz ellen is hatékony beállítódás, és
technikáját Mathieu Ricard-tól
lehet meditációs receptként átvenni. (Ld. itt.
A „Szerető kedvesség” meditáció c. fejezetet.)
Az alábbiakat lehet olvasni ebben a fejezetben.
A részvétet itt együttérzésnek fordítják, ami ugyanaz. Tehát
nem empátia, az nem beleérző képesség. A buddhista hagyományban a Metta
gyakorlatok alá tartozik, de a kereszténységben is a sokat emlegetett szeretet
igazán akkor tud tartalommal megtelni, ha valaki szerzetesként meditációval
fejlesztgeti magában. Az agy más területei aktiválódnak empátia és részvét
esetében. Empátiánál neurontükrözés van, részvétnél van távolságtartás és van
tudatosság.
A részvét érzelmi beállítását nevezik "szerető kedvességnek".
Ez azt jelenti, hogy meg kell értenünk mások vágyait, szenvedéseiket pedig
csökkenteni szeretnénk. Amit kívánunk nekik a meditációs gyakorlatban az a
biztonság.
Na, most nem lehetetlen, hogy mást is, jobbat is,
személyiségünknek jobban megfelelőt is kitalálhatunk, mely a részvét érzelmi
aktivitásához vezethet, de ha csak a fentieket nézzük már elég nehéz helyzetben
találjuk magunkat, hiszen, egy bűzlő, unszimpatikus, sorsát magának köszönhető
kellemetlen ügyfél esetében, ugyan hogy tudunk felé úgy fordulni, hogy
biztonságot kívánunk neki, mikor azt gondoljuk, hogy megérdemli azt a helyzetet
amiben van, úgy sem tudunk rajta segíteni, és miért pont nekünk kell vele
foglalkozni, a kollégánk egész nap megússza az ilyen figurákat, nekünk meg ez
már a második.
Ellenségeinknek sem szoktunk biztonságot kívánni, épp
ellenkezőleg, csupa rosszat kívánunk nekik, kihívásokat, nehézségeket,
szenvedést. A meditációs javaslat abból is indul ki, hogy a gondolatainkat
először szeretett lényre irányítsuk, neki nem nehéz biztonságot kívánni (légzésgyakorlat
közben koncentráljunk a szívünkre), és ezt vigyük át az emberiség egészére,
aztán a nekünk semlegesekre, végül a nem szeretett emberekre. Amikor ennek az
érzelemnek a megtartása nem jár sikerrel, térjünk vissza a korábbihoz, amikor
még meg tudtuk tartani az érzelmet és próbáljuk újra. (Ricard előbb ajánlja a semlegest és csak utána az emberiséget.)
Valójában két lény lakik bennünk - mondja -, egy jóindulatú és egy
rossz. Ezek küzdenek egymással, és attól függően győz az egyik vagy a másik,
hogy melyiket tápláljuk jobban. A meditálás során nem csak az történik, hogy a
pozitívat tápláljuk, hanem az is, hogy ha szerető kedvességgel tudunk fordulni
a külvilághoz, akkor mi magunk is a világnak ezt a részét fogjuk látni és mi
magunk is boldogabbak leszünk.
Ha nem érzünk részvétet szenvedő embertársainkat látván, ha
nem akarunk segítő szándékkal feléjük fordulni, ha nincs bennünk vágy arra, hogy a szenvedést a világban csökkentsük, akkor a segítő szakmák
számunkra rémálommá változnak. De kiégünk akkor is, ha teljesen áthat minket a
másik fájdalma. A részvét erőt is kíván. Bemenni egy haldokló mellé és fogni a
kezét részvétet igényel, de furcsa mód kevesebb fájdalommal jár, mint a távoli
aggódás. A szembenézés megtagadásának hidegsége pedig valamiképp megbosszulhatja
magát.
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |