Megértettem
A weboldal "Cookie"-kat használ. Több információ
#oktatás #háború Belföld(országos) Belföld(helyi) Világ Környezet Egészség Kultúra Közlekedés Vezércikk

Gheorghe Tatarescu külügyminiszterként leveri a magyar küldöttséget

borito_kep

2021. 07. 29. 13:54

- | - | - | -

Trianon az első világháború után 104 ezer négyzetkilométert juttatott Romániának, amelyből csak 4000-et kért Párizsban a vesztes Magyarország küldöttsége. Márton Áron, Venczel József és számos magyar erdélyi szervezet viszont nagyobb reményekkel, részletes népszámlálási térképeikre hivatkoztak abban a hiszemben, hogy az igazságtalan határkialakításból fakadó problémákat végérvényesen tisztázhatják.

Gheorghe Tatarescu külügyminiszter nem vitatta, hogy a kért területen magyarok élnek, de Arad, Szatmár és Nagyvárad, mint mondta, három megyeközpont, és ha ezek visszakerülnének Magyarországhoz, akkor közlekedésileg, kulturálisan és mindenhogy a mögöttük lévő másfél millió ember élete megbénulna, gazdasági fejlődésük lehetetlenné válna. Ráadásul – mondta – itt minden magyar ember mindenféle jogát megkapja, egyénit és közösségit is, hiszen szabad vallásgyakorlat van, rengeteg iskola, a hátrányos megkülönböztetést a román törvények szigorúan büntetik, autonómok az intézmények. Ezekkel az érvekkel szemben a magyarországi küldöttség keze meg is volt kötve, mert a szovjet irányítás alatt álló békekeresés egyházi memorandumokra nem támaszkodhatott. De Tatarescu tudott hivatkozni a Romániai Magyar Népi Szövetség állásfoglalására is.

Ez az állásfoglalás tette be a határviták számára a kaput. Az amerikai diplomácia még hajlott volna egy igazságosabb rendezésre, Franciaország a románokkal szimpatizált, a Szovjetunió pedig büntetni akarta a magyarokat, és jutalmazni a románokat a kiugrásért. A külső erőviszonyok nem voltak kedvezőek, mégis annyira látványosan igazságtalan volt Trianon, hogy a nagyhatalmaknak igencsak jól jött a romániai baloldali magyaroktól jövő segítség. Szervezetük neve Magyar Népi Szövetség volt. A Népi Szövetség egy határok nélküli új világrendben bízott. Nem a határok meghúzása, hanem a demokrácia minősége a meghatározó – írták. Végül is szép dolgokat állítottak, s javaslataikkal a népességcseréknek kívánták elejét venni, melye Márto Áronék nem vetettek volna el.

Tatarescu tehát a nemzetközi tárgyaláson két magyar szöveget tudott egymással szembeállítani, egy memorandumot, mely lakosságcserében gondolkodott, és a felekezetek és az iparkamarák jóvoltából született – a kommunista rendszer előtt még léteztek ilyenek, mintegy 1102 szövetkezet működött több mint félmillió taggal – valamint a Népi Szövetség állásfoglalását. Márton Áron eleinte még szeretett volna együttműködni ezzel a szervezettel, de egyre kevésbé tetszett neki, hogy a romániai magyarság összérdekeinek megjelenítőjeként léptek fel, amit aztán Tatarescu a maga javára ki is aknázott. S ahogy mindenhol a szovjet fennhatóság alá tartozó keleti blokkban, Romániában is napról napra csúszott át a vezetés azon kommunisták kezébe, akik a „munkásosztály tömegeit akarták harcba vinni” minden más eszmével szemben. Miután a Népi Szövetség elvégezte dolgát, felszámolták.

A magyaroszági politikusok érvelhettek volna amellett Párizsban, hogy a Népi Szövetség már a kommunisták fiókszervezete, de hát ők maguk se fordulhattak szembe Rákosi Mátyással, akinek pozíciói fokozatosan erősödtek. Rákosi modernnek és realistának tűnt. A Szovjetunió nagyhatalom, ezért bekebelezheti Litvániát, hogy jövőbeli érdekeit biztosítsa. A magyarok pedig a nácik segítségével szerezték meg Észak-Erdélyt, és diplomáciánk maximum annyit tudott tenni, hogy néhány határmenti településre igényt tartott. Így született meg a 4000 négyzetkilométerről szóló tárgyalási alap, melyhez Rákosi sok reményt nem fűzött. Mikor aztán ez is elbukott, gondolta úgy néhány erdélyi vallási vezető, hogy megfogalmazzák tiltakozásukat, de a reformátusok püspöke, Vásárhelyi János kihátrált ebből. Szerinte ez már felvetné a hazaárulást, hiszen az új haza immár Románia. Mikor a memorandumot írták, magyar állampolgárok voltak, de azóta a helyzet megváltozott. Határvitában kiállni, miután a dolgok már eldőltek, fölöslegesen kockázatos – vélték a protestáns felekezetek. Így maradt hát magára Márton Áron a csíksomlyói szereplésével, ám arról, hogy egy memorandumot írjon, és tiltakozzon az igazságtalan határok ellen, végül ő is lemondott, Vásárhelyi lebeszélte róla.

Kép Tatarescu Párizsban tett érveinek román újságban történő beszámolója itt. 

Folyt. ld. itt.


Értékelés

Hogyan működik?
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:  
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:  
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:  
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:  
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:  
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:  

Hozzászólások

Jelentkezz be , hogy hozzászólhass!