5. fejezet – Szcenáriók

J.K. egyre többet szeretkezett Juliával. Már nem csak a támaszt kereső nőt látta benne, hanem a lázadót is. Vékony arcán a kiugró járomcsontokra már korábban felfigyelhetett volna. Ezek a szigorú vonások jól tükrözték keménységét, melyet fokozatosan fedezett fel. Külsőre nem illettek egymáshoz. Toscani Julia mellett olyan volt, mint egy divatbemutató elegáns férfimanökenje, Julia pedig mint egy rockkoncert gót énekesnője. Bár Toscani messziről kerülte a divatbemutatókat, Julia pedig nem tudott énekelni és rockkoncerten is kamaszkorában járt utoljára. 

A titkos találkozójuk a telephely lett, ahová a férfi mindent beszerzett Julianak, amire a járvány miatti fertőtlenítéshez szüksége volt. Julia kérésére még azt a különleges ágyneműt is, ami az erre célra kitenyésztett mikroorganizmusokból álló cellái miatt önfertőtlenítő hatással bírt, és amihez horribilis ára miatt csak kevesen juthattak hozzá. Kicsit furcsán nézték az utcagyerekek, ahogy becipelte a nem nehéz, de hatalmas zsákot, melybe az egészet becsomagolták. Julia rendszeresen itt várta őt, s csak azt kellett találkozójukon mindig ellenőriznie, hogy Robert nem akar-e valamiért idejönni maga is. De a járvány óta összezártságukat tudta enyhíteni, ha Julia azt mondta, átmegy a telepre dolgozni, hogy ne zavarjon. S Robert egyáltalán nem bánta, legalább addig nyugta volt, nem zsörtölődött vele a felesége. Julia kerülte vele a testi érintést, ajánlotta a másfél méter távolságot a járványra hivatkozva, s ez hihető volt. Voltaképpen nem kívánta Robertet, annál inkább J.K. Toscanit.  Toscani mégiscsak egy tökéletes testű és nagyon intelligens férfi volt, valamint magas szexuális teljesítménnyel bírt, ahogy ez az ő fajtájában egyébiránt általános volt. A legtöbb szülő gondolt gyereke felnőttkori szexualitására és nem bízta a véletlenre.  

Julia sose gondolta volna, hogy egyszer olyan szerencséje lesz, hogy az elitből kap szeretőt. Ha azt kérdezik tőle, hogy akkor is szeretkezne ezzel a férfival, ha fertőzött volna, ő bizony igennel felel, annyira elveszítette a fejét.

J.K. viszont sohasem találkozott még olyan nővel, aki ennyire szerelmes tudott volna lenni. Értett a mozdulatok és az arcok elemzéséhez, s Julia szenvedélye ellenállhatatlan volt a számára. Eddig vagy kurvákkal, vagy az elitből való nőkkel volt dolga, s ha őszinte akart lenni magához, hát a kurvákat jobban szerette. Az elit nők oly annyira el voltak telve saját tökéletességüktől, hogy szinte eszközként és örömszerző forrásként használták volna, ha hagyja. De ezt senkitől nem volt képes eltűrni, így hát nem lettek tartós kapcsolatai, barátnőivel elég gyorsan szakított. Ha valaki kérdezte miért, nem azt mondta, hogy nem bírja elviselni az elit nők közelségét, mert ezzel a kívülállósággal kikerült volna a „megbízható elvtársak” társaságából – ahogy ő fogalmazta meg ezt a helyzetet -, és akkor sose jut be az Operatív Törzsbe, bármilyen tekintélyes és befolyásos is volt az apja. Viszont azt mondani, hogy ahhoz a típushoz tartozik, aki kötődésképtelen, elfogadott válasznak tartotta mindenki, mert sok férfi ambivalens kötődésű. A jelenséget pszichológiailag is körülírták, diagnosztizálták. Gyógyszer ugyan nem akadt rá, de a középosztály a társadalombiztosítás költségén járhatott terápiára. Valójában nem ez volt J.K. a problémája, és ezt tudta azelőtt is, hogy Juliával összejött volna. Sőt, épp ellenkezőleg, azt vette észre magán, hogy túlságosan is ragaszkodik a nőhöz. Belátta viszont, hogy Julia szeretete Roberthez olyasmi, ami nem könnyen elszakítható. Ott volt a közös szektájuk, a forradalmi közös küldetésük, s bizonyára az is igaz volt, amit Julia állított, hogy Robert nélküle már másnap öngyilkos lenne. Jobb híján elfogadta a jelenlegi felállást, amúgy is volt egy terve:

Juliat ugyan riasztotta az a gondolat, hogy együtt fog megöregedni Roberttel, mégis lakonikusan nézett Toscanival való kapcsolatára, aki előre láthatóan kétszer olyan hosszú ideig fog élni, és sokkal később is fog megöregedni, mint ő. A terve J.K-nak épp az volt, hogy kivárja Robert természetes halálát, Juliának meg titokban megszerzi azokat a kezeléseket, amelyek megőrzik a fiatalságát. és meghosszabbítják az életét. A szerelem kolera idején regényből meríthette ezt az ötletet, legalábbis ő maga erre gyanakodott. De a tervét még nem mondta el Julianak, várta a megfelelő pillanatot. Neki volt ideje várni.

- Ne menj még – kérlelte a nő, mert ő meg egészen másképp élte meg az időt. Minden jó pillanatot ki akart használni, élvezni, mint azok, akik úgy tudják, hogy csak néhány napjuk van hátra. Toscani lehámozta magáról a karjait és azt mondta:

- Operatív ülésre kell mennem. Most percenként változnak a dolgok. – Nem számolt be a nőnek a napirendi pontokról, még nem bízott benne annyira. Julia mégiscsak egy forradalmi ellenálló csoport tagja volt.

- Hogy néz ki ez az Operatív Törzs? Mondj róluk valamit – kérte Julia.

- Mire vagy kíváncsi? Láthatod őket a médiában, bár a többség kétségkívül nem szeret szerepelni. Van köztünk indiai származású milliárdos, meg kínai, afrikai, ők ezeknek a területeknek a tudói is. Most a járvány idején mindannyian itt ragadtak Brüsszelben.

- Hát például szeretném tudni, hogy mindegyikőtök az elitből került-e ki?

- Nem. Az emberek keverik a dolgokat. Elitnek a génkezelteket tekintik, mondván, hogy a mi képességeink már egy új embertípust képvisel, olyat, amilyenről Nietzsche még csak álmodozott. Az Operatív Törzsben csak én vagyok ilyen fiatal, de a fajtám a bolygón egyáltalán nem ritka. Sokan lettek közülünk kiemelkedő tudósok, vagy még tanulnak, mert igencsak megnőtt a tanulási kedvünk és nagyon későn érők vagyunk.    

Toscani remélte, hogy Juliát kielégítette a válasz. Mióta közelebbről ismerte, abban se volt biztos, hogy a vallásos tevékenység nem fedőtevékenység-e a szekta részéről. Lekérte az egyesület agyi aktivitásának 3D-és hőtérképeit, de ezek nem erősítették meg a gyanúját. A szektatagoknál a vallásos területekért felelős részek a prédikációnak megfelelően aktiválódtak. Sajnos a tiszteletesnek már árnyékolva voltak a jeltovábbítói, ahogy Júliáé és Roberté is. Őket valamiképp védte a szekta. Egyébiránt mióta beleszeretett Juliába, akkor sem nézte volna meg az agyi hőtérképét, ha tehette volna.

Lehámozta magáról az ölelő karokat és távozott.

Az Operatív Törzs frakciókra bomlott. Ez alapján is ülték körbe az asztalt. Az egyes frakciók a viták egy részére videón bekapcsolhattak egy-egy tudóst. Ezek a tudósok többé-kevésbé megbízhatóknak számítottak. Nem feltétlenül a legjobbak voltak, mert a legjobbak közül sokaknak nem tetszett a Meghear-torony szervezeti átalakítása és maguktól távoztak. A maradók lehettek megalkuvók és kiszolgáltatottak, vagy az új rendszer elkötelezettjei, de közös volt bennük, hogy nem akartak politizálni.   

Megdöbbentő volt J.K. számára, hogy a problémát felvető Lavelock csoport tudósai az Operatív Törzs katonáját, Joseph Totot támogatták. Ez a kiöregedett hajdani katona és családja tulajdonképpen a világ számos magánhadseregének tulajdonosa volt. Egy zsoldos hálózat birtokosa, aki mára a világ legerősebb hadihajó flottájával, űrfegyverzetével és földi robothadseregével rendelkezett. Csak egy csettintésébe kerül – gondolta J.K. – és a széles vállú pasas diktátorrá válik, és megvalósítja tervét: szándékosan fertőzi le időről-időre az emberiséget és ő dönti el, ki kaphat előtte védőoltást. Ezért a forgatókönyvért nem tudott lelkesedni.

- Bár nagyon örülök, hogy a Lavelock csoport támogatását és különösképp Danos docensét magam mögött tudom, s azt is tudják, hogy a magam részéről még nem vetettem el a vírussal való szándékos és rendszeres fertőzés gondolatát, azzal is tisztában vagyok, hogy a katonai erő nem minden. Ahogy nem állítja meg a mostani járványt, úgy nem tudná féken tartani a világ forradalmait sem.

Tot beszédét hallva, minden bizonnyal voltak, akik megnyugodtak, de J.K. nem tartozott ezek közé. Ő abban a tömörülésben volt – már ha egy kétemberes csoportot tömörülésnek lehet nevezni -, amelyik a Nudge-technikával kívánta kezelni az emberiség jövőjét. Ez annyit jelentett, hogy bármely technika megengedhető, melyre ha az érintett személy rájön, hogy vele megcsinálták, el tudja fogadni. Lehet tehát manipulálni, terelgetni, felhasználni az elektronikus egyéni tudatra reagáló kommunikációsan már működő propaganda eszközöket, csak annak utólagos helyeslését be kell szerezni az emberektől. Iréne ült mellette.

Voltaképp ez a két csoport, az övé és a katonáé volt a két véglet. A többiek Toscanit és Iréne Meghear nudge befolyásolását naivnak tartották, persze, mondták, kell ez, de nem elég, a szándékos vírusfertőzést pedig túlságosan gonosznak. Valahol középütt helyezkedett el Peter Kovacs és a hozzá húzó törzstagok. Szerintük az elméleti iránynak azt kellene tartalmaznia, hogy a túlságosan szaporodásra hajlamos nők és férfiak sterilizálása szükséges.

- Valamilyen módon ezt nálunk okosabbaknak kellene majd kidolgozniuk – tette meg javaslatát Kovacs, és ujjával a képernyőkön lévő tudósokra mutatott.

- Minden férfi túlságosan szaporodásra hajlamos, minden férfi milliónyi spermával bír – mondta Agnes Lee, amiből egy feminista párbeszéd kerekedett, ahol épp Peter Kovacs érvelt amellett, hogy bizonyos férfiak sterilizálása is lehetne cél, míg Agnes vallotta azt, hogy elég a nőkre koncentrálni, az elit nőket pedig ne fosszuk meg a gyermekvágytól, ha végre találnak egy normális nem elit férfit: az véletlenül se legyen steril.

Agnes Lee Joseph Tot csoportjában volt, neki tetszett volna az emberiség tudatos tizedelése. Úgy tűnt nem talál ebben semmi kivetnivalót. Tot inkább racionális szükségszerűségként tartott ki a saját ötlete mellett, és Danos docens szerint a tudatos vírusfertőzés mellett a férfiaknál a spermaszám drasztikus csökkentését is el lehetne érni. Az ő attitűdjei nem derültek ki, nagyon tudományos volt, belebonyolódott az 5 millió/ml spermaszám alatti mennyiség „jótékony” következményeibe.  

A tudósok a vita után még megtették a napi jelentésüket a járvánnyal szembeni kutatások állásáról, meghallgatták még Bernard statisztikáit, hogy miként növekszik a post traumás szindromásokként kezeltek aránya, vagy hogy alakul a pornófogyasztás, aztán elbúcsúztak. A képernyők elsötétültek. Az Operatív Törzs rátérhetett a következő napirendi pontra és a végrehajtandó feladatok megbeszélésére. Elég sok gond tornyosult előttük. A szokásos ellenzéki politikai csoportosulásoktól, és az őket támogató médiumoktól kezdve, azokig az anarchistákig, akik szerint mindent nyilvánossá kell tenni. Dataistáknak nevezték magukat. S ott voltak a milliós nagyságrendben lévő civil meg vallási szervezetek, melyeket azért figyeltek, mert sosem bíztak bennük, nem beszélve a terroristákról, akikről sok mindent megtudtak, ha például sikerült lehallgatni őket vagy a pénzmozgatásukat megfejtették, csak hát épp ez az, hogy gyakran nem sikerült.

- A Wolfe News bejelentkezett hozzánk – kezdte kimért lassúsággal Bernard. Megvárta, míg mindenki ráfigyel, aztán folytatta:

– Mint tudjátok, nálunk a híreket mesterséges intelligencia állítja elő, a képernyőn a karaktereink, ismert bemondóink maguk is virtuális lények, épp ezért nem tudtam először mit kezdeni a Wolfe News-zal. Ám ez egy feltörekvő, sikeres, emberek által készített műsorfolyamot előállító csatorna, és azt állítják, ha kapnának pénzt, leszámolnának a humanistákkal. Azt mondanák, amit az emberek hallani szeretnének: ezek a lázongó, mindent finnyásan kezelő humanisták nem veszik tudomásul, hogy a színes alsó néposztályok tönkreteszik a kultúránkat.

- A rasszizmussal nem megyünk semmire – vetette ellen Iréne.

- Jól jönne valami frissítés, valami emberi hang, és a Wolfe News adásai népszerűek. Támogatni fogják a születésszabályozással kapcsolatos minden törekvésünket, még azt is, ha úgy döntünk, hogy a sterilizálási projektet nyilvánossá tesszük.

A konzervatív amerikai jegyezte meg:

- Szociológiailag a népesség szinten tartásához épp azoknál az embereknél szükséges a születésszám csökkentése, sőt, ha jól értem egyes embereknél a teljes sterilizálás, akiknek a szavazataira számítunk. Mégis miért választanának minket, ha megfosztanánk őket attól, hogy gyerekeik lehessenek? Nélkülük pedig nem nyerjük meg a választásokat. Ez így nem fog menni.

- Akkor a programot nem tehetjük nyilvánossá – állapította meg Kovacs, ki újabban ragaszkodott ahhoz, hogy neve mellé mindenki kitegye a Dr-t -. Ki kell dolgoznunk egy igazságos sterilizálási kiválasztást, a Wolfe News pedig jól jöhet, mert támogatni fogja a mi médiumainkat.

- Szerintem meg vissza kéne térni a mi javaslatunkhoz, Danos urat is meggyőztem már. Nincs más megoldás, csak a szándékos fertőzés, ez a sterilizálásra titkos kiválasztás végrehajthatatlan. A docens úr felvetette, hogy az ivóvizet lehetne gyógyszeresen kezelni, ami csökkentené a férfiak termékenységét, csak a probléma az, hogy a civil szervezetek azonnal kiszúrnák. A docens úr is belátta, amit maguknak is be kéne. Higgyék el, hogy csak a drasztikus megoldás hozhat eredményt, bármilyen nehezen is veszi be az Önök gyomra – vetette el Tot a javaslatot, de már utóvédharcokat folytatott. Mindenki rettegett tőle.

J.K. számára még mindig nem derült ki, hogy mikor Jones tiszteletes és Danos docens beszélgettek egymással, az Operatív Törzs melyik tagjára gondoltak titkos segítőként, de kézenfekvőnek tűnt, hogy Tot-ra.

S bár úgy tűnt, ezek a gyűlések kevés eredménnyel jártak, néhány nap múlva beindult a gépezet, az ellenzéki politikusok lejáratása nagyszerűen működött a médiában. A Wolfe News tényleg megmutatta, hogy kell ezt csinálni, s mintáját átvették a médiaalgoritmusok is. Az ellenzéki politikusok a „vírussal vannak” kommunikáció sikeres volt. Azt is sokan elhitték, hogy a hatalmon lévő ellenzéki helyi politikusok miatt van annyi haláleset, mert nem jól végzik a munkájukat. A halálesetek az ő lelkükön száradnak, s ezért is kell máskor a világkormányt támogató helyi erőkre szavazni. Egész pályás letámadás volt a tömegkommunikációban. Az algoritmusok sokkal óvatosabbak lettek volna, egyéni üzenetekkel operáltak volna és nem egy egységes kampánnyal. Viszont azonnal mérték a Wolfe News módszerének sikerességét, és mivel működött, átvette a mesterséges intelligencia is. Ritka pillanat volt ez, mikor emberek tudtak kreatív módon jobb eredményt produkálni, mint amit a mesterséges intelligencia eredetileg javasolt.

Peter Kovacsot választották elnöknek, aki kérte az Operatív Törzstől, hogy ruházzák fel több hatalommal, mert a közösen megszavazott projekt megvalósítását veszélyben látja. J.K. is tartott Joseph Tottól és a vele egy követ fújó tudóscsapattól, ezért megkönnyebbülést jelentett számára, mikor megtudta, hogy letartóztatták az egész Lavelock csoportot, magát az öreg katonát és Agnest.

A következő ülésen már nem tizenöten, csak tizenhárman voltak, s úgy hallgatták meg Oberritter hadnagy jelentését:

- Amennyire az információink helyt állóak, egy olyan csoportot fogtunk el, akik a demokratikus berendezkedésünkön messze túlterjeszkedtek – jelentette az Operatív Törzsnek a kivetített Oberritter hadnagy -. Joseph Tot és családja irányítása alá vonta a robothadsereget, valamint számos katonai stratégiai pontot tartott kizárólagos felügyelete alatt. Valódi haderő irányítási potenciáljuk átvizsgálására nem kaptunk felhatalmazást, de épp elég közvetett bizonyítékunk van ahhoz, hogy katonai puccs előkészítésével vádoljuk meg őket. Az ügyészség vádirata alapján a legmagasabb szintű világbíróság fogja az ügyüket tárgyalni. Az irányítási kulcsokat megkaptuk, melyeket Dr. Peter Kovacs elnök úrnak továbbítottunk. 

Miután az adás szétkapcsolt, Kovacs megjegyezte, hogy természetesen a kulcsok kódjait megváltoztatta, hisz az átment a rendőrség kezén és biztonsági okokból nem hagyhatta ugyan úgy, de megoldási javaslattal fog majd előállni, hogy ne csak ő adhasson ki hadi parancsokat. A hadsereg volt az a terület, amelyet viszonylag kis mértékben bíztak a mesterséges intelligenciára, bár voltak olyan pontok, ahol nem tudhatták a katonák, hogy vajon ember adta-e ki nekik a parancsot, vagy gép. Ezek a földrajzi területek a világ kevésbé fontos helyei voltak, de a gépi parancsnokok egyáltalán nem működtek rosszul, vagyis a tesztek azt mutatták, hogy lehet bízni bennük. Mindenesetre talán jobban is, mint Peter Kovacsban, mert hirtelen az jutott eszébe J.K. Toscani-nak, hogy mi van, ha Kovacs volt az a Törzstag, aki a docensen keresztül kereste a tiszteletessel a kapcsolatot. Egyelőre csak az nem fért a képbe, hogy akkor a docens miért van a csoportjával együtt letartóztatásban.

Volt abban némi abszurditás, amit Oberritter hadnagy említett Tot és Lee letartóztatási bűnlajstromában, mert az alapján, hogy túlterjeszkedett befolyással rendelkeznek, a Törzs bármelyik tagja letartóztatható lett volna. Na, persze - nyugtatta meg magát J.K. –, a hadsereg azért mégis más, mint a közlekedésszervezés. De mi van akkor, ha esze ágában sem volt puccsot csinálni, és a puccsista sokkal inkább Peter Kovacs? 

Épp ezen morfondírozott, mikor Kovacs a következő javaslattal állt elő:

- A középosztály sterilizálását alaposan át kell gondolnunk. Vagy teljes titokban kell megvalósítani majd a járvány befejeztével, vagy a rendkívüli állapotot fenn kell tartanunk és nem írhatunk ki választásokat. Nem tudom a megoldást, de komoly döntést kell hozniuk, és nagyon remélem, hogy mindazok, akik támogattak engem Tot és társai letartóztatásában, elég bátrak lesznek ahhoz, hogy jól döntsenek. Nem könnyű túltenni magunkat a megszokott demokratikus megoldásokon, de az emberiség életbennmaradása most a tét.

Beszéde csúcspontján egészen felhevült állapotba került, egyre hangosabbá és gyorsabbá vált, egyetlen „ő” vagy rossz nyelvi megoldás sem követett el, míg az induláskor még körülményeskedni szokott. A következő mondatok már csendesebbé váltak:

- Egy rendszerbe születtünk bele mindannyian, tökéletlen esetlenséggel próbáltuk megérteni és eligazodni benne. Lehet-e több a magunkfajta, minthogy maga válik élete delén egy új rendszer megalapítójává? Szeretném még valamire megkérni Önöket – mondta már egészen csendesen, hanghordozását meglágyítva, egy mélyebb tónusban - rehabilitáljuk a Lavelock csoportot. Mégiscsak nekik köszönhetjük, hogy egyáltalán tudjuk, mi veszélyezteti az emberiséget. Hogy Joseph Totot támogatták, kezeljük csak eltévelyedett véleményként. Legyünk méltányosak. Minden felelősséget vállalni fogok a csoport jövőbeli tevékenységéért.

J.K. a végén erősen figyelt az elnök mozdulataira, mimikájára és látta, hogy hazudik. Az Operatív Törzs méltányos volt, és ellenvélemény nélkül megszavazták a Lavelock csoport kiengedését, sőt, a rehabilitálásukat is. Csak J.K.-nak volt egy olyan kellemetlen érzése, hogy mindez, mármint hogy a Lavelock csoport tegyen úgy, mintha támogatná Tot-ot, aztán vigyék el a balhét, majd rehabilitálják őket, forgatókönyvszerűen zajlik, s Kovacs itt a rendező.

- Az a gyanúm – mondta J.K. karjában tartva Juliat -, hogy Peter Kovacs kereste a kapcsolatot a Mesterrel, s ha ezt sikerül kideríteni, akkor abban is biztosak lehetünk, hogy ő keverte a kártyát. S ráadásul milyen ügyes, már az ő kezében van a világ hadi erejének több mint 80%-a.

- De nem azt mondta – kérdezte Julia -, hogy a hadsereg irányítási kulcsait megosztja veletek?

- Mondta, de máig nem tette meg.

- Uramisten – állapította meg Julia – nem kéne véletlenül megfertőződnie?

- A legnagyobb védettséget igényli magának, meg aztán bármelyikünk eltehető lenne így láb alól, mert az egész Operatív Törzs voltaképp egy teljhatalommal rendelkező kis közösség. Épp az a vád mondható mindannyiunkra, mint amit Joseph Totról harsog a Wolfe News és vele az egész átkozott médiagépezetünk.

A szektát illetően Julianak is voltak megfigyelései. Épp úgy, ahogy J.K. az Operatív Törzzsel szemben látott egyre több kivetnivalót, Julia is gyanúsan szemlélte a vallásos közösségét.

- Nem figyelted a Mester mostani beszédeit, ugye? – kérdezte.

- Az igazat megvallva nem volt rá időm, bár mindig nagy élvezettel hallgatom – felelte J.K.- Különösen, amikor arról beszél, hogy a spirituális énünknek együtt kell fejlődnie azzal az énünkkel, amelyik a számítógépekhez hasonlít, azaz a racionális ismereteinkkel.

- Ne gúnyolódj – mondta Julia. – Érdemes volna elemezned, mert egyre elismerőbben beszél a rendszerről, a járvány elleni fellépés hatékonyságáról, ahogy irányítjátok az egészet. Eddig inkább a megdöntésetek volt napirenden, nem a támogatásotok. Nem készültök valamire?

- Lehet, a te Mestered többet tud arról, hogy mire készül Kovacs, mint én – felelte J.K. 

Az idősek otthona, a szegény- és hajléktalan-telepek, valamint a börtönök, ezek voltak azok a helyek, ahol a vírus második hulláma tombolt. Az első kettőnél a bentlakók számára elkülönített kis épületeket húztak fel, de a börtönök összezárt emberintézmények maradtak. Bár volt arról vita, hogy csökkentsék a zsúfoltságot, és aki nem számít veszélyes bűnözőnek azt engedék amnesztiával haza, de ez nem fért bele abba a politikába, amit Kovacs a Bernard által irányított médiumok által képviselt. A Wolfe Newsban is azt lehetett hallani, hogy hát aki bűnözésre adta a fejét, annak számolnia kellett minden következménnyel, így azzal is, hogy időről-időre világjárvány tör ki, és hogy ennek a kockázatnak a tudatában követnek el bűncselekményeket. Agnes Lee és Joseph Tot is megfertőződtek a börtönben, és így az előzetesből átvitték őket a börtönkórházba, a tárgyalásukat pedig elhalasztották.

Esetükben az Operatív Törzs egésze azzal foglalkozott, hogyha az eltávolított tagok túlélik a börtönkórház kezeléseit, akkor a bíróságon kiderülhet, hogy a Törzs miképp működik, mekkora tényleges hatalma van. Ez azonban felért volna egy csoportos öngyilkossággal. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy vagy a hirtelen halálukról kell gondoskodniuk, vagy az ügyet az igazságszolgáltatásra bízva a rendkívüli helyzetre tekintettel a Legfőbb Törvényszéket az Operatív Törzs alá kell rendelni. Az utóbbi megoldás és egy zárt tárgyalás a közvélemény számára megmagyarázhatónak tűnt. Ebben a kérdésben támaszkodhattak egy neves jogászprofesszorra. Megkülönböztetett figyelmük jeleként videó csatlakozás helyett meghívták a legközelebbi ülésükre.

A professzor érvelése szerint a modern világ leszeletelte a hatalommegosztásban a döntéshozói képességét, ami a járványkezelési nehézségeknek is az alapja. A globális világ döntéshozatal szempontjából túlságosan heterogén. Az igazi demokrácia attól működőképes – magyarázta a professzor -, hogy a megválasztott főhatalmat nem korlátozza semmi, még a jogértelmező jurisztokrácia sem. Az utóbbi ugyanis a legfelsőbb jogászi elitnek a paragrafusokat lasszóként használó uralma, melyre számukra semmiféle felhatalmazás nem adatott mástól, csak nekik saját maguktól. Tehát ezt a fajta joguralmat le kell törni, a bíróságokat a demokratikusan megválasztott Operatív Törzs alá kell rendelni.

Ez a beszéd nem volt ellenére a Törzsnek, s  J.K-nak sem volt olyan érve, hogy miért kéne feljelentenie saját magát egy független bíróság előtt. Amikor beszámolt apjának a helyzet alakulásáról, az apja csak annyit mondott, hogyha fiatalabb lenne ő is úgy gondolkodna, mint J.K., bár az öregúr nem fejtette ki, hogy jelenleg hogyan is gondolkodik: netán egy oszthatatlan főhatalommal szimpatizál, vagy egy közösségre átruházott totális jogalkotással.    

A betegek számának a csökkenése miatt újra összegyűlhettek a templomban a Vollcanik hívők, s Jones atya hálát adott az Úrnak, hogy véget értek a megpróbáltatások és megint együtt lehetnek. Imádkoztak az elhunyt testvérekért. Az istentisztelet végén Robert és Julia pedig odamentek a tiszteleteshez.

- A feleségem szeretne valamit kérdezni – ajánlotta be Juliát Robert, de ő is készült valamivel. Egyszerűbb volt nem videón keresztül elmagyarázni azt a modellt, melynek kidolgozását a Mester kérte Roberttől. A grafikonok a jelenlegi népességet mutatták, valamint a harmadik világban még tomboló járványt, viszont a nyájimmunitás kialakulás már előre jelezhető volt, és a szaporulat alapján az is, hogy mikorra szalad fel megint a világ népessége. 1 vagy 2 milliárd ember halála alig segített az alapproblémán, a túlnépesedésen. Robert előrejelzései elgondolkoztatták a Mestert, majd bocsánatkérően Juliához fordult:

- Elnézésed kérem testvér – mondta -, kérdezni akartál valamit tőlem. - Már nem viselt maszkot, bízott ő is az új kezelések hatékonyságában, ha netán mégis megfertőződne. Julia még magán tartotta.

- Szeretném, ha megismerkedne egy tudóssal, egy bizonyos Dr. Danossal – mondta Julia -, aki jobbkeze a határozatlan időre kijelölt új elnökünknek, Dr. Peter Kovacsnak.

- Ó - mondta a Mester – nagyon jól ismerem a doktor urat.

Julia ekkor témát váltott:

- Tetszett a mai beszédében, hogy kiemelte, a multikulturalizmus oda juttathat minket, ahol a harmadik világban vannak az emberek.

A tojásautóban Robert megdöbbenve kérdezte Juliát:

- Mióta szimpatizálsz te a kulturális felsőbbrendűséggel, és miért akartad összehozni Danost a Mesterrel?

- Csak blöfföltem – mondta Julia – szerintem a Mester és az elnök között már van egy eszmei egymásra találás, és Danos köztük a kapcsolat.  A fenébe – csapott a homlokára, és a tojásautót visszairányítatta a templomhoz, majd felrohanva a lépcsőn berontott a Mester szobájába. Robert úgy követte, mint vadászkutya a gazdáját. Jones tiszteletes már átöltözött, és megdöbbenve meredt a berobbanó párra. Julia lihegett.

- Jack Bolton – mondta.

- Mi van vele? – kérdezte a Mester.

- Meg fog halni hamarosan, ha nem segítünk rajta. Elvállalom a kezelését – a nő még mindig lihegett.

- És tud segíteni rajta?

- Megpróbálom.

A Mester kimért hangon felelt:

- Csak rajta Julia Osborne, aranyat ér nekünk az az ember.

A szaladgálást leszámítva Robert is elégedett volt a fejleményekkel, nem véletlenül rágta Julia fülét, hogy vállalja el Jack Bolton kezelését, de valami azt súgta neki, hogy nem Bolton fontos Juliának, hanem a nyomozás. Képben volt és egyáltalán nem bánta, ha Julia Boltonon keresztül akar rájönni a Mester színeváltozásának okára.   

6. fejezet

---

---