Zsolt Péter: Semmelweis-film kritika
Vannak olyan filmek, mint a Megfojtott virágok,
ami után az ember olvasni akar, és minél többet tudunk meg a történtekről, a
korról, annál inkább belesimul a film a valóságba. Vannak aztán olyanok, mint
Koltai Lajos Semmelweis-filmje, ami után nem érzünk ingerenciát a háttértudás
megszerzésére, mert annyira kerek, világos, sőt, ha ne adj’ isten mégis
megtesszük - vagy eleve rendelkezünk némi ismerettel -, az csak
elbizonytalanít, ront az élményen.
Koltai Lajos filmjében minden dramaturgiai fordulat a helyén
van, mindennek meg van az ok-okozata, és győz az igazság, a bűnös megkapja a
büntetését, Klein professzor belátja a hibáit és felajánlja lemondását.
Semmelweisnek adná át az egész intézetet, aki természetesen nem fogadja el,
hanem elindul Budapestre, hogy ott is jót cselekedjen. Ez amúgy érthetetlen,
mert ha Bécs legnagyobb klinikáján felhasználva a pozícióját elterjesztené az
igazságot, az Budapesten és a világ bármely más részén is jobban megmentené az
anyákat, de természetesen nem is volt ilyen a valóságban. Semmelweisnek nem
ajánlotta fel a klinika vezetését Klein professzor. Sőt, Magyarországon sem
fogadták tárt karokkal. Ferenc József mondta, hogy ezt az embert nevezzék ki,
ne a másikat, hiszen a magyar klinikán magyar orvos legyen. (Akit a magyarok akartak az nem is tudott magyarul.)
A filmben egy mesét látunk, nagyszerű színészi
alakításokkal. Gállfi László alakítása simán megérne egy Oszkárt, de Gálffival eleve
elfogult vagyok. A többi színész is remek, az operatőri munka szintén, a korabeli
hangulat megragadása első osztályú. Egy tökéletes kosztümös film ez a maga
nemében. Van még egy liberálisok által is megsüvegelhető szál, ez pedig a nők
korabeli helyzetének a megmutatása. A bőrünkön érezzük a
kiszolgáltatottságukat, a szegénység nyomását, de itt is a dramaturgia kicsit
meseszerű: két hősnő menti meg Semmelweis-t attól, hogy belepusztuljon az
áskálódó osztrák vetélytársának csapdájába.
Spoiler következik: a vetélytárs szándékosan megmérgezi
Semmelweis szülőosztályát, hogy a statisztikáival ne tudja igazolni az igazát.
Ebből persze két dolog logikusan következik, az egyik, hogy a vetélytárs
valójában tudja, hogy Semmelweisnek igaza van, tényleg klórmésszel kell mosni a
lepedőket és a kezet ahhoz, hogy a gyermekágyi láz ne lépjen fel, másrészt,
hogy a rivális orvos egy gyilkos.
No, most a valóság egész másként festett. Az orvostársadalom
nem vetemedett gyilkosságra, nem volt krimi Semmelweis körül, de legalábbis életének nem
ebben a szakaszában. Egyszerűen nem vették komolyan. És igaz, gyűlölték
is, gyűlölték, mert be kellett volna látniuk, hogy ők akaratlanul gyilkoltak,
amire a kognitív disszonancia miatt nem voltak képesek. (A filmben Klein professzor
képes volt rá, de a valóságban nem hinném, hogy ilyen romantikusan oldódott
volna fel ez a helyzet.) Gyűlölték azért is, mert Semmelweis egy végtelen
arrogáns ember lehetett.
A film próbálkozik a nehéz természete ábrázolásával, de
attól tartok nem néztek utána a pszichológiai szakirodalomban milyen is az
arrogáns karakter. A filmbeli Semmelweis igazságosan agresszív, impulzív.
Semmelweisről ennél rosszabbat mondtak, kötekedő, mindenben a hibát kereső, nehéz
ember lehetett. Az arrogáns ember fölöslegesen is megsérti, megbántja a
körülötte lévőket, az arrogáns
orvos egyáltalán nem jó orvos, mert mind a betegek,, mind a csapat körülötte
állandóan úgy érzi, emberi méltóságában alázza meg őket, mindenki teljesen
fölöslegesen sír körülötte. A gyógyítás csapatmunka, az arrogancia és a gyenge érzelmi intelligencia szétveri a csapatot. Sokszor az arrogancia mellé nagy adag
igazságkeresés társul, ezért válhatnak kiváló művésszé, tudóssá. Semmelweis
egész biztosan nagyon tehetséges volt, ezt igazolja, hogy korán elérte a
különböző tudományos fokozatokat és az is, hogy nyulakkal elsőként
kísérletezett, azaz a tudománytörténetben az állatkísérletek pionírja volt, melyekkel
szintén bizonyította a hipotézisét. (Ezek a filmből kimaradtak.)
Ugyanakkor teljesen meglepő a film végén a felirat, mely
szerint az elméje megbomlott és ezért kellett a bolondokházába szállítani.
Legyünk kicsit realisták, ha és amennyiben arrogáns karakterek vagyunk,
ráadásul az egész világ elhallgatja a publikált tudományos eredményeinket,
melyeket hosszú és ránk jellemző precizitással bizonyítottunk, akkor minimum
dühösek leszünk és haragban leszünk a világgal. Keserűek leszünk és
frusztráltak. Elviselhetetlenné válunk, ám nem feltétlenül bolondok. Nem is
tartom valószínűnek, hogy Semmelweis megbolondult volna, de legalábbis nem
tudjuk biztosan. Míg Széchenyiről a történészek kutatásai alapján tudjuk, hogy
megbolondult, addig Semmelweisről nem. (Czeizel endre előadásában határozottan állítja, hogy nem ez történt, és azt is elmondja az ő generációját hogyan verték át Semmelweis-szel kapcsolatban.) Az arrogancia valóban nem egyenlő a bomlott elmével. Egy
arrogáns ember, ha tudja, hogy a többi orvos gyilkos, akkor ezt ellmondja.
Semmelweis leveleket irogatott az európai szülészeti klinikák vezetőinek és
lenérózta, legyilkosozta őket. Ez a filmból hiányzik.
Nem érthető az sem, hogyha valakit becsalnak a
bolondokházába miért kell pár napon belül meghalnia, mikor egyébkként
fizikálisan egészséges. Az valóban krimibe illő, ahogy az orovostársadalom és Semmelweis
felesége összefognak, hogy megszabaduljanak tőle, és rendben van, hogy a film
eddig nem megy el, de a felirat a végén több mint hiba, bűn azt állítani, hogy
megbolondult, hiszen ha az ellenkezője igaz, akkor ez rágalom.
Úgy tűnik az utókor üldözése máig nem ért véget, s talán
sosem fognak igazságot szolgáltatni Semmelweisnek. Ma már tudjuk, hogy mikor Semmelweiset felboncolták, a jegyzőkönyvek bordatöréseket, nyílt melkasi sebet írtak le. Vagy esetleg a film készítői ezekről a dokumentumokról nem tudtak?
A filmet, ha a valóságról szóló információkkal vetjük össze,
több mint kétely az, ami megfogalmazható. Klein professzor valószínűleg soha
sem adott igazat neki, nem fordult magába. Valószínű soha senki nem vette
komolyan, és nevetségesnek tartották a hipotézisét. Elhallgatták a német
nyelven publikált könyvét, nem engedték be a nagypresztízsű folyóiratokba sem.
Nemzetközi szinten vették semmibe. Magyarországon pedig tönkre akarták tenni, és
Budapesten magyar orovosok intézték el. A filmben a magyarok összezárnak az
osztrák orvosokkal szemben, ami szép-szép, csak történetileg valószínűleg
sokkal érdekesebb, hogy miként is lehet, hogy Bécs legnagyobb presztízsű
klinikáján mindenféle származású orvos dolgozott. Kicsit hasonlóképp, ahogy ma
is, amikor Nyugaton nem a származást nézik, hanem tudást.
Ez kicsit érdekesebb is, míg a nemzeti ellentétek, amelyek
mondhatni természetesek 48 körül nem meglepőek. Az arrogancia bemutatása számunkra is
negatív szereplővé tenné Semmelweist, és szembe kéne néznünk azzal, hogy a
körülöttünk lévő arrogáns embereket megbecsüljük. Ez más kihívás volna a
nézőnek, amiképp teljesen más kihívás volna a krimi, a feleség megvezetése vagy
épp ármánykodása – nem tudjuk, mindkét variáció elképzelhető -, és az, hogy Semmelweis-t
agyonverték a bolondokházában, s nem azért mert megbolondult, hanem azért, mert
meg akarták gyilkolni és ez vagy spontán következett be, vagy kitervelten. No,
ez a valódi krimi, ezekkel lehet majd játszani egy másik rendezésben és nem az, hogy egy osztrák orvos (vigyázat spoiler!) szándékosan
becsempészte a mérgező lepedőket.
De ne legyünk maximalisták. Nézzük meg a Semmelweis
filmet és higgyük azt, hogy az élet szép és kerek és hogy a nők megmentője a
végén sajnos megbolondult.
Forrás: www.magnificat.ro
#Semmelweis1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |