E konferencia is arról szól és valamelyik Eu-s politikus részéről is elhangzott a napokban az a megállapítás, hogy vannak akik sokat beszélnek a háttérhatalomról, ám az
oroszok valóban meg is valósították.
Picit cizellálnám a tételt és magyar oldalról elemezném. A nyugati világ, és főként az
USA innovációja volt, hogy katonai erő helyett NGO-kon keresztül terjessze a
demokráciát, ami neki jó, mert gazdaságilag is jobb egy jogbiztonsággal
rendelkező országgal üzletelni, mint egy olyannal, ahol bármikor kisajátítható
a külföldi tőke. Ráadásul a belső fejlődés is korlátozta az országon belüli
korrupciót, ezt nemzetközi szerződésekkel kiterjesztették, azaz egy amerikai
vállalkozó akkor is büntethető, ha nem amerikai partnert fizet le, hanem mondjuk
egy magyart. (Nem véletlen volt a Vida Ildikó
ügy és nem véletlen léptünk ki az OGP-ből,
de ezen esetek összefüggésébe most nem mennék bele.)
Látjuk, ugyanez a mechanizmus megy végbe az Eu
és Katar esetében is. Nem lehetnek Katarral sem korruptak a nyugati
politikusok. A második világháború után ez még nem így nézett ki. A hazaárulást
persze ismerték, de az dicsőségnek számított, ha valaki lefizetett egy
diktátort, hogy aztán a diktátor népét a Nyugat kifoszthassa, immár nem
gyarmati, hanem piaci eszközökkel. Nyugaton azzal versenyeztek egymással, hogy
ki tud jobb piacot szerezni az arab világban, vagy jobban kifosztani
lefizetésekkel Kelet-Európát. (Ld. Borvendég
Zsuzsa kutatásait.) Ha etikailag nézzük ezt a korszakot, a Nyugat
meglehetősen romlott volt, hívhatjuk persze ezt reálpolitikának is.
A 2000-es évek óta azonban valami megváltozott. A diktatúrák
finomabb megdöntési kísérletei (pl. Arab Tavasz) új módszere az NGO-s beépülés
lett. Nálunk csak egy ismert, a Soros-hálózat, úgy hogy utaljunk akkor rájuk. A
Soros hálózat ideológiai terjeszkedésre és demokrácia terjesztésre tört. (Ennek
részleteit, és a rá való reakciókat egy tanulmányban megpróbáltam
megírni. Jelzem a tanulmány elérte minden oldal elismerését.) Oroszország
eközben szintén innovációt hajtott végre, de a Nyugattal szemben nem állt le a
beépített húsvér kémek szétszórásával. Innovációja pedig a fake news lett, pontosabban a propaganda hagyományos médiumokról az
internetre való átvitele. A propagandacél többek közt Európa szétbomlasztása,
meggyengítése. Ehhez mindenféle titkosszolgálati és imperialista eszközt
felhasználtak. A világ ilyen szempontból legizzóbb pontja Ukrajna lett. Sokan
nem értik miért keményedett be az ukrán nacionalizmus, miért váltották le az
orosz szimpatizáns katonai vezetőket stb. De hát ők mind beépített ügynökök is
lehettek. Az oroszok nem csak titkosszolgálati eszközökkel, de imperialista
módon is terjeszkedtek. Ennek látványos példája Paks II. Sajnos ebbe a csapdába
besétáltunk, és ne legyen senkinek illúziója, besétált volna Gyurcsány
politikai közössége is. Mindeközben Oroszország átalakult, kissé kínaisodott,
abban az értelemben, hogy az orosz nagy cégek mögött – mondjuk így az
egyszerűség kedvéért – Putyin állt. Itt is lehet finomítani, mert Kína nyilván
a végpont, ott talán nincs is olyan globális cég, ami ne állami érdeket
szolgálna. Oroszországban viszont azok az emberek esnek ki az erkélyről, akik
még nem álltak be a sorba, ami azt jelzi, hogy még nem teljesen központi
irányítású.
Európában korrupciós eszközökkel az oroszok minden
szélsőjobb szervezetébe is beépültek. Nagyon érdekes, ahogy például Gyöngyösi
Márton mára ennek az orosz háttérhatalomnak az egyik legerősebb kritikusa.
Nyilván belülről is látott egy-két dolgot. Ezzel szemben a Mi Hazánk-tól Toroczkai
László a gazdasági nyugati háttérhatalom legaktívabb támadója. De a hazai politikai
elemzéshez nem értek, nem kutatom, ezért ebbe se szeretnék belemenni. Ellenben
a nyugati NGO-kra való autokratikus (illiberális) államok rekaciója érdekelt. Erről
is szólt a fentebb már behivatkozott tanulmányom. Ez egy madártávlatos, kevésbé
provinciális nézőpont.
Forrás: ecrgroup.eu
#háttérhatalom1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |