Megértettem
A weboldal "Cookie"-kat használ. Több információ
Belföld(országos) Belföld(helyi) Világ Környezet Egészség Kultúra Közlekedés Vezércikk

A magyar és a kínai korrupció közös pontja, hogy a kisember egyre inkább kimarad belőle

borito_kep

2021. 03. 15. 11:13

8.2 | - | - | 8.2

Lejátszás

Meghallgatom az eredeti oldalon

Ennek a könyvnek a korrupciós alkategóriáiból az hiányzik igazán, amikor a korrupciónak az a célja, hogy a politikai hatalmat újratermelje. A szerző különböző önérdekkel rendelkező szereplőkről beszél, miközben Magyarországon a NER kívülről nézve sokkal inkább egy összefogáson és közös nyereségmegosztáson alapuló kartellnek tűnik, mintsem egymással versengő szereplők önérdeken alapuló felhalmozásának – mondta Kasnyik Márton az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Yuen Yuen Ang, a University of Michigan docensének tavaly májusban megjelent könyve újszerű és elég érdekes megközelítésben próbálja megmagyarázni, hogy hogyan lehetséges, hogy az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb gazdasági növekedési sztoriját maga mögött tudó Kína amellett volt képest ilyen kiemelkedő növekedésre, hogy közben mindenféle mutató szerint elképesztően korruptnak számít. Az e heti adásban Kasnyik Mártonnal és Hajdu Miklóssal, kollektív G7-es szerkesztőségi könyvajánló formájában próbáltuk meg összeszedni, hogy hogyan érthetjük meg jobban a magyar korrupciót az alapján, amit Ang a kínai korrupcióról ír le.

A kutató négyféle korrupciót különböztet meg aszerint, hogy az elitek vagy a kisember vesz benne részt, illetve, hogy egyszerű lopásról van szó, vagy cseréről, amiben mindkét fél kap valamit. Kasnyik Márton hasonló felosztást választott a tavaly megjelent magyar lophatósági válságról szóló cikkében. A két írás közös pontja, hogy a hatalom Kínában és Magyarországon is próbálja az elitek szintjére korlátozni a korrupciót, és ellehetleníteni a lopást a kisember szintjén.

KAPCSOLÓDÓ CIKK2020-ra egyértelművé vált, hogy lophatósági válság van MagyarországonFenntartható-e hosszú távon olyan rendszer, amelyben a kisember egyre kevesebb kis kihágást úszhat meg, a legmagasabb szinten viszont minden gátlást eldobnak?

Ang szerint a korrupció minden formája káros, azonban a gazdasági növekedést csak a piti lopás (petty theft), a gyorsító pénz (speed money) és a nagy lopás (grand theft) lehetetleníti el, a gazdasági és politikai elitek közti, kölcsönös szívességekre épülő korrupció – angolul access money, amit talán hozzáférési pénznek lehetne fordítani – rövid távon még hozzá is járulhat a gazdasági növekedéshez, miközben gazdasági egyensúlytalanságokat és egyéb más társadalmi károkat okoz. Akit ez – természetesen a podcast meghallgatása után – részletesebben is érdekel, annak ajánljuk a szerző rövid angol nyelvű előadását erről a témáról.

Mindez Magyarországról nézve azért is érdekes megközelítés, mert miközben a magyar GDP-növekedés 2015 és 2019 között duplája volt az euróövezet növekedésének, és gyorsabb volt, mint a visegrádi négyek átlaga, nemcsak a visegrádi régió országai, hanem az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamai közül is Magyarországon nőtt a leginkább a korrupció a Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe alapján.

Hajdu Miklós szerint borzasztó nehéz a TI indexe alapján Magyarországon a korrupció bármelyik dimenzióját kiemelni vagy értékelni. Az index hátterében szakértői vélemények vannak, amit sokszor az is nagyon élesen befolyásolhat, hogy mennyire hangos a média egy adott országban korrupciós ügyekről, tehát hogy mennyire figyelemfelkeltőek az adott esetek.

Ang viszont azt is hangsúlyozza, hogy a korrupció típusai keveredhetnek is egymással. Kasnyik Márton szerint például amit Magyarországon a NER-nél látunk, az egyszerre az esete a nagy lopásnak és a hozzáférési pénzek burjánzásának. Az egyikre a Mátrai Erőmű esetét hozta, ahol – anélkül, hogy bárkit bűncselekménnyel vádolnánk meg – sok milliárd forint egyszerűen átkerült az államtól egy magánszereplőhöz úgy, hogy ebből hozzáadott gazdasági teljesítmény sem lett később.

A másikra példa a túlárazott autópálya-építés, ahol valamilyen nemzetgazdasági érték létrejön, mert megépül az autópálya, de eközben a kiválasztott gazdasági érdekcsoportok is gazdagodnak. Ez a hozzáférési pénz, ami létrehoz valamilyen értéket a nemzetgazdaság számára, miközben a haveri köröket gazdagítja.

Az egy nagyon fontos dolog, hogy sokszor egy adott országon kívülről érthetetlenek bizonyos korrupciós mechanizmusok, amik egyébként nagyon elterjedtek lehetnek. Ezért érdemes Ang modelljét is kritikusan nézni: azt a helyzetet például szerintem egyáltalán nem könnyű elhelyezni benne, hogy egy ország kormánya és egy vállalati csoport hátterében is ugyanaz a kör áll. Én nem tudnám eldönteni, hogy melyik rubrikába tenném egyértelműen ezt a helyzetet, miközben egyébként sok helyen ez egy jellemző dolog

– mondta erről Hajdu Miklós.

#korrupció

Értékelés

Hogyan működik?
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:  
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:  
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:  
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:  
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:  
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:  

Hozzászólások

Jelentkezz be , hogy hozzászólhass!