Önző vagy, gyerekes vagy, sőt, bántalmazó vagy - mondja a borderline, ha határokat állítasz fel, de a nárcisztikus is ugyanezt mondja, meg áldozati pózba vágja magát. Sőt, Doktor Ramani egy új videójában arra hívja fel a figyelmet, hogy a nárcisztikus számára, ha elárulod a határaidat az olyan, mintha megadnád a jelszavad a számítógépedhez, vagy a bankkártyádhoz, márpedig ezt ugye nem szabad. Élvezni fogja a határok feszegetését, a határok kimondása után kulcsot kap ahhoz, hogy froclizzon.
Nos, ezekhez képest a skizoid típus az, akinél működik a
határok meghúzása, sőt, az ő esetében ez nélkülözhetetlen is. Korábban vodcastot is készítettünk
arról, hogy a határhúzás miért nem működik minden személyiségzavarosnál, noha
sok szakkönyv ennek ajánlatával gondolja kezelhetőnek a nehézségeket.
Azért, mert akinek nincsenek határai, azok a másiknál sem
tisztelik-értik és van, akiknél az alap probléma a saját határainak hiánya. A
kognitív korlát miatt mindenfélét gondol majd a neki határokat szabóról,
paranoiás gondolatokat gyárt, dührohamot kap stb.
De ne beszéljünk mindig a személyiségzavarról, lássuk még ki
az, akinek még nem érdemes a határainkat elárulni. Hát annak, aki élvezi, hogy
ezen keresztül manipulálhat. Ő a szadista, a kicsit (vagy nagyon?) szélhámos, a
kacér, aki valójában a hatalmat élvezi. Nem feltétlen pszichopata, azaz nem
akar leigázni, tönkretenni, de rosszalkodni, azt akar.
Ha tudod nagyvonalúan kezelni a szórakozását, akkor csak
annyi kár származik a dologból, hogy a kapcsolat mindig hordoz valami veszélyt
a számodra és mindig elbukjátok a valódi intimitást, mert aki visszaél és
játszik a határaiddal, azzal nem lehet egy szintnél nagyobb bizalmat építeni. A
határok meghúzása az esetében működik, s csak azokat fogja piszkálni, amivel
felcsigázhat, de nem azokat, amik megszakítanák a kapcsolatot. Vagy ha meg
akarja szakítani, azt nem ezzel a játékkal teszi, ezeket a játékokat épp
ellentétesen, arra használja, hogy megtartson.
Férfiak így tudnak erősek és érdekeseknek tűnni a nő előtt,
nők kacérkodva igy tudnak izgalmasak maradni a férfi számára. Már akinél ez
bejön. De bárki, aki sikeresen kimászik az ilyen játszadozók karmaiból, kicsit
hülyének fogja tartani magát, amiért korábban mindezt hagyta. A szadisztikus
karakter nem feltétlen borderline, skizoid, vagy nárcisztikus, de a lényeg itt
is ugyan az, nem érdemes elárulni a határainkat neki, mert épp erre vágyik, ezt
használja fel. Ramani valamiféle belső határkiépítésről beszél, nem
kommunikációs kipakolásról.
Egészséges emberi kapcsolatoknál ez épp fordítva van, jó ha
mielőbb verbálisan is tisztázódnak a határok, gördülékenyebb lesz az élet. Ami
pedig a szadisztikust illeti, ő is ért a szóból, csak elvesszük egy
játékszerét, ha kiélesítjük a határainkat. Már ha voltunk olyan bolondok, hogy
elárultuk neki.
| 1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
| 2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
| 3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
| 4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
| 5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
| 6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |