Nem minden borderline, ami annak látszik, illetve van az az életkor, amiben szinte megkülönböztethetetlen, sőt, talán még jól is áll az egyik nemnek. A lányoknak tud jól állni, és úgy kb. a kamaszkor utáni időszakban. A férfiaknak sose áll jól, agresszívek és kiszámíthatatlanok lesznek a borderline férfiak.
A női szeszély azonban a férfiaknál még vágyat is generál,
különösen, ha az a lány csinos, olykor ragaszkodó, máskor rendkívül önálló és
utólérhetetlen. Márpedig a kamaszlányok általában ilyenek, komoly érzelmi
hullámzásokon mennek keresztül, hol a magányt keresik és sírdogálnak, hol
lánytársaságukban féktelen vidámság keríti hatalmába őket.
Louann Brizendine A női agy könyve tekinthető egyfajta
áttörésnek a menstruáció megjelenése utáni 5-10 év problémakezelésében, de ír a
szülés utáni depressziókról és a menopauzáról is. Az írónő igazából nem az
agyra – talán ez a rész a könyvében a tudományosan vitathatóbb -, hanem a
hormonokra specializálódott. Kezdő korában konzulensei nem is támogatták a
témaválasztását, pedig a hormonok valóban jobban játszanak a nőkkel a
ciklusidőszakoknak megfelelően, és míg ezek jól állnak be, addig sok fiatal
lánynál komoly problémákat okoz. Márpedig a hormonokra lehet kémiával hatni.
Az egyik lányom például a menstruációs szakaszoknak pontosan
ugyan azon napjain mindentől sírhatnékja támad. Erős érzelmeit a férje először
ijedten fogadta, de a lányom megnyugtatta, hogy nem arról van szó, hogy bármi
problémája volna, vagy segítségre szorulna, egyszerűen pár napig ilyen. A
sírásnak van egy funkciója, a közösségből együttérzést, segítő szándékot vált
ki, de a lányom esetében ez a pár nap nem igényel ilyesmit. A hormonjai váltják
ki, és ez így stabilizálódott nála, pedig már felnőtt nő.
Vannak fiatal lányok, akiknek a korai napindítás nem működik
és ha találnak egy olyan iskolát, ahol más a beosztás, kiegyensúlyozottá
válnak, tanulmányi eredményeik javulnak. Napi hormonális ciklusuk az oka.
Másoknál magatartásproblémák lépnek fel, erős rivalizálás, érzelmi kitörések,
szélsőséges helyzetek keresése, rossz társaságba keveredés, meggondolatlan
cselekvések, fatalista életszemlélet, kábítószerezés. (Nem igazán tudjuk, hogy
a borderline-ok miért vonzódnak úgy a szerekhez, de vonzódnak, akár a fenti
kamaszlányok.) Ezek a tünetek pont azok, amelyeket a borderline-ok is
produkálnak, de ők nem borderline-ok, hanem olyan fiatal lányok, akiknek
hormonális kilengéseik vannak.
Sylvia Plath Üvegbúra című könyve egyszerre irodalmi és
pszichológiai értékű. Részben megragadja minden fiatal lány társadalmi
integrációs nehézségeit, a jó háttérrel, jó képességekkel és adottságokkal
rendelkezőkét, ugyanakkor Plath nem véletlen lett 30 éves korára öngyilkos. A
bipolaritáson kívül felvetődik a borderline-ság is. Az ötvenes években ezek még
nem is voltak jól diagnosztizálva, ugyanakkor ritkán jár a borderline-ság egy
problémával, másfelől pedig annak tűnhet az is, amivalójában depresszió és az
élet sajátos élményanyagának keveredése.
A lányok legkritikusabb életszakasza, különösen azoknál,
akiknél a hormonok komolyabb harca dívik a szervezetükben, a 16-22 közötti. Itt
a hormonjátéknak lehet evolúciós oka, nevezetesen az ilyen lányok inkább
találnak párt maguknak, mint a hűvös megközelíthetetlen szemlélődők –kikben lehet
több a tesztoszteron és kisebb amplitódójúak a női hormonok. Egyébként is,
kezdjük tudomásul venni, hogy a férfi-női kategória inkább egy skála. Vannak
férfias nők és nőies férfiak, és ezek mögött hormonmixek állnak. Evolúciósan
egyáltalán nem szerencsés a skála két vége.
A 16-22 év kihívásai közé tartozik a test átalakulása, a
nemi identitás rögzülése, a másik nem iránti érdeklődés, a kapcsolati vágyak, az
érzelmek intimitásban való kibontakoztatásának vágya, úgy is mint elvárás, mint
feladat. És persze az egzisztenciális felnőtté válás kérdései. Ez az
életszakasz a maga kihívásai miatt a nők érzelmileg legterheltebb életszakasza.
Ugyanakkor a vágy tárgyai is, nagyon eleven érdeklődés nyilvánul meg irántuk.
Ezt is megszenvedik és a személyiségük reagálhat rá rosszul, de megszenvedik
azt is, ha nem irányul rájuk figyelem, ha szürke verébnek érzik magukat akkor,
amikor a többieket körülzsongják. A legtöbb kamaszlány mindkettőt meg kell
élje, és nehezebb a dolguk a szépeknek, akiknél indokolatlan, ha szürkének érzik
magukat és a csúnyáknak, akik nem tudják megélni a vágyottságot.
A borderline-ság pszichofizikája egészen más alapokon
nyugszik, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy később a legstabilabb
hormonciklusokkal rendelkező borderline nők épp úgy viselkednek, mint a 16-22
éves korban lévők. Az erős érzelmi hullámzásukat nem a hormonjaik játéka váltja
ki. Rendszerint szépek és ok nélkül érzik magukat szürkének, nincsenek jóban,
de legalábbis komoly távolságot tartanak a testükkel.
A hasonlóságok azt eredményezik, hogy az a felnőtt férfi,
aki kapcsolatba kerül egy felnőtt borderline nővel azt éli meg, mintha
visszarepülnének a 16-20 éves korukba. A féktelen felszabadultság, aztán a
hirtelen megjelenő távoságtartási igény a 16-22 éveseknél a párkeresés
bizonytalansága. Igen nagy a kockázata egy lánynál, ha rosszul választ, mert
például teherbe eshet egy olyan férfitól, aki alkalmatlan a partnerkapcsolatra
és magára marad. Egy felnőtt nő esetében, aki már túl van a gyerekvállaláson,
vagy mert megszülettek a gyerekei, vagy mert már kicsúszott az időből és
lemondott erről, nincs ilyen egzisztenciális kényszer, de a viselkedésdinamika
mégis ugyan ilyen.
Mindannyian magunkkal visszük személyiségünkben a korábbi
életkori jellemzőinket, de közben ezek mégis változnak, a rájuk rétegzett újabb
életkorok miatt. Ám a borderline disszociativitása miatt visszakerülhet a
korábbi életszakaszába, pont úgy, ahogy azt annakidején megélte. Kívülről 40
éves, de belülről pont olyan, mint egy 16 éves. És ez a vonzó kora. A 4 éves
követelőző és kétségbeesett már koránt sem az, de a visszaugrás a saját
életkorába megint megdöbbentő, különösen, ha intellektusa is átlag feletti.
| 1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
| 2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
| 3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
| 4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
| 5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
| 6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |