A magasan szocializált borderline igyekszik jóindulatúan, a
bántást kerülve megfogalmazni véleményét a világról, a másikról. Sokat dolgozik
azon, hogy elítélő gyors és érzelemből jövő elutasításai becsomagolásra
kerüljenek. De ez koránt sem veszélytelen, mert például párkapcsolatban, ha a
partner elfogadja, hogy a borderline empatikus kritikájában van igazság, egy acting out
helyzetben megtörténik majd a szocializáltság elhagyása és hivatkozási alapul
fog szolgálni, hogy a partner maga is elfogadta a kritikát. Acting out
helyzetben a kritika felnagyítódik, elvész az empátia, s az elfogadhatatlanság és a visszautasítás
totálissá válik. Épp ezért a nem-borderline egy idő után felismerve ezeket a
mechanizmusokat a szocializált empátiába csomagolt kritikát is jobban teszi, ha nem fogadja el, mert tudja, hogyha még
van is benne igazság, ezt nem ismerheti el a későbbi kellemetlenséget
kerülendő.
Ebből a dinamikából a folyamatos eltávolodás következik,
mert nem marad helye az intimitásnak és az őszinteségnek. Önvédelemből.
Másrészt felmerül, hogy a borderline stratégiát követ, csapdát állít, hogy
aztán később visszaéljen az elismertekkel, de ez nem így van. A borderline
ebben nem stratéga, csak az érzelmi hullámzásainak a rabja.
A diagnózisát elfogadó borderline magasabb szintű önismerettel bír, de kellemetlenebb helyzetben is van, mert a
percepciójáról már eleve tudja, hogy esetleg tévedés. És ekkor veszendőbe mennek a korábbi dologk. A borderline-ok
tehetsége épp az éles percepcióikban van, társadalmi hasznuk – ha és amennyiben
társadalmi énjük fejlett -, igen értékes észrevételekkel bír. Metafizikai
élményeik sem skizoidok, nem szakadnak el a józanságtól, tehát ezek is
spirituálisan intelligensek. Mégis, mivel vannak olyan percepcióik, melyek tévesek, s ha ezt - általában egy pszichológus hatására - belátják, nehéz helyzetbe kerülnek.
Minden ember olyan szemüveget hord, amilyen a
szükségleteiből, a szorongásaiból, a reményeiből, a félelmeiből áll. Mivel a
borderline-oknak erős szorongásaik vannak elhagyatottság, kiszolgáltatottság,
elhagyás témában, ezen percepcióik túldimenzionáltak. Nem csak a rájuk
vonatkozó párkapcsolatban, hanem a tárgyhoz tartozó minden vonatkozásban.
Mondjuk, ha egy filmet néznek, akkor is az ilyesmit veszik belőle észre. Egy
mese értelmezésében is mást emelnek ki. Ott is például a gyerek
kiszolgáltatottságát látják meg, ahol az a gyerek nincs kiszolgáltatva.
Emlékszünk még, hogy kisgyerekkorban csak az a mese ríkatott meg minket, ahol a
főhős magára maradt?
Az elfogadott diagnózis következtében a borderline
bizonytalanná válik a percepcióiban, elmondják neki, hogy az túlérzékeny,
infantilis, sérült. Egyébként joggal válik bizonytalanná, mert az érzelmi
érzékelése valóban becsaphatja. Rajong, vagy elutasít, és ez állandó
életvezetési problémát okoz neki. Viszont ha valaki elfogadja és tudja, hogy
nem hihet az érzelmeinek, az valahol pokoli.Rombolja az önérzetét, ami amúgy sem volt soha stabil, viszont nagyobb lehetőséget biztosít, hogy kapcsolatait megőrizze.
| 1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
| 2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
| 3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
| 4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
| 5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
| 6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |