Édes hármas?

Amikor kívülállóként egy bántalmazó helyzetet látunk mindannyian a bántalmazott megsegítésén gondolkodunk, sőt, ha jobbak vagyunk segítünk neki, beavatkozunk. Mindjárt rátérek a Fidesz, a Tisza és az Óellenzék viszonyára, de előbb egy saját élmény.

Újpalotán laktunk, és egy késő esti hosszú kocogásból értem haza, lerogyva a ház lépcsőjére, alig éltem. Nem messze tőlem, egy lámpaoszlop fénykörében egy férfi és egy nő veszekedett, a nő elég rossz pozícióban, fizikailag gyengébb lévén. A férfi talán ittas is volt, de lehet a nő is. Kicsit aggódtam, hogy úgy járok mint a Picasso kalandjai című némafilmben, mikor a fiatal Picasso meglátva múzsáját, kit két markos legény épp megerőszakolni készült, de még el sem indul – mármint a főhősünk – és már börleszk módjára hasra esett. De aztán csak odamentem és nem is a férfi förmedt rám, hanem a nő, hogy mit akarok, törődjek a magam dolgával.

A kívülről jött ember, mint pl. MZP a pokolt hozta el a DK és a Fidesz számára. A ma már Óellenzéknek nevezett és a Fidesz kapcsolatában kialakult egy úgynevezett kommunikációs kompetencia. Mindegyik tudta mire számíthat a másiktól. Harmadik félre itt nem volt szükség. A hármas felállás – ld. szerelmi háromszöget – gyakran a pokol. Harmonikus összefogás esetén ugyanakkor rendkívül erős és ellenálló felállás. Ott azonban, ahol az egyik fél bántalmazóként, a másik pedig bántalmazottként szerepel, ugyan milyen lehetősége van a harmadiknak? Magyar Péter beszállt ebbe a világba, és valamit kell kezdenie ezzel a helyzettel. Ő is ott van a lámpaoszlop alatt.

Mára a Fidesz a macsó bántalmazó pozícióját gyakorolja, a DK-ban pedig Dobrev Klára a női bántalmazott princípium. Fel is szed női érdekvédelmi szerepet. Ha jobban belegondolunk, az Óellenzék mindig is a nőies oldal volt. Keményen küzdöttek, a Parlamentben és az utcán is olykor igazi hősök voltak.

Egy ilyen felállásban minden kívülről jött harmadiktól azt várnánk, hogy a bántalmazott oldalára áll, csakhogy Magyar Péter nem kívülről jött, hanem épp a bántalmazók oldaláról. (MZP-t most hagyjuk, ő elbonyolítaná az elemzésünket.) Ha Magyar történetesen – ahogy külső szemlélőként elvárhatnánk – a bántalmazottak oldalára állt volna, úgy járhatott volna, mint én, csak helyreutasítást kap. ”Tessék beállni a sorba, mi már itt régóta küzdünk.”- utasította vissza Gyurcsány Ferenc Magyar Péternek egyáltalán a létezését is. A sor egyébként elég hosszú lett volna, az MSZP, az LMP, az új Jobbik, a Párbeszéd, de még a Mi Hazánk is azt kérhette volna, hogy Magyar Péter álljon a sor végére. Az újonnan érkezettektől általában azt várják, hogy ismerje meg a társaságot, alkalmazkodjon a szokásokhoz, tanuljon, és akkor majd meglátjuk hol foglalhat helyet.

Sokan máig ezt a képletet tartanák igazságosnak, létezik azonban három másik megközelítés is. Az egyik szerint Magyar Péter az új messiás. A másik úgy véli, nem kell őt a sor végére parancsolni, nem is lehet, így hát álljunk félre az ország érdekében. A harmadik úgy gondolja, hogy csak taktikailag kell félreállni, az utolsó pillanatban meg lehet majd egyezni a jelöltek kilétéről.

Nem látunk Magyar Péter és tanácsadói fejébe, de ha három magatartással találkozik az ellenzéki térfélen, neki is három stratégiát kell kidolgoznia, és itt most az etikus lehetőségeket vesszük számba. A hívek közt a messiásvárást visszább kell fogni, szerénységgel, realitás érzékkel, sőt. lehetne könnyeket és nehézségeket is ígérni, amint hogy nem is lesz jó helyzetben az ország. A második csoportnál, a magukat önként hátravonóknál viszonosságként gesztusokat kell gyakorolni. Például akik visszalépnek a Tisza jelöltjeivel szemben, azoknak a pártoknak meg kell ígérni, hogy ugyan olyan támogatásban lesz részük, mintha elindultak volna, és az esélyes százalékaikat elérték volna. (Ezzel szemben Magyar populista módon amellett érvelt egyszer, hogy a pártoknak semmilyen állami támogatásokat nem kéne kapniuk. Itt magából indult ki, mert a Tisza még nem kap.) Végezetül akik abban reménykednek, hogy az utolsó pillanatban lehet itt még egyezkedni, mert ezt kívánja a méltányosság meg a józan ész, azoknak be kéne látniuk, hogy ezek illúziók. Magyar Péter feléjük nem rendelkezik tartozással. És nem tartozik azoknak sem (DK és a Kutyák), akik saját jelölteket állítanak, velük versenyben lesz.

A bántalmazott és bántalmazó egymásba bonyolódhat, egyesek megtalálják ebben a helyzetben a számításukat és tudnak vele együtt élni, őket egy új szereplő csak bosszantani fog, hívják ezt MZP-nek vagy Magyarnak. Azok, akik segítséget kérnek, ott a lámpaoszlop alatt nem mindig tudunk segítséget adni, mert már induláskor elhasalnánk, nincsenek meg a képességeink, a viszonyuk pedig túl bonyolult. (Mindebből nem következik persze, hogy ne tudjunk különbségeket tenni, de a távolságtartás következhet.)

Magával a bántalmazóval pedig nem lehet kesztyűs kézzel bánni, jóllehet ő is szenved, másképp nem vált volna olyanná, amilyen. Erről a Gileádot nem legyőzni, hanem megtörni kell! címmel a patreonos fizetős csatornámon írtam.

#politika

---

---