Imposztor-szindróma

Annak, hogy a borderline-ok meg vannak győződve arról, hogy el fogják hagyni őket több oka is van és még csak nem is igaz, hogy mindig őket hagyják el, de ezt most tegyük még zárójelbe. A legfontosabb ezek közül az imposztor-szindróma.

Nem hivatalos elnevezés, de a pszichológusok szeretik. Azt jelenti, hogy amikor valaki sikert ér el – ilyen a másik meghódítása is -, úgy érzi szélhámos volt, csalással érte el, tehát le fog bukni. Az imposztor magyarul csalót jelent.

Nem a nárcisztikusok gondolkodnak így, hanem a borderrline-ok. A személyiségzavarok közül a nárcisztikus eleve úgy áll egy munkahelyhez, vagy egy párkapcsolathoz, hogy az valami fantasztikus, aztán bekövetkezik a csalódás és mindenkit kibírhatatlannak tart, de főként a hozzá közel állókat. A nárcisztikus meg is küzd a pozícióért, és rendkívüli szorgalommal felfelé elhiteti, hogy tényleg nem ő az oka, ha valami nem megy elég jól, vagy jobban. És tényleg, mindig minden mehetne jobban. És ő meg van győződve arról, hogy sokkal jobban is mehetnének a dolgok, ha nem volnának körülötte olyanok az emberek, amilyenek. Ha jók a képességei még igaza is van, és ezért aztán kifúr másokat, ha ki tud, lealázza a diákokat, ha tanár, és maga áll tovább, ha kap egy jobb ajánlatot. Tovább áll romantikus kapcsolatban is, és mindenkinek akkor van mázlija, ha magától áll tovább.

A borderline-nak ugyan úgy sok kapcsolata van, de nem azért, mert tökéletesnek akarja hinni magát és úgy érzi a partnere nem nő fel hozzá, hanem épp ellenkezőleg. Bár van, amikor nagyon rossznak látja a partnerét. Szeretet nélkülinek, morálisan gyengének, bénának, elviselhetetlennek. Szex után vagy azonnal szabadulni akar a másiktól, vagy épp ellenkezőleg, retteg attól, hogy tőle akarnak szabadulni.

Előre vetíti, hogy el fogják hagyni, hiszen azt érdemli. Ez az önmagát beteljesítő jóslat. De lehet tapasztalata is abban, hogy minden kapcsolata becsődöl, tehát nem kell matematikusnak lennie, hogy a következő is be fog.

Az imposztor-szindróma nem teljesen azonos az önbizalom hiánnyal. Lehet valakinek önbizalom hiánya mert valami nem megy neki. Pl a nyelvtanulásban önbizalomhiányom van. Ám az imposztor-szindrómás épp azokban a szituációkban érzi úgy, hogy csal, ahol magas a teljesítménye. Azt várja, hogy mikor jön valaki, és közli vele, hogy valójában a fantasztikusnak kikiáltott nyelvérzéke nem is jogos, mert nem ismer egymillió szót, csak ötszázezret. Mert nem ismer egy kifejezést, mert nehézségei vannak egy eredeti Shakespeare szöveg fordításával és így tovább. A meglévő pozícióját is úgy érzi nem tölti be tökéletesen, érdemei szerint. Roppant mód teker, hogy ne derüljön ki, hogy fél a lelepleződéstől, ezért nagyon terhelhető, kiváló munkaerő, míg aztán felmond, mielőtt „lelepleződne”.

Hasonlóan viselkedik a párkapcsolataiban is. Ha véletlen mégis megtalálta az igazit szakít, mert retteg a csalódástól. A mellett tud tartós kapcsolatot fenntartani, aki igazán nem is az esete, akivel tud felülről kommunikálni, aki ha elhagyná tudja, hogy túlélné, akit megcsalhat.

Nos, ha valamiben közös a nárcisztikus a borderline-nal, az az, hogy megcsalják a partnereiket. Az egyik jogot formál rá, a másiknak meg szüksége van a szerelemre, de sose hiszi el magáról, hogy valóban lehet szeretni, hogy tényleg vonzó és kívánatos, hogy értékes. Maximum addig, amíg ki nem józanodik.  #borderline

---

---