A Fidesz hatalmáról

Az eddig eltelt összesen több mint 4+15 év FIDESZ kormányzás megítélése erősen függ a hozzánk jutó információtól. A legtöbb emberhez csak a TV, rádió, esetleg a Facebook kéretlenül felbukkanó hírei érnek el. Ez pedig egyre inkább pozitív színben tünteti fel a kormányt és egyre negatívabban a vele szemben állókat.

A hatalom jogi és gazdasági eszközökkel visszaszorította a kormánytól független médiát, amivel egyre nehezebben juthatunk a FIDESZ narratívától eltérő információhoz. (Lásd a MELLÉKLET Sajtószabadság fejezetet!)

Ahhoz, hogy hitelesebb információhoz jussunk, érdemes megvizsgálni a sajtópereket. Ebből az látszik, hogy az elmúlt években a kormánypártitól független média sokkal kevesebb sajtópert veszített, mint a kormánypárti, – különösen a FIDESZ által gyakran alkalmazott ellenzéki szereplőket lejárató anyagaik miatt. Erre való reakcióként értelmezhető a 2023. évi XXX. törvény, mely kivette a közügyek kapcsán a büntetendő kategóriából a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján elkövetett becsületsértést és rágalmazást. (Lásd a MELLÉKLET Sajtó helyreigazítási perek fejezetet!)

A hatalom a médiájának állításait nem tudja és már nem is akarja megvédeni a bíróság előtt, valamint a tőle független sajtó állításait már meg sem próbálja bíróságon cáfolni, hanem már arra törekszik, hogy az általa kreált Szuverenitás Védelmi Hatóságon keresztül a benyújtott Átláthatósági törvénnyel lehetetlenítse el a tőle független médiát, amely természetesen a hazai források elvonása miatt külföldi támogatásokat is felhasznál az életben maradásához.

Így most még lehetőség van arra, hogy egy igazsághoz közelebbi átfogó képet alkothassunk a kormánytól független média segítségével, főleg a sajtóperek tanúsága szerinti hitelesebb forrásokból: Átlátszó, Magyar Hang, RTL, HVG, 24.hu, 444 és Telex.

Különösen fontos ez azért, mert a FIDESZ-kormány működése során mindig is erősen törekedett a titkolózásra. (Lásd a MELLÉKLET Titkolózás növekedése fejezetet!)

 

A jelen összefoglalóban a történések időrendiségét akartam követni, de ettől a terjedelem miatt is kénytelen voltam eltérni, ezért a történetet tematikusan is összefésültem – különösen a MELLÉKLET fejezeteiben.

Az összefoglalás nem teljes, mert majdnem vég nélkül lehetne még gyűjteni érdekes és fontos eseményeket.

A külpolitikai eseményeket amennyire lehetett kerültem, mert azt sokkal nehezebb megítélni.

Aki nem akar elmélyülni a részletekben, annak nem kell elolvasnia a MELLÉKLET-eket, mert a részleteket oda tettem.

 

A felhasznált forrásokat sokszor szó szerint másoltam be, máshol a szöveg folyamatossága érdekében átszerkesztettem, miközben nem tüntetem fel a forrást. Ha nem hiszed, nézz utána!

 

A FIDESZ kormányzása

 

A megnyert 2010-es országgyűlési választás után Orbán Viktor bejelentette a nemzeti konzultáció intézményesítését, amiből most zajlik a 15-dik. Ezek kiértékelése teljesen ellenőrizhetetlen, és rendkívül gyanús, de a mondott eredményt népakaratként tünteti fel. (Lásd még a MELLÉKLET Nemzeti konzultáció fejezetét!)

 

2010-ben a kétharmados FIDESZ többséggel megalakuló parlamentnek szinte az első lépése – a jogállamisággal szembemenő – visszamenőleges hatályú törvénye volt a Gyurcsány kormány pofátlannak mondott végkielégítéseinek a 98%-os megadóztatása. Ezzel azonban tanárok jogos végkielégítéseit is megadóztatták. (Nehéz visszamenőleges szabályokat alkotni, hogy ne okozzon valami kalamajkát.) (Lásd még a MELLÉKLET Visszamenőleges jogalkotás fejezetét!) /Az első lépés az új Médiatörvény volt, mely e témában szintén kiamelet fontosságú. A szerk. megjegyzése./

 

Az első lépések közé tartozott még a határon túli magyarok kettős állampolgárságának bevezetése. Ezzel a 2004-es eredménytelen népszavazás kampány ígéretének tettek eleget. Beigazolódott Gyurcsány Ferenc vádja, – amit a FIDESZ tagadott, – hogy azért erőltették, mert ezzel szavazati jogot akarnak adni és megváltoztatni a politikai erőviszonyokat a saját érdekükben. (Lásd még a MELLÉKLET Magyar állampolgársági program fejezetét!)

 

A hatalomra kerülő Orbán-kormány a pénzügyi válságot követő gazdasági helyzetben először az EU-ban kérte a hiánycél enyhítését, de erre nem kapott engedélyt. Ezért hitelfelvételre volt szüksége, de nem az EU-től felvehető olcsót választotta. Ezenkívül államosította a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket kb. 3 ezer milliárd Ft értékben. (Lásd még a MELLÉKLET Magánnyugdíj fejezetét!)

 

A FIDESZ anélkül, hogy a választási kampányban jelezte volna, hogy hozzá akar nyúlni az Alkotmányhoz – kihasználva a kétharmados többségét – 2011 áprilisára már lecserélte alaptörvényre, kizárólag kormánypárti képviselők szavazatával. Nyilván egy alkotmány súlyához szükséges egyeztetésekre nem volt lehetőség, így nem is felelhet meg a társadalom közös mértékadó szabályozási törvényének, hanem csak a FIDESZ hatalmi eszközének, amit a pillanatnyi érdekei szerint már 14-szer módosított. (Lásd még a MELLÉKLET Alaptörvény fejezetét!)

 

A 2009-es pénzügyi válság következtében a devizahitelesek problémájának megoldására 2011 év végén sürgősséggel bevezette a parlament a kedvezményes végtörlesztést, azok számára, akik egyösszegben tudtak fizetni. Ennek hatására az euró árfolyama december végén jelentősen megugrott. (A kedvezményes végtörlesztés nyertese volt sok országgyűlési képviselő is, míg a többi devizahiteles ügyfél számára csak 2014-re alkották meg a hiteleik forintosítását.) (Lásd még a MELLÉKLET Devizahitel fejezetét!)

 

2012-ben a FIDESZ felemelte az áfát 27%-ra, a mi a világon a legnagyobb. Pedig 2009-ben, amikor a Bajnai-kormány 20%-ról 25%-ra emelte áfát, azt mondta a FIDESZ, hogy az ÁFA-emelés a gazdaság visszaeséséhez vezet, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben élők fognak rosszabbul járni.

 

2012 eseményei kapcsán nem lehet nem megemlékezni arról, hogy az Azeri baltás gyilkost az Orbán-kormány kiadta Azerbajdzsánnak. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Azeri baltás gyilkos fejezetben!)

 

A FIDESZ gyakran alkalmazta azt a megoldást, hogy egyéni képviselői indítvánnyal intézett el fontos kérdéseket, alkotmánymódosításokat és sarkalatos törvényeket. Így ugyanis el lehet hagyni a társadalmi, érdekvédelmi szervezetekkel az egyeztetést. Ráadásul azonnal keresztül lehet verni a parlamenten, ha sürgős tárgyalást kérnek, ilyen módon nem jut idő módosítókra, de még a megtárgyalásukra sem. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Egyeztetés nélküli törvénykezés fejezetben!)

 

Az önkormányzati adósságállomány (ami részben azért keletkezhetett, mert a megszorító Gyurcsány-kormány ideje alatt Orbán – az eredmények felmutatása céljából – a FIDESZ-es önkormányzatokat hitelfelvételre ösztökélt) nagyrészét a kormány konszolidálta 2013-ban és 2014-ben. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Önkormányzati adósságok fejezetben!)

 

2013-tól vezetett be a kormány rezsicsökkentést, ami csak egy hívószó. Gyakorlatilag az energia- és közműszolgáltatók szektorában a lakosság számára hatósági árakat jelentett, ami nem motivál energiafelhasználás csökkentésére. A rezsicsökkentés mellett a kormány a mai napig kitart, de már tudható, hogy mennyire hamis ez a politikai termék. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Rezsicsökkentés fejezetben!)

 

2014-re az Országgyűlés kormánytöbbsége egyoldalúan átalakította a választási rendszert, anélkül, hogy törekedett volna az ellenzékkel való konszenzusra.

A kétfordulós választásból egyfordulósat csináltak, csökkentették a listás mandátumok arányát az egyéni választókerületek számához képest, megszűntették a területi listákat és bevezeték a „győzteskompenzációt”.

A választókörzeteket úgy alakították, hogy a kormányoldalhoz húzó kerületek jellemzően kisebb lélekszámúak legyenek, mint az ellenzéki karakterűek.

A Nemzeti Választási Bizottság nem volt kiegyensúlyozottnak tekinthető, sem a tagjai függetleneknek. (Lásd még a MELLÉKLET Választások fejezetét!)

 

Orbán 2014-ben illiberális államot hirdetett, és azt mondta: „A fékek és ellensúlyok rendszere az amerikaiak találmánya, amit Európa – talán szellemi középszerűségből – átvett és az európai politikára alkalmazott.” Ezzel pedig megadja az eddigi és a további történések értelmezését: egy nemdemokratikus autoriter rendszer kiépítése – összhangban a 2009-es „csak egyszer kell győznünk, de akkor nagyon” kijelentésével. (Ebbe belefér az, hogy 2016-ban a Nemzeti Választási Iroda épületében egy 20 fős, kopaszokból álló – a Fradi Securitynál is előforduló – különítmény akadályozta meg, hogy az MSZP leadja a kérdését a vasárnapi boltbezárásos népszavazás kérdésében.)

 

A fékek és ellensúlyok rendszerének elve a hatalommal való visszaélés lehetőségének korlátozására született, mert a hatalmi ágak szétválasztása ezt nem biztosítja tökéletesen, de még csak nem is választhatók szét teljesen. Eredetileg három hatalmi ágat különböztettek meg: a törvényhozást, a végrehajtó hatalmat és az igazságszolgáltatást. A törvényhozó testület (parlament) határozza meg a másik kettő vezetőit (miniszterelnököt, főügyészt, főbírót stb.) és működési szabályait. Később a modern demokráciákban már hatalmi ágnak sorolható az alkotmánybíróság, az adatvédelmi biztos, a média és a kontroll funkciókat ellátó civil szervezeteket is.

Két választás között a hatalmi ágak kölcsönös ellenőrzésével a fékek és ellensúlyok biztosíthatják, hogy ne történjen hatalommal való visszaélés. A FIDESZ kétharmada fokozatosan felborította az egyensúlyt, és a parlament feletti népfelség elve szerinti kontrolt is korlátozta a választási törvény módosításával. Csak a bíróság maradt lényegében az egyetlen olyan hatalmi ág, amit a nyomás ellenére nem sikerült teljesen bedarálni. (Lásd még a MELLÉKLET Bíróság befolyásolása fejezetét!)

 

Orbán célja – úgy tűnik – egy új és gazdag arisztokrata réteg létrehozása a sajátjai közül. Ehhez egyrészt a kormányzati beruházások, másrészt az EU-s pályázatok részrehajló leosztása adott lehetőséget.

A kormányzati beruházásokban túlsúlyos a kedvenc sportjának támogatása a futballstadionok építkezései. (Lásd még a MELLÉKLET Stadionok fejezetét!)

A NER folyamatosan gazdagodott az EU-s pályázatok erősen részrehajló elosztása miatt is, aminek legerősebb oszlopa Simicska Lajos volt – a 2015-ös G-napig, – akinek a vagyona nehezen elválasztható volt a FIDESZ-től. (Lásd még a MELLÉKLET Simicska Lajos fejezetét!)

 

2015-ben a törökországi és libanoni menekülttáborok nyugatról való pénzügyi támogatása lecsökkent, ami a többmillió menekült vándorlását indította meg, főleg Nyugat-Európa felé. Erre pontosan lehetett számítani. Orbán ezt kihasználva a Magyarországon átvonulókat a Keleti Pályaudvarhoz csalta, hogy több napig ott rostokoljanak. A nemzetközivé terebélyesedő menekültválság megoldáskísérleteként Angela Merkel hívta őket az országába.

Európának is túlságosan nagy teher ez a menekültáradat, amit a jobboldal mindenhol kihasználva az idegenek ellen uszított, amiben Orbán az élen járt, – idegen szót használva és jelentését megváltoztatva migránsnak nevezve őket, – bár mi csak tranzitország voltunk. (Lásd még a MELLÉKLET Menekültügy fejezetét!)

 

2016-ban kezdődött Magyarországon a rendeleti kormányzás, a “tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel”, (bár szinte semely menekült nem akart hozzánk bevándorolni, csak áthaladni nyugat felé), majd 2020 márciusától a koronavírus-járvány, 2022 óta pedig a háborús vészhelyzet miatt hirdettek ki rendeleti kormányzást.

A rendeleti kormányzás – különösen vészhelyzettel súlyosbítva – lehetővé teszi, hogy felfüggesszenek egyes törvényeket, eltérhet a hatályos törvényi szabályozásoktól, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A parlament kormánypárti többsége elfogadta a rendeleti költségvetést is, aminek az értelmében Orbán Viktor egy egyszerű kormányhatározattal bármire teremthet forrást. Ezzel a költségvetés elvesztette súlyát, különösen úgy, hogy – a szokással ellentétben – azt már nyáron fogadják el, amikor még az év teljesítése sem látszik csakúgy, mint a következő év világgazdasági helyzete. Pedig mindig a költségvetések a legfontosabbak egy parlament döntéseiben. A szándékai a költségvetési tervben látszik, a teljesítésében pedig a minősége. Ebből pedig az látszik jól, hogy a FIDESZ kormányzása alatt egyre drágábban működik az állam, míg a szociális, oktatási és egészségügyi kiadások nominálisan sem nagyon növekedtek. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Költségvetésről fejezetében!)

Az állam hitelekből tartja fenn magát, az államadósság növekszik. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Államadóság, hitel fejezetben!)

Ugyanakkor mindent elkövetnek mindenféle társadalmi autonómia korlátozására. (Lásd még a MELLÉKLET Autonómia ellen fejezetét!)

Ennek a rendszernek az előnyét leginkább a határon túli magyarok élvezhették és élvezhetik a talán aránytalannak is tűnő, de nem igazán átlátható támogatások formájában. Ám ezt viszonozzák a honosítottak a szavazataikkal. (Lásd még a MELLÉKLET Támogatás határon túli magyaroknak fejezetét!)

 

Az új arisztokrata réteg gazdagodását nem csak olyan módon támogatták, mint a pályázati pénzek leosztása és a 2011-ben egykulcsossá tett személyi jövedelemadózás, hanem egyre inkább megjelentek olyan technikák, mint 2012-ben a szerencsejátékgépek elvétele a kiskocsmáktól, amivel párhuzamosan a szerencsejátékok nyereségét Andy Vajnának adták^[1], vagy 2013-ban elvették a trafikokat, amelyek főként a NER prominenseihez kerültek Nemzeti Dohánybolt néven (ahol egyébként – az üldözött – marihuána fogyasztásához szükséges alapvetőbb eszközök is kaphatók). /Itt eszközökről van szó, nem marihuánáról. A szerk./

Később a benzinkutasokra ráterhelték az ”árstop” költségét (a forgalom nagy része a multinacionális vállalatok irányába ment el, ami számukra kedvező), különböző területeken „ársapkát” kényszerítettek a boltokra.

Említendő itt még Rogán Antal 2013-ban bevezetett letelepedési kötvénye, amelynek a hasznát elvitték. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Letelepedési kötvény és engedély fejezetében!)

 

2015-ben indult a Magyar Nemzeti Banknál az a 100 milliárdos lopássorozat, amely csak 2025-ben tűnt fel az Állami Számvevőszéknek, és amit most még próbálnak elnyújtani, elhallgatni. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET MNB botrány fejezetében!)

 

2019-ben a kormány az MTA vagyonára is szemet vetett. Az MTA-ról leválasztották a kutatóhálózatát. Vagyonelemeire a kormány szóbeli vételi ajánlatot tett. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az MTA vagyona célhoz kötött nem állami vagyon, amely az alaptörvény szerint tulajdonvédelem tárgya. Az államnak olyan szabályozást kellene megteremtenie, amely az MTA feladatainak ellátásához szükséges feltéteket és garanciákat biztosítja. Ezt azonban mindezidáig elmulasztotta.

 

A 2020-as Covid-járvány alatt azonban – azt remélve, hogy minden titokban tartható –már sokkal durvább módon dolgoztak a saját hasznukra. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Járványkezelés, lélegeztetőgépek fejezetben!)

 

Az erőforrások durván egyenlőtlen leosztását jól bizonyítja a G-nap után Mészáros Lőrinc minden rekordot megdöntő gazdagodása, akiről csak a legnaivabbak gondolhatják, hogy nem Orbán strómanja. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Mészáros Lőrinc fejezetében!)

Orbán igyekszik magát puritánnak beállítani, és azzal védekezik, hogy gazdasági ügyekkel nem foglalkozik, de az sem hihető, hogy családja gazdagodásával sem foglalkozott. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Orbán-család gazdagodása fejezetében!)

 

2021-ben derült ki, hogy a hatalmát féltő rendszer kémszoftverrel megfigyeltet nagyon sok ellenzéki politikust, újságírót és sok mindenki mást. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Pegazus botrány fejezetében!)

 

2023-ban a kegyelmi botrány kapcsán lehetett megsejteni, hogy itt komoly erkölcsi problémák is vannak. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Kegyelmi ügyek fejezetében!)

 

Feltűnő lehet, hogy az EU külpolitikájával kapcsolatos vétók 60 %-a a magyar kormánytól volt, védve Putyin és Hszi Csi-ping érdekeit. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Külföldi érdekek szolgálata fejezetében!)

Egészség és a környezetkárosító akkumulátorgyárak tucatjait engedték, sőt, csábították be az országba, amivel tulajdonképpen Kína érdekét szolgálják.

Különböző ügyek kapcsán nyilvánvaló, hogy az orosz titkosszolgálattal nagyon jó kapcsolata van a magyar kormánynak. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Orosz kémek fejezetében!)

Orbán Viktor szerepe a romániai elnökválasztásban is leginkább azt a gyanút veti fel, hogy Putyin kérését teljesítve nyilatkozott pozitívan egy magyarellenes jelöltről. (Lásd még a MELLÉKLET Romániai elnökválasztás fejezetét!)

Orbán ugyan nem elvszerű, – hiszen olyan politikus, aki képes a pillanatnyi érdeke szerint bármikor olyat mondani, aminek az ellenkezőjét már máskor ugyanolyan határozottsággal állított, – de azért elgondolkodtató, hogy a 2009-es orosz irányváltása mögött mi húzódik. (Lásd még a MELLÉKLET Orbánra vetülő gyanúk fejezetét!)

 

Nemcsak Simicska ismerte fel a rendszer lényegét és feküdte meg a gyomrát, ugyanis szép lassan az Orbánhoz korábban közel állókból egyre többen szembefordultak vele (pl. Tölgyessy Péter, Gémesi György, Bod Péter Ákos, Vona Gábor, Chikán Attila, sőt mostanra már Pálinkás József is – Matolcsiról még ne is beszéljünk J).

A FIDESZ népszerűségvesztése olyan mértékű, – különösen Magyar Péter és a TISZA körök hatására, – hogy a hatalmát féltő rendszer a pride felvonulás betiltásának ürügyén a tüntetéseken már kínai arcfelismerő szoftvert akar használni. (Lásd még a MELLÉKLET Kínai arcfelismerő rendszer fejezetét!)

Az állampolgárok totális ellenőrzésére törekszik a rendszer. (Lásd még a MELLÉKLET Digitális Állampolgárság fejezetét!)

A rendszer a szuverenitás védelmében akar fellépni azokkal szemben, – Putyin módszerével idegen ügynöknek bélyegezve őket, – akik nem hajlandók elhinni a narratívájukat és az igazságot próbálják feltárni. Lásd még a MELLÉKLET Szuverenitás fejezetét!)

 

A NER inog. Esély van arra, hogy az ellenzék kétharmaddal nyerjen egy szabad demokratikus választáson. Ezt nem áll érdekükben engedni. Próbálkozhatnak pl. az abortusz eltörlésére irányuló törvényjavaslattal, mint tereléssel, ahogy Lengyelországban próbálták. Megváltoztathatják a választási szabályokat. Felkészültek már az új kormány hatalmának korlátozására a bebetonozott tisztségviselőikkel. (Lásd a részleteket a MELLÉKLET Bebetonozás fejezetében!)

De legjobb, ha valamilyen indokkal elhalasztják a választást. A választást pl. el kell halasztani, ha háború törne ki. Talán nem véletlen, hogy most az ukránok ellen folyik propagandahadjárat.

Addig is fel kell készülni a NER elitnek, hogy az összeharácsolt vagyonukat kimentsék, mert van esély, hogy nem maradnának szabadlábon Magyarországon. (Lásd még a MELLÉKLET NER-elit fejezetét!)

Minden pénz a cégeik nyereségéből ki kell venni osztalékként, nem pedig fejlesztés céljából a cégben tartani. (Lásd még a MELLÉKLET Vagyonkimentés fejezetét!)

 

 

 

 

„A folyamatos hazudozás célja nem az, hogy az emberek elhiggyenek egy hazugságot, hanem az, hogy végül már semmiben ne higgyenek. Egy nép, amely többé nem képes megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól, nem képes megkülönböztetni a jót a rossztól sem. És egy ilyen nép, amely elvesztette a gondolkodás és az ítélőképesség kézségét, tudtán és akaratán kívül teljes mértékben a hazugság uralma alá kerül. Az ilyen emberekkel azt tehetsz, amit csak akarsz.” — Hannah Arendt

 

 

 

MELLÉKLET

 

Sajtó helyreigazítási perek

2017 és 2021 között, a kormánypárttól független médiák 260 sajtóperből 40-et (16%) vesztettek el, a kormánypárti média pedig 700 sajtóperből 377-et (54%) veszített el, döntően az ellenzéki szereplőket lejárató anyagaik kapcsán, mely lejárató anyagok heteken át ismétlődnek, így sokkal nagyobb hatást gyakoroltak a kampányban, mint a helyreigazítások, amelyek egyetlen egyszer és később (adott esetben a kampány után) jelentek meg.

 

2024-ben összesen 67 sajtópert vesztett el a kormánymédia, míg az Átlátszó, a Magyar Hang és az RTL az ellene indított összes sajtópert megnyerte. A kormánypárti sajtó a perek kétharmadát, a független sajtó kevesebb mint egytizedét veszítette el.

A Magyar Nemzet (24 db), az Origo (13 db) és a Ripost bukta a legtöbb sajtópert.

33 személyiségi jogi pert vesztett el tavaly a kormánymédia. A megyei és egyéb lapokat összefogó Mediaworks a negatív rekorder (24 db). A HírTv és a TV2 az ellene indult 4-4 személyiségi jogi per mindegyikében vesztett.

A független sajtótermékek ellen mindössze 26 sajtó-helyreigazítási perben született ítélet tavaly, de csak 7-ben (27%) marasztalták el.

Az Átlátszó ellen 5 sajtóperben, a Magyar Hang és az RTL ellen 2-2 esetben született tavaly ítélet: a három médium az összes pert megnyerte. A HVG-t 6 sajtóperből 3 esetben marasztalta el a bíróság részlegesen, a 24.hu-t pedig szintén 6 sajtóperből 2 alkalommal teljesen. A 444 elleni 3 sajtóperből 1 esetben vesztett a lap részlegesen, a Telex pedig 2 sajtóperből szintén 1 részleges elmarasztalást kapott.

 

Az utóbbi 8 évben a kormánypárti média vesztes sajtópereinek száma:

2017-ben 53;

2018-ban 109;

2019-ben 73;

2020-ban 57;

2021-ben 54;

2022-ben 29;

2023-ban 22;

2024-ben 67.

 

A 2023. évi XXX. törvény a Btk. rágalmazást és becsületsértést meghatározó 226. és 227. §-ai szerint nem büntetendő a közügyek megvitatása körében, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján elkövetett becsületsértés és rágalmazás.

Csak a polgári jogi – és egyéb közigazgatási – szankciók (sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per) eszköze marad. Ugyanakkor nincs olyan rendelkezés, ami a jogvédelmet gyorsabbá, hatékonyabbá és kikényszeríthetőbbé tennék.

Amíg a jóvátételi rendszer nem működik kellő hatékonysággal, ez a megoldás hozzájárulhat a felelőtlen, a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadását el nem érő hamis, valótlan tények megjelenéséhez. Nincs visszatartó erő, a sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per hosszú, nem hatékony, kései orvoslás esetén pedig nem alkalmas a kialakult hamis kép orvoslására, megváltoztatására.

 

Titkolózás növekedése

A levéltárban a mindenkori kormányok (minisztertanácsok) ülésein elhangzottak lényegében 1848-tól hozzáférhetők és kutathatók.

Az első Orbán-kormány egy huszáros vágással 150 év hagyományával szakított, amikor hatalomra jutása után eltörölte azt az előírást, hogy a kormányüléseket rögzítsék az utókornak. 

A rendszerváltás előtt a Németh-kormány magnós jegyzőkönyvezésbe kezdett, amit Antallék és Hornék is átvettek, Orbánék viszont egy 1998 júliusi kormányhatározattal eltörölték a hangfelvételrögzítési kötelezettséget, és átálltak a rövid emlékeztetőkre. Az összefoglalókat a kormány titkosította olykor 50 évre is. A kormány szerint nem közérdekűek a kormányülésen elhangzottak. A kormány 1999 decemberében úgy döntött, hogy minden adat, amelynek nyilvánosságra kerülése az államszervezet működését zavarná, államtitokká nyilvánítható.

Az Alkotmánybíróság 2006-ban kimondta, hogy a jegyzőkönyv és hangfelvétel hiánya "közvetlenül és jelentősen korlátozza a közérdekű adatok megismerésének jogát". Az akkori szocialista többségű parlament törvényt alkotott, hogy a kormányülésekről hangfelvétel készüljön, ám 2010-ben egy kormányrendelettel a második Orbán-kormány megint kiszedte a hangfelvételi kötelezettséget a szabályozásból. E miatt az akkori adatvédelmi biztos 2011-ben az Alkotmánybírósághoz fordult, de az AB a működésére vonatkozó jogszabály változása miatt sosem bírálhatta el azt.

Csak 2024-ben 400 olyan határozatot hozott az Orbán-kormány, amelyet eltitkol a nyilvánosság elől. Kisebb részük olyan, amelyet akár 2115-ig is titokban tarthatnak.

Egy kormányzati döntés titkosításának lehet jogos, észszerű indoka, ha abban hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ van, amelyek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetheti Magyarország érdekeit. Kevésbé érthető „Magyarország gazdasági tevékenysége” okán való titkosítás, főleg olyan esetben, ami állami vagyon köztulajdonból való kiszervezését sejteti.

Vannak olyan titkos határozatok, amelyeknek még a címét sem lehet megismerni, titkosításuk 10, 20 vagy 30 évig tarthat, amit akár kétszer is meg lehet hosszabbítani, és vannak nem titkos, de nem is nyilvános kormánydöntések.

 

Titkosak a Paks II. építésére vonatkozó szerződések és a magyar-orosz gázszerződés részletei is.

 

Miután 2019-ben a bicskei igazgatót jogerősen elítélték, kártérítési kérelmet adtak be. A bicskei áldozatok 2020 februárjában hozták nyilvánosságra, hogy több olyan intézmény ellen is kártérítési pert indítottak, amelyek felelősök lehetnek azért, mert az otthonban élő gyerekeket zaklatták a nevelők. A Belügyminisztériumtól összesen 154 millió forint kártérítést kaptak. A megegyezés alapfeltételéül a titoktartást szabta az állam.

 

Sajtószabadság

A közmédia híradói lényegében 2010 óta az ellenzéket kizárólag negatív, a kormányzatot kizárólag pozitív színben tűntetik föl.

Az állami beavatkozások eredményeként 2019-re már a közéleti hírmédiák 77,8%-át a Fidesznek kampányoló média tette ki.

2022-re az évi 130 milliárd forintból működő közmédia teljesen a kormány propagandaeszközévé vált. A közmédiának a kormánypárt politikai szempontjai szerinti hírszerkesztés gyakorlatát kiszivárgott hangfelvétel is bizonyítja.

 

A Médiaszolgáltatást-Támogató és Vagyonkezelési Alap (MTVA) által kezelt közszolgálati műsorszolgáltató működtet hét televíziós csatornát, hét rádiócsatornát, és – ingyenes hírszolgáltatása miatt – az ország egyetlen távirati irodáját (Magyar Távirati Iroda, MTI).

 

Az információszabadságról szóló, 2011 júliusában elfogadott törvény megszüntette az adatvédelmi biztos intézményét. A kétharmad erejével a jogszabályokat úgy módosították, hogy a médiafelügyelet jelentősen hierarchizált struktúrájú lett, melynek függetlenségét semmi nem biztosítja, de kiterjedt a felügyeleti és szankcionálási hatásköre, ám jogorvoslati lehetőség nélkül.

Korlátozták a médiaszabadságot, például annak előírását, hogy mely információkat és tudósításokat kell valamennyi médiaszolgáltatónak kötelezően leközölnie. Korlátozták a nyilvántartásba vételi követelményeket és az újságírói források védelmét.

Már semmi nem garantálja a közszolgálati műsorszórás függetlenségét. A Médiahatóság és a Médiatanács politikai szempontból homogén.

 

2014-ben (kilenc nappal az Origo szétverése után) L. Simon László beterjesztette a reklámadót, amit – egy durvább változatban – két nap alatt keresztül vertek a parlamenten. A törvény, miközben minden jelentősebb médiumot érzékenyen érintett, nyilvánvalóan az RTL Klubra lett szabva, hiszen egyedül az ő nyakába varrt a magyar adórendszerben példátlan mértékű, 40 %-os adóterhet, ami csak abban az évben 4 milliárd forintos sarcot jelentett volna. Az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslattal a kormányhoz már akkor is több szállal kötődő és állami hirdetésekkel kitömött TV2 kereskedelmi tévé egy jelentős kedvezménnyel megúszta a dolgot. Később a kormány uniós nyomásra kénytelen volt törölni az adósávokat, és egységesíteni az adókulcsot.

 

Simicska Lajos a sajtó jelentős részét felvásárolta, majd a Orbánnal való szakításuk után Habony Árpád lapjaihoz megy milliárdos nagyságrendben a közpénz. Közben pedig Andy Vajna kormánybiztos állami hitelből vett kereskedelmi tévécsatornát. A kormányzati think-tank a Napi Gazdaságot vásárolta föl, majd új, még kormányközelibb tulajdonossal, Magyar Idők néven fut, deklaráltan kormánypárti újságként. És akkor még Széles Gábor milliárdos médiumairól (Magyar Hírlap, Echo Tv, stb.) nem is beszéltünk.

 

Mészáros Lőrinc megvette az Echo TV-t, valamint az Opimus Press Zrt-t, továbbá megvásárolta Gyárfás Tamástól a korábban a Nap TV-nek is otthont adó Angol utcai épületegyüttest, valamint 2017-ben megvette a Népszabadság bezárásához köthető Opimus Nyrt. 16,9 %-os tulajdonrészét.

Mészáros a tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. több, fideszes kötődésű médiuma mellé újabb médiumokat és kiadókat vásárolt, hogy a tranzakciókkal az év szeptemberében bejegyzett Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) adományozza azokat, egy minden addiginál nagyobb kormányközeli médiabirodalom létrehozására.

 

Az állami tulajdonú Magyar Távirati Iroda (MTI) a közszolgálati műsorszórók kizárólagos hírszolgáltatójaként történő létrehozása a gyakorlatban azt eredményezte, hogy az MTI piaci monopolhelyzetbe került, mivel az általa közreadott legtöbb hír díjmentesen hozzáférhető.

A közszolgálati műsorszóróknak a nemzeti hírügynökség igénybevételére irányuló kötelezettség a hírközlés sokszínűségét korlátozta.

A közszolgálati műsorszórás egy rendkívüli mértékben központosított intézményrendszer ellenőrzése alatt működik, amely a tényleges operatív döntéseket nyilvános ellenőrzés nélkül hozza meg. A homályos pályáztatási gyakorlat és a széles közönséget elérő közszolgálati média által nyújtott egyoldalú tájékoztatás torzítja a médiapiacot.

 

A kormányzati hirdetések a médiák döntő bevételi forrásai. Az erre szánt pénzek jóval meghaladják a korábbi kormányok állami hirdetési költéseit; amelyeket csaknem teljes egészét a Fidesznek kampányoló média kapja.

 

Nemzeti konzultáció

A 2010-ben meghirdetett nemzeti konzultációból eddig 14 volt, de most zajlik Ukrajna EU tagságáról szóló 15- dik. Eddig ezekre kb. 60 milliárd forintot költöttek.

Mivel a konzultációk nem közvélemény-kutatási, hanem egyszerű politikai kérdőív formában kerül megszervezésre, így sem a kérdések összeállításában, sem kiértékelésének módjában nem jelennek meg közvélemény-kutatással kapcsolatos szakmai szempontok. A kérdőívek kiértékelésének módszertana ismeretlen és átláthatatlan. (2015 februárjában a Miniszterelnökség megtagadta a feldolgozási adatok és a feldolgozás körülményeinek nyilvánosságra hozatalát.)

Ezzel a népszavazás intézményének jelentőségét próbálják csökkenti, és legitimitását az adott válaszokat népakaratnak mondván.

Párhuzam állítható a nemzeti konzultáció és a Harmadik Birodalom 1933-as „Gesetz über die Volksabstimmung” törvénye között.

 

Fontosabb konzultációk és válaszok száma

év	téma	válasz kb.
2011	Alaptörvényről	920 000
2015	bevándorlás és a terrorizmus	1 000 000
2017	Állítsuk meg Brüsszelt!	100 000
2017	STOP Soros	2 400 000
2023	Szuverenitás védelme	1 500 000

 

A kérdőívek online kitöltésével a kormány egyrészt megszerzi a szimpatizánsai e-mail-címét, akiket ilyen módon mozgósítani tud, másrészt a kitöltés fontos ellenőrzéseket nélkülöz, például azonos IP-címről akárhány válasz beküldhető, továbbá nem ellenőrzik az e-mail-címek valódiságát, így a beküldések száma irreálisan magas is lehet.

 

2017-ben az Nemzeti Konzultáció internetes kitöltéséhez szükséges adatokat (név, email cím és életkor) – orosz szerverekre küldte az oldal, annak ellenére, hogy az adatvédelmi tájékoztató szerint nem adják ki harmadik félnek. Ez az orosz Yandex nevű cég - amelynek szolgáltatását igénybe veszik az oldal működtetéséhez - korábban az orosz titkosszolgálatnak adta ki felhasználók adatait, többek között például olyan személyekét, akik rajtuk keresztül támogatták Alekszej Navalnijt. Ennek nyilvánosságra hozatala után a kódot eltüntették.

 

2020-ban Hadházy Ákos osztott meg egy olyan videót, amelyen az látszik, hogyan "hekkeli meg" és tölti ki sorra hamis adatokkal egy robot a kormány nemzeti konzultációs kérdőívét. A program néhány másodperc alatt generál a kitöltéshez szükséges nevet, életkori adatot és e-mail címet, így a 24 óra alatt kb. 9 ezer alkalommal adhatta le a kérdőívet minden gond nélkül. A robot fejlesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a weboldalon nem működött a robotok általi kitöltések megakadályozására szolgáló alapvető védelem, ezért a legelemibb programozói tudás is elég ahhoz, hogy automatizálni lehessen a kitöltéseket. A kormány válaszul feljelentést tett a robot készítője ellen.

A Kutya Párt álmarihuána-csomagokat tett a konzultációs ívek mellé: tesztelték, hogy kinyitják-e a borítékokat. A drogriadó viszont elmaradt. 2024 elején pedig nyomkövetőt tett a Kutya Párt az egyik válaszborítékba, hogy megnézze, mi történik vele. Még a postán volt a boríték, amikor a kormány már ki is hirdette az eredményt. Pár nap alatt mindegyik nyomkövető a budaörsi Posta-központból küldött jelet, onnan azonban nem a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatóhoz kerültek, – ahol elvileg feldolgozzák őket, – hanem egy Pro-M Zrt. nevű céghez. A cég referenciái között található a Belügyminisztérium, a titkosszolgálatok, a rendőrség és a TEK is.

 

Visszamenőleges jogalkotás

2010-ben a 2010. évi XC. törvény visszamenőlegesen 98%-os adóterhet állapítottak meg minden állami forrásból származó, 2010. január 1. napjától kézhez vett, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem kétmillió forint feletti része után. Már 2010-ben úgy módosították az Alkotmányt és az alkotmánybírósági törvényt, hogy csak egyes alapjogok sérelmének esetkörére szűkítette az Alkotmánybíróság normakontroll-funkcióját, és úgy faragta meg az Alkotmányt, hogy a 98 százalékos adó koncepciója mindenképpen beleférjen.

A Fidesz úgy sakkozott a törvénnyel, hogy annak aláírásáról – Sólyom László helyett – már az új elnök, a plagizált doktorit írt Schmitt Pál döntsön, és így a jogszabály mielőbb hatályba léphessen.

Más visszamenőleges hatályú törvényt is alkottak az adózás és a nyugdíjrendszer területére vonatkozóan, amelyek végrehajtása jelentős mértékben növelte a szociális bizonytalanságot és a szegénységet, ami nemcsak bizonytalanságot váltott ki a lakosság körében, hanem a magántulajdon megsértésének is minősült, és aláásta az alapvető polgári szabadságjogokat.

Később sem riadtak vissza a visszamenőleges hatályú törvények alkalmazásától. Legutóbb a parlament igazságügyi bizottságában szavazták meg a fideszesek azt a módosító javaslatot, amivel már idén elvonhatnák az 1%-os felajánlásokat a Szuverenitásvédelmi Hivatal által listázott szervezetektől. Ez nyilván felülírná a már megszületett felajánlásokat.

 

Magyar állampolgársági program

2004-ben a magyar jobboldali erők kezdeményezésére népszavazás volt a határon túli magyarok kedvezményes honosításáért. Az MSZP azzal utasította el, hogy a szomszédos államok EU-tagsága megoldást jelent majd a külhoni magyarok többsége számára is, míg egy egyoldalú lépés csak rontaná a viszonyt Magyarország és szomszédai között. Gyurcsány Ferenc szavazatmaximálással vádolta FIDESZ-t. Az SZDSZ pedig azt hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok nem adózó, de jogaival élő tömegként jelennek majd meg, ami túlterheli az államháztartást és a szociális ellátórendszert.

A 2004-es népszavazás eredménytelen lett, mert a szavazásra jogosultaknak csak a 37,5%-a vett rajta részt, és a kérdés túlságosan megosztó volt, mert a javaslat elfogadása mellett pedig csak 51,6% voksolt, míg ellene 48,4%.

Végül 2010-ben a Fidesz egyik első intézkedéseként rohamléptekben bevezette a kettős állampolgárságot. Minden módosító javaslatot kérdés nélkül söpörtek le az asztalról. Az egyszerűsítési láz végén lényegében két feltételnek kellett csak megfelelni: kellett mutatni valami magyarnak tűnő őst, és minimálisan tudni kellett magyarul. A magyar ősről és a magyartudásról szóló nyilatkozatot le lehetett adni bármelyik magyar önkormányzatnál vagy anyakönyvvezetőnél. Ellenőrzés gyakorlatilag soha nem volt.

2011-től kb. 1,2 millió fő kapott magyar állampolgárságot. Az utóbbi években már jóval kevesebben szereztek kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot, aminek az lehet az oka, hogy sok – elsősorban ukrán és orosz – csaló lebukott. Az első években rengeteg csaló ukrán és orosz szerzett magyar állampolgárságot, hogy aztán szabadon utazhassanak a világban. Maffia épült a közvetítésre. Az ukrán hatóságok segítsége kellett volna annak megállapításához, hogy az illetőnek tényleg létezett-e magyar nagyapja Kárpátalján. Ahhoz pedig különösen, hogy a kérelmező lehet-e a leszármazottja. Oroszországban annyira rámentek az ukránosításra majd a magyarításra, hogy külön legális cégek és ügyvédi irodák ajánlották nyíltan a szolgáltatást.

 

Magánnyugdíj

2010-ben az Orbán-kormány törvényt alkotott, hogy államosítja a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket kb. 3 ezer milliárd Ft értékben az akkori 3 millió pénztártagtól azzal, hogy választania kellett: megtartja-e a tagságát, vagy pedig kilép a pénztárból vissza az egypilléres nyugdíjrendszerbe – fenyegetve őket, hogy nem kapnak állami nyugdíjat, hiába fizettek/fizetnek járulékot a tb-kasszába. Aki nem nyilatkozott azt automatikusan kilépőnek tekintették. Ugyanakkor azt ígérték, hogy az állami nyugdíjbefizetéseket is egyéni számlákon fogják nyilvántartani, amiből semmi nem lett. Így csak 100 ezer tag maradt bent a rendszerben, ami később a szabályozatlanság miatt 60 ezer főre apadt. A pénztári hozamok azonban azt mutatják: jobban járt, aki maradt.

A magánnyugdíj elvételével kiszolgáltatottabbá tették a nyugdíjasokat. Az OECD adatai szerint a magyar nyugdíjrendszer hiányos, az Európai Unió legrosszabbjai közé tartozik, más lenne a helyzet, ha nem történt volna meg a magánnyugdíjpénztári átalakítás.

A jegybank kimutatásában máig kötelezettségként tartják nyilván a lenyúlt 3 ezer milliárd Ft-os összeget. Ez nem is lehetne Matolcsyéknál. Ha adósságtörlesztésre fordították, akkor nem jelenhetne meg sehol, ha nem, akkor pedig az állami vagyonmérleg egyik tételeként kellene szerepelnie.

 

Alaptörvény

Az 1994-98-as ciklusban a kétharmados többséggel rendelkező MSZP-SZDSZ koalíció az Alkotmány, valamint a sarkalatos törvények módosításához a kétharmados többséget négyötödös szabályra változtatta, mert nem akart a hatalmával ilyen mértékben visszaélni. A Fidesz nem volt ilyen sportszerű, nem közölte előre a választási kampányban, hogy alkotmányozási szándékai vannak. Kifejezetten egypárti alkotmányozásba fogott, meg sem kísérelte a kisebbségi vélemények, pozíciók részvételének biztosítását, nyoma nem volt a vitának.

Magyarország Alaptörvényét rövid időn belül, az előterjesztésétől számított 35 naptári nap alatt fogadták el (2011. áprilisán, kizárólag a kormánykoalíció képviselőinek szavazatával, a saját megfogalmazott tervezetük alapján), ezáltal korlátozták azt a lehetőséget, hogy az ellenzéki pártok és a civil társadalom mélyreható és lényegi vitát folytathasson a tervezett szövegről.

A kapcsolatos nemzeti konzultáció igen konkrét témákra vonatkozó 12 kérdésből állt, amelyeket a kormánypárt fogalmazott meg oly módon, hogy azok magától értetődő válaszokat sugallhattak, és nem tartalmazta az Alaptörvény tervezett szövegét.

Eltörölték az „actio popularis” intézményét, azaz azt, hogy bárki jogosult a közösség érdekeit sértő ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Az Alaptörvény már nem szabályozza az igazságszolgáltatás függetlenségének főbb garanciáit, így például az elmozdíthatatlanságot, a garantált hivatali időt, az irányító testületek szerkezetét és összetételét, hanem ezekről – az igazságszolgáltatás szervezetére és igazgatására vonatkozó részletes szabályokkal egyetemben – módosított sarkalatos törvényekhez utalja.

 

Alkotmánybíróság 2012-ben kimondta, hogy a Magyar Országgyűlés túllépte jogalkotási hatáskörét, amikor, hogy „az Alkotmánybíróság döntését követően az alkotmányozó feladata és felelőssége a részleges megsemmisítés utáni helyzet tisztázása”. 2013-ban azonban az Alaptörvény negyedik módosítása beépíti az Alaptörvény szövegébe a Magyar Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített számos rendelkezést, továbbá betiltja a kereskedelmi médiában a politikai hirdetéseket. Tehát a negyedik módosítás kifejezetten megtiltja az Alkotmánybíróságnak, hogy felülvizsgálja a más alkotmányos követelményekkel és elvekkel ellentétes Alaptörvény-módosításokat. Kövér László problémának látja, hogy az alkotmánybírók jogászkodnak, miközben az a dolguk.

Az alkotmányos többség az alkotmánybírák számát 11-ről 15-re emelte, és eltörölte azt a kötelezettséget, – a köztársasági elnök vétója ellenére, – hogy az alkotmánybírák választása tekintetében meg kell állapodni az ellenzékkel. Így elérték, hogy számukra kedvező legyen az összetétele.

 

2018-ban az alaptörvény hetedik módosításában korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyülekezési jogot, amennyiben az nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével, továbbá betiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást.

 

Az alaptörvény az Országgyűlésre ruházta azt a hatáskört, hogy sarkalatos törvények útján vallási tevékenységet végző egyes szervezeteket egyházként ismerjen el, anélkül, hogy előírná számára az elismerés elutasításának indokolására irányuló alkotmányos kötelezettséget, ami hátrányosan befolyásolhatja az állam azon kötelezettségét, hogy a különböző vallásokkal és világnézetekkel szembeni viszonyában semlegességet és elfogulatlanságot tanúsítson. Az egyházak jogállásáról szóló törvény kimondja, hogy egyház elismeréséhez, illetve alapításához az Országgyűlés kétharmados többséggel való jóváhagyása szükséges. Az egyházi státussal való visszaélés megakadályozásához szükségesek lehetnek korlátok, de a kormánypárti többség gyakorlata valami mást mutat. Hatásukra több mint 300 bejegyzett egyház veszítette el egyházi jogállását, köztük – erősen gyaníthatóan Orbán személyes bosszújaként – az Iványi Gábor nevével fémjelzett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség.

 

Devizahitel

A devizahitelezést 2001. júniusában az első Orbán-kormány idején, a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére, akkori parlament döntésével vezették be. Az Orbán-kormány engedélyezte a devizahitelezést a „2001. évi XCIII. törvény a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról” című jogszabállyal. Ezt követően az Országgyűlés 2001. december 11-én fogadta el a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvényt.

A devizahitelek megjelenése először a gépjármű-finanszírozás területén bukkant fel. 2001-ben az akkori magas állami támogatás ellenére az MKB forinthitelénél 20 %-os volt a THM, míg az eurósnál 12,64 %-os. De a svájci frank alapú devizahitelezés igazán akkor tudta megvetni a lábát az országban, amikor 2002-től fokozatosan megszüntették a forint-alapú, államilag támogatott hitelezést. (2003-ban és 2005-ben az államilag támogatott forinthitel programok mértékét a baloldali kormányzat drasztikusan csökkentette, amely így közvetlenül elősegítette a devizahitelezés térnyerését.)

A 2000-es évek közepén, a devizahitelezés felfutásának idején még a Bankszövetség is, tévesen ítélte meg a bankszektorban végbemenő hitelezési folyamatokat és lehetséges következményeit, és közleményében megvédte a konstrukciót. A 2000-es években még nagyban az euró bevezetésére készültünk.

A forinthitelek magas kamata nem tette lehetővé, hogy hosszú futamidejű, lakások vásárlására is elegendő nagyságú forintkölcsönöket helyezzenek ki a bankok. Nagy bizalom volt a külföldi befektetők körében az ország gazdaságpolitikája irányában, és abban az időben teljesen reális forgatókönyv volt, hogy 2004-ben Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, és 2007-ben bevezeti az eurót.

 

Míg Orbán Viktor 2006-ban megbocsátandó bűnnek tartotta a lakosság eladósodását, addig a devizahitelezési boom idején az országot vezető Gyurcsány Ferenc tartott a kockázatoktól. Ennek ellenére a 2002 és a 2008 közötti kormányok szinte semmit nem tettek a devizahitelezés leállításáért, mert attól tartottak, hogy a lakosság haragudna, ha megfosztanák az olcsó hitelektől.

„Eléggé el vagyunk adósodva, de ez a magyar emberek döntése volt, tehát ezt nem kell a kormány nyakába varrni. Ez a magyar családok egyfajta életstratégiájából következik” – mondta Orbán Viktor 2006 áprilisában. (Ezt érdemes összevetni azzal, hogy ugyanekkor Orbán a fideszes önkormányzatokat hitelfelvételre buzdított.)

 

2007-ben volt a csúcsév, a devizahitel-állomány 1500 milliárd forinttal növekedett, aminek közel fele nem lakáscélú, hanem szabad-felhasználású – lényegében fogyasztási – jelzáloghitel volt.

A 2009-es pénzügyi válság azonban lerontotta a Ft árfolyamát és megemelkedtek a devizák refinanszírozási kamatlábai, ami a devizahitelek törlesztőrészleteire drasztikusan hatottak. Legerősebb a forint 2008. július 18-án: 229,11 forint volt egy euró. A 2009-es pénzügyi válság következtében az euró árfolyama elérte a 311 Ft-ot, amit Bajnainak sikerült letornáznia 2010 áprilisára 264 Ft-ra.

 

Háztartások hitelállománya (2010. június 30.)
	Állomány (Mrd Ft)
	Forint	Deviza	Össz.
Teljes háztartási hitelállomány	3 333	7 266	10 599
ebből: jelzáloghitelek	1 667	5 474	7 141
ebből: lakáshitelek	1 527	3 089	4 616

 

Az Orbán-kormány először azoknak a fizetőképes ügyfeleken segített, akik képesek voltak – nyomott áron számított – tartozásukat egyösszegben kifizetni kedvezményes 180 forintos frankárfolyammal (euró esetében 250 forintos euróárfolyammal) végtörlesztési lehetőséggel. A kedvezményes végtörlesztés hatására az euró árfolyama 2011 december végére meghaladta a 320 Ft-ot.

 

Ha a devizaárfolyam változása okozta volna a hitelek tömeges bedőlését, akkor a forintban felvett hitelek bedőlése elenyésző mértékű lett volna a devizahitelekhez képest. Ám a szabad felhasználású devizahitelek nemfizetési aránya 2013-ban 26 %, míg forint alapon már majdnem 29 % volt. Az igazi problémát inkább a válság, a munkanélküliség, a gazdasági növekedés hiánya jelentette.

A végtörlesztésre nem képes devizahiteles ügyfelek számára 2014-re végül az MNB kidolgozott egy komplikált módszert a hitelek forintosítására, amelynél a bankok és az ügyfelek között osztották meg az árfolyam és kamatveszteég terheit. A devizahitelek tömeges, gyors átváltásának hatására a Forint árfolyama jelentősen gyengült, ami egyértelműen várható volt. (Az MNB pedig a Forint leértékelődéséből és a svájci frankos hitelek forintosításából eredő hasznot elvitte.)

 

Azeri baltás gyilkos

2004-ben egy NATO-békepartnerségi program keretében Magyarországra került angolul tanulni egy azeri katona. Egy olyan szobában helyezték el, amelynek a szomszédjában egy örmény katona aludt, akihez átment és Huszonhatszor csapott le rá egy baltával, teljesen elválasztva a férfi fejét a testétől.

A férfi Magyarországon 2007-ben életfogytiglant kapott. 2012-ben pedig az Orbán-kormány kiadta őt Azerbajdzsánnak.

Állítólag Azerbajdzsán ígéretet tett, hogy Safarov a büntetését le fogja tölteni, de a megérkezése után azonnal szabadon engedték és elő is léptették, nemzeti hősként ünnepelve. Örményország nem sokkal később megszakított minden diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal.

Egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára részletekben több mint 9 millió dollár érkezett még 2012-ben. A számla névleges tulajdonosa egy offshore-cég volt, amit azóta felszámoltak, de korábban ugyanerről a számláról fizették le az Európai Néppárt volt alelnökét. A nyilvánosságra került Panama-papírok megmutatták, hogyan fizetett le Azerbajdzsán kormányokat, diplomatákat, üzletembereket, újságírókat, és kiderült belőle, hogy az ügynek magyar szála is van, amit tagadtak.

 

Egyeztetés nélküli törvénykezés

Az Orbán-kormány már 2011-ben elfogadott egy törvényt, ami szerint már egy nap alatt, vita nélkül is alkothat törvényeket a parlament. Ennek meg is lett az eredménye: 2012-ben egyszer szavazás előtt egy órát kapott az ellenzék, hogy átnézzen egy 65 oldalas, 227 pontos kormánypárti törvénymódosító javaslatot. Az országgyűlésen belüli viták elkerülése érdekében a parlamenti kormánypárti többség a házelnököt kiterjedt mérlegelési hatáskörrel ruházta fel a képviselők felszólalási szabadságának korlátozására.

 

Fontos jogszabályokat, köztük az Alaptörvényt második és negyedik módosítását, valamint átmeneti rendelkezéseit és több sarkalatos törvényt is egyéni képviselői indítványként fogadtak el, amira nem vonatkoztak rájuk a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló és az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló szabályok, aminek következtében az ilyen eljárásban elfogadott jogszabályokról csak korlátozott nyilvános vita alakulhatott ki. Ilyen volt a kisebb parlamentről szóló törvény vagy az alkotmánybírák megválasztásának a Fidesz számára kedvező módosítása is.

Igen rövid időn belül jelentős számú sarkalatos törvényt fogadtak el, köztük a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt, a vallásszabadságról szóló, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, és ez elkerülhetetlenül korlátozta az ellenzéki pártokkal és a civil társadalommal, köztük adott esetben munkáltatói szervezetekkel, szakszervezetekkel és érdekcsoportokkal folytatott megfelelő konzultáció lehetőségét.

Az egyéni képviselői indítvány alkalmazása nem tekinthető átlátható, számonkérhető és demokratikus jogalkotási eljárásnak, mivel nem tartalmaz az érdemleges társadalmi vitát és konzultációt biztosító garanciákat, és hogy az ilyen indítványok ellentétesek lehetnek magával az Alaptörvénnyel is, amely a kormány (és nem az egyéni képviselők) kötelezettségévé teszi, hogy a törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjessze.

A gyorsított ütemben történő törvények elfogadása aláássa az ellenzéki pártok azon jogát, hogy ténylegesen részt vegyenek a jogalkotási folyamatban, ami korlátozza a többség és a kormány tevékenységének ellenőrzésére irányuló képességüket, és végső soron kedvezőtlenül befolyásolja a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A jogalkotás gyorsasága óhatatlanul a normák homályos meghatározásához vezet, (ha ugyan ezt nem direkt teszik), ami önkényes alkalmazási és végrehajtási gyakorlatokhoz vezet. Pl. homályos tilalmat vezettek be az egyes csoportok méltóságának megsértését célzó beszédre, amely tilalom felhasználható a véleménynyilvánítás szabadságába való önkényes beavatkozásra, és visszafogó hatása lehet az újságírókra és másokra is.

 

Normális dolog, hogy az autópályadíjak új rendszerét december 29-én kihirdetni és január 1-től alkalmazni?

A kormánytöbbség gyorsan megszavazta még a paksi hitelszerződést is, noha a képviselők a beruházás alapvető pénzügyi, gazdasági és energetikai összefüggéseiről előzetesen nem kaptak tájékoztatást. A Moszkvában megszövegezett, módosítás nélkül elfogadott szerződés szerint a 10 milliárd eurós hitelért a visszafizetés során mozgó kamatot is ki kell majd fizetni, évente átlagosan 600 millió és egymilliárd euró közötti összeget leszurkolva Oroszországnak. Az orosz fél 180 napi törlesztési késedelem után felmondhatja a hitelt, ez esetben a teljes tartozás azonnal esedékessé válik, és egy inkasszó akár államcsődveszélyes helyzetet is előidézhet. Ennél sokkal kedvezőbb feltételekkel is kaphattunk volna ilyen volumenű hitelt, nem csoda, hogy a kormány is próbál már kimászni belőle.

A boltok nyitvatartását és a KATA-t is egyeztetés nélkül módosították (nyilván a szellemi szabadfoglalkozás elfojtása érdekében).

Ugyanakkor a Fidesz minden jelentősebb jogszabálynál teszteli, hogy mik a várható hatások a népszerűségük szempontjából. De ezeket a kutatásokat a párt végezteti, nem a parlament vagy a minisztériumok. A boltzárról közvélemény-kutatás készült, amit a kormánypártok azért nem akarták publikálni, mert kiderült volna belőle, hogy az ötlet mennyire népszerűtlen. Normális dolog, hogy egy év után vissza kellett vonni a vasárnapi boltzárat?

 

Önkormányzati adósságok

A hosszú lejáratú önkormányzati adósságállomány összege 2006-ban még 411 milliárd volt.

2007-ben megnőtt az önkormányzatok kötvénykibocsátása (ami olyan, mintha hitelt vettek volna fel). E mögött gyakran a megvont források pótlása és az uniós támogatások lehívásához szükséges önrész biztosítása állt. Ráadásul a kötvények törlesztését a következő önkormányzati választások utánra ütemezték viszonylag hosszú futamidővel és késleltetett törlesztéssel. Így próbálták javítani forráshiányos gazdálkodásukat. A kötvénykibocsátás 2007-ben meghaladta az 50 milliárd forintot.

 

Állítólag Orbán Viktor a 2006-os választások után eladósodásra biztatta a fideszes településvezetőket. Közszájon forgó politikai pletyka volt akkortájt, hogy Orbán Viktor arra biztatta pártja polgármestereit, hogy nyugodtan adósítsák el településüket, mert azt vagy az MSZP-kormánynak kell konszolidálnia, és akkor annál jobb, vagy egy kormányváltást követően ők maguk teszik rendbe a helyzetet.

A FIDESZ fő politikai üzenete 2008-ban az volt, hogy a pangó országgal, a megszorító Gyurcsány-kormánnyal szemben a narancsmezes önkormányzatok saját erőből beindított fejlesztésekkel hidalják át a válságot. Ennek megfelelően a fideszes polgármesterek sorra jelentették be, hogy kötvénykibocsátás árán helyi „növekedési programokat” indítanak be. Ez volt az úgynevezett „kaposvári minta”, Szita Károly városában, aki a válság ellenére is a beruházások gyorsítását, a fő saját bevételi forrást jelentő iparűzési adó csökkentését jelentette be. A beruházások azonban sok helyen látványos, de tényleges gazdasági hasznot nem hozó presztízs-fejlesztéseket jelentettek, mint a belvárosok felújítása, szökőkutak átadása.

Egy kormánypárti polgármester, a Fidesz önkormányzati tagozatának tagja azt mondta: „Bár hivatalosan senki nem mondta ki, de ez így ’benne volt a levegőben’ nagyon erősen.”. Erről beszélt egy testületi ülésen Esztergom polgármestere, Meggyes Tamás, - akinek vezetésével a város 26 milliárdos adósságot halmozott fel, - hogy már 2008-ban mindenki tudta, hogy az önkormányzatok adósságát konszolidálni fogják.

Kósa Lajos debreceni polgármester kikotyogta, hogy a települések trükköznek az uniós fejlesztési pénzekkel, és működésre is költenek a lehívott támogatásokból. Debrecen egyébként szintén élen járt a látványberuházások finanszírozásában, ami miatt az egyik legeladósodottabb település lett, csakúgy, mint Hódmezővásárhely, Lázár János polgármestersége alatt, amely szintén sajátos módon használta fel a kötvénykibocsátásból befolyt bevételeket, ugyanis a pénzből devizaspekulációba kezdett.

 

A legtöbb önkormányzat a pénz nagy részéhez nem nyúlt hozzá, hanem egy-két évig még tárolta, befektette azt. Ez is cáfolni látszik azt a narratívát, hogy kifejezetten rászorultak a hitelfelvételre. A 2008-as válság kitörésével, és a forint árfolyamának meggyengülésével azonban a jenben, svájci frankban, euróban felvett hitelek törlesztőrészletei az egekbe emelkedtek. 2010-benaz önkormányzatok adósságállomány elérte az 1300 milliárd Ft-ot, melynek kb. a fele kötvénykibocsátásból származott.

Ezt az állam 2011-ben kezdett el konszolidálni, de a nagyja 2013-2014 között történt. Erre egyébként szükség is volt, mert az önkormányzatok eladósodása növeli az államadósságot.

Ezzel párhuzamosan a kétharmad az önkormányzati törvényt is átírta a saját érdekei szerint. (Többek között elvették az egészségügyi intézményeket és az iskolákat.) Ez pedig a választói akarat érvényesülésének utólagos elszabotálása az ellenzék által elnyert pozíciók hatalmi jogosítványainak szűkítésével.

 

Választások

A túlnyomórészt Romániában és Szerbiában született és egész életükben ott élő, csak a közelmúltban honosított – magyarok szavazhatnak levélben, a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó magyarok (pl. nyugat-európai országokban dolgozók, tanulók) nem, ők csak a nagykövetségen vagy konzulátuson szavazhatnak.

A levélszavazás szabályozásának hiányával lehetőség nyílt a szavazatok tömeges manipulálására. (A Fidesz 2018 után megkönnyítette a csalást. Lehetetlen ellenőrizni, hogy a szavazólapot tényleg a címzett töltötte-e ki. Kb. 10 ezer halott is volt a névjegyzéken). A határokon átívelő voksturizmussal a külhoni magyar állampolgárok egyéni jelöltre is szavazhattak (személyesen) fiktív lakcímmel, amit szervezett szállítással és névjegyzék manipulálással támogattak. (A fiktív lakcímek létrehozását a Fidesz a 2022-es választás előtt fél évvel legalizálta, a rezsim által kontrollált Alkotmánybíróság pedig helybenhagyta a törvényt.)

 

A szavazók egy részét megtévesztő valódi politikai tevékenységet nem folytató kamupártok kreálását generálták több százmillió forint támogatással, melynek elköltését nem ellenőrizték. (Ugyan 2018-ban szigorítottak a szabályokon, de a kamupártok felelősségre vonása elmaradt. A 2018-as választáson pl. a kamupártok a szavazatok kb. 1%-át kapták, míg 2014-ben kb. 3%-át.)

Aki a bevezetett nemzetiségi listára szavaz, az nem szavazhat pártlistára, bár a 13-ból 11 nemzetiségnek matematikai esélye sincs arra, hogy mandátumot szerezzen. (De amikor 2021-ben a roma lista élére nem a Fidesz-által kiszemelt személyt jelöltek, akkor az Alkotmánybíróság és az Országos Roma Önkormányzat kisebbsége megakadályozta, hogy az elindulhasson a választáson.)

 

A civil szervezetekre még annyi szabályozás sem vonatkozik, mint a pártokra, így gyakran ők kampányoltak állami forrásból a Fidesz helyett. A közösségi médiában elhelyezett hirdetések nem számítanak kampányköltésnek, így a kormányoldal ezeken a felületeken is sokszor annyit költött, mint az ellenzék.

 

Orbánék a 2010-es választásokra írtak utoljára választási programot, részletesen kifejtve az ígéreteik mögötti terveket. Azóta a Fidesz ilyet nem csinált, de mindig kijelölték a gonoszt. Tehát nem azt mondák, hogy mit csinálnának, hanem azt, hogy a másik hogyan tenné tönkre az országot. (Egyébként az általuk még nem változtatott 2010-es választási rendszerben – ahol a Gyurcsány volt a többség számára a főgonosz – 52,7 % volt a FIDESZ-KDNP listás szavazati aránya.)

A kampányok egyre negatívabbá váltak, ami valószínűsíthetőn hozzájárult a politikai polarizációhoz.

 

2014-ben a FIDESZ ígéretei két pontban foglalhatók össze: rezsicsökkentés és teljes foglalkoztatottság.

A közmunkaprogramot a Fidesz tette a teljes kiszolgáltatottság terepévé, és elsősorban ő is profitál ebből: közmunka keretében a 2014-es országgyűlési választás hónapjában kétszer annyian dolgoztak, mint egy hónappal a választásokat után. (Egyébként az általuk már manipulált 2014-es parlamenti választáson a FIDESZ-KDNP 44,9 %-os listás eredményt ért el.)

 

2018-ban a FIDESZ programja: „Folytatjuk”. Talán csak az egyetlen ígéretük volt, hogy megállítják a migrációt. De Ausztriába és Németországba többszázer illegális bevándorlót engedtek át Magyarországon keresztül. (Később pedig a kormány jogszabályt hozott félmillió külföldi vendégmunkás importálásáról az országba.)

A 2018-as kampányra készülve az Orbánnal szembeforduló Simicska által támogatott Jobbik népszerűsége a FIDESZ számára veszélyesen megnőtt. A jobboldali média Vona Gábort a Jobbik elnökét hírbe hozta Terry Black transzvesztita művésszel, és még azzal is megvádolta, hogy áttért a muszlim hitre.

A Nemzeti Választási Iroda honlapja a 2018-as szavazás napján többször összeomlott, dokumentumai átmenetileg elérhetetlenné váltak, a választási eredmények nyilvános közlése pedig órákig szünetelt. Emiatt később az informatikai rendszer körüli problémák átvilágításával megbízott könyvvizsgáló cég jelentése szerint nem tudták érdemben átvilágítani a weboldalt kiszolgáló rendszert a megfelelő hozzáférés hivatali megtagadása miatt, a szavazatösszesítést végző rendszer vizsgálatára pedig eleve nem terjedt ki a felkérésük. (Egyébként a 2018-as országgyűlési választáson a FIDESZ-KDNP 49,3%-os listás eredményt ért el.)

 

A 2022-es választás előtt az orosz-ukrán háború kapcsán a közmédia a Kreml narratíváját terjeszti, amivel összhangban a fideszesek negyede az ukránokat hibáztatta, majd kéthetes intenzív kormánypropaganda után már 43 százalékuk gondolta azt, hogy jogos volt Oroszország agressziója.

A közmédia rendszeres hírháttér-műsoraiba (pl. Ma Reggel, Ma Este) lényegében nem hívnak ellenzéki politikusokat, a parlamenti pártok közül 2018 óta a DK és a Jobbik 0-szor, a Párbeszéd 2-szer, az MSZP 6-szor, az LMP 9-szer küldhetett politikust. Az egyesült ellenzék közös miniszterelnökjelöltjét, Márki-Zay Pétert egyetlen egyszer hívták meg, amikor a közmédia „törvényi kötelezettségén felül” minden országos listát állító pártnak 5-5 perc időkeretet biztosított a választás előtti hetekben, hogy ismertesse programját.

2020-21-ben a koronavírus-oltások kapcsán a kormány – a meglévő egészségügyi informatikai rendszert mellőzve – ragaszkodott az e-mail címmel történő külön regisztrációhoz. Ezeket (több millió) a Kormányzati Tájékoztatási Központ kampányanyagok terjesztésére használta.

Ismét manipulálták a választókerületi térképet, mely szerint, ha a kormánypárt és az egységesen induló ellenzék ugyanannyi szavazatot kapott volna, akkor a szavazatok a 2018-as választási földrajz szerinti eloszlása mellett a kormánypárt győzött volna az egyéni választókerületek 57 %-ában.

A 2022-es választási kampányban az ellenzéket a Fidesz és a neki kampányoló média tényszerűen valótlanságokkal (háborúpártisággal, az egészségügy leépítésével, a 13. havi nyugdíj megszüntetésével, nemváltó műtétek támogatásával stb.) vádolta. (Ezek kapcsán Márki-Zay Péter sajtópert nyert.)

A közpénzből működő Megafon Központ és a hozzá tartozó oldalak (Aktuális, Budapest beszél stb.) a kampány első 30 napjában 324 millió forintot költött Facebook-hirdetésre – többet, mint a választáson induló összes párt összesen. (Egyébként a 2022-es parlamenti választáson a FIDESZ-KDNP 54,1 %-os listás eredményt ért el.)

 

Amennyiben a FIDESZ 2022-es ígéreteit nézzük az adócsökkentésből a KATA eltörölése lett, amivel megemelték a kisvállalkozások adóját, továbbá különadókat vetetettek ki több szektorra, ami veszteségbe kergetett cégeket és drasztikusan meglódította az inflációt. A szegénység felszámolását is ígérték, de a 60 %-os élelmiszer-infláció növelte a szegénységet.

Azzal kampányoltak, hogy – ellentétben Nyugat-Európával – mi nem fogunk megfagyni a télen, majd 16–18 fokra korlátozták a fűtést a közintézményekben, iskolákban.

Azt ígérték, hogy 2023-ban megemelik a tanárok fizetését. De mégsem, mert Brüsszel nem adott pénzt, bár az oktatás és a finanszírozása tagállami hatáskör. Ígérték, hogy a választások után jönni fog az uniós segély. De nem jött a jogállam és a demokrácia felszámolása, valamint az államilag szervezett korrupció miatt.

Ígérték még, hogy marad a családtámogatások rendszere, de eltörölték a CSOK-ot a nagyobb településeken, és szigorították a gyerekvállalási hitel feltételeit.

 

Bíróság befolyásolása

A Fidesz a 2010-es kormányváltás után centralizálta a bíróságok igazgatási rendszerét, és példátlan hatalmat adott a szervezeti ügyekben döntő csúcsszerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, a 2011-ben megválasztott Handó Tündének, – 9 évre, – aki nem mellesleg Szájer József, az alaptörvény írója és a közjogi átalakulás egyik kulcsfigurájának – névleges? – felesége. Ellensúly nélküli hatalma van, és a bírák – leginkább az előmenetelük szempontjából – függő helyzetbe kerültek tőle. A hatáskörével visszaélve azt nevezi ki bírósági vezetőnek, akit akar.

2017-ben átírták a bírói pályázatok értékelésének szabályait, amivel jóval könnyebben lehettek bírók a fideszes káderek.

Az OBH folyamatosan harcban állt a Fővárosi Törvényszékkel, de ügyáthelyezésekkel valamennyire tudta irányítani Justicia mérlegét. (A Kecskeméti Bíróság volt a kedvencük, amelynek irányítását még idejében sikerült megszerezniük.) Bár az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a bírósági ügyek áthelyezhetőségét lehetővé tevő törvényt, a kormánypárti kétharmad beleírta azt az alaptörvény rendelkezései közé.

Mindennek ellenére számos ügyben született a kormányzat vagy kormánypárti politikusok számára kellemetlen ítélet.

 

Stadionok

A 2012-től 2014-ig 3,8 milliárd Ft-ból kivitelezett – Makovecz által tervezett – felcsúti Pancho Aréna volt a NER első stadionja, ami a legérthetetlenebb mind közül, mert eleve lehetetlen lenne, hogy a felcsútiak (1800 lakó) csurig megtöltsék a közel 3900 férőhelyes futballtemplomot. Felcsúton próbálkoztak mindennel, ingyenbuszokkal igyekeztek szurkolókat csábítani a környékről, vagy iskoláknak szervezni versenyt, hogy csoportokat vigyenek a lelátóra ajándékokért.

 

2014 óta legalább 600 milliárd Ft ment el 27 stadion építésére. A stadionokat a települések ajándékba kapták, azt az országos közösből fizette ki a kormány. Ahol nem, ott a TAO-rendszeren keresztül ide terelt adóforintokból finanszírozták. Az ajándékba kapott stadionokat üzemeltetni is kellene, viszont ezek szinte kizárólag focimeccsek megrendezésére alkalmasak, kiegészítő funkciók nem nagyon kaptak helyet bennük.

 

Debrecenben 2012-ben még azért fütyülték ki Orbánt a helyi szurkolók, mert addig csak ígérgették a stadiont, de soha nem lett belőle semmi. Aztán amikor elkészült, kifütyülték az új stadionban is.

A Fideszes városokban Kecskeméten, Győrben és Sopronban összeomlott a helyi foci. Szeged volt az a város, amit a Fidesz mindenáron meg akart szerezni, hatalmas erőket koncentráltak oda. A választások előtt készült el az új stadion, ami példátlan módon az egyházé. A kormányfő iránti szimpátiáját nem rejtegető Kiss-Rigó László püspök igyekezett többnek mutatni egy stadionnál, a neve is Szent Gellért Fórum lett.

 

A futballstadion építési láz nem állt meg a határon belül. Magyar cégek is dolgoznak pl. az új szerb nemzeti stadion építkezésén 5,5 milliárd Ft értékben.

 

Simicska Lajos

Simicska Lajos a FIDESZ pénztárosa volt, majd 1993-tól Orbán felkérésére a FIDESZ gazdasági igazgatója lett. Ehhez fűződik a párt első nagyobb gazdasági botránya, a székházügy.

A 1998-as választást a FIDESZ nyerte, Simicskát pedig az APEH elnökévé nevezték ki, majd a követő hétvégén (hosszú bájtok éjszakája) valaki vagy valakik behatoltak az APEH informatikai rendszerébe és ott több Fidesz-közeli cég adatait törölték vagy módosították két külföldi vendégmunkás nevére (Kaya Ibrahim és Josip Tot), így nem lehetett behajtani az ellenzéki évek alatt összegyűjtött veszteségeit. A későbbi vizsgálatok megállapítottak, hogy külön informatikai szakember foglalkozott azzal, hogy lekérje azokat az adatokat, amelyeket Simicska igényelt, ám hogy ezeket felhasználták vagy módosították-e, soha nem derült ki. Bebizonyosodott azonban, hogy egy volt elnöki tanácsadó kódjával több mint száz adózó, köztük politikusok és újságírók adatait kérdezték le 1999-ben, Simicska vezetése idején, valamint, hogy a Defend őrző-védő céghez[2] több olyan adat is kiszivárgott, amelyhez szabályosan nem juthattak hozzá.

 

Simicska érdekeltségébe tartozó cégek a Fidesz kormányzása idején lényegesen több állami megrendelést kaptak.

Egy 2000-es összesítés mintegy 60 Fidesz-közelinek mondott céget számolt össze, ebből 24-ben volt érdekelt, és több cégnél megjelent felesége, Pusztai Zsuzsanna neve is érdekeltként. De ezek igazán nagyra a FIDESZ két ellenzéki ciklusa alatt nőttek. Simicska cége, a Közgép, nettó bevétele, 2009-ben már alulról súrolta a 40 milliárdot.

A Simicskához köthető cégbirodalom az egyik legnagyobbá nőtte ki magát Magyarországon a Fidesz kétharmados választási győzelme után. A hozzá köthető cégek a magyar közbeszerzések egyik legnagyobb nyerteseivé váltak. Csak 2010-ben és 2011-ben a nyilvános adatok szerint 680,5 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el.

A 2011-es adatok szerint a Fidesz-közelinek tartott médiavállalkozások összesen 25,7 milliárdos forgalom mellett 3,75 milliárd Ft nyereséget termeltek tulajdonosaiknak 2011-ben. (A Mahir vezérigazgatója is volt.)

Orbán Viktor úgy védte őt, hogy „nagytőkésekre, sikeres, sok milliárddal rendelkező vállalkozókra van szükségünk. Ha nem, akkor mindent a külföldiek fognak elvinni ebben az országban” – vagyis az ország érdeke. (De hol van a haszon? Ez mindent szolgált, csak éppen az állampolgárok érdekeit nem.) Üzlettársával, Nyerges Zsolttal 2011-ben – röviddel a kormányváltás után – egyetlen év alatt több mint 14 milliárd Ft osztalékot sepertek be az energiapiactól az építőiparon át a médiaüzletig ívelő vállalkozásai. A közel száz cégből álló háló tagjai a kormányváltástól 2012 közepéig bő 300 milliárd Ft pályázati pénzt nyertek állami, illetve EU-forrásokból.

Simicska Lajos 2015-ben Magyarország 10. leggazdagabb személye volt, 83 milliárd Ft becsült vagyonig jutott.

 

A 2015. február 6-i – a G-napon –nyilvános, Orbán Viktorra tett vulgáris kijelentése után a cégeit megpróbálták ellehetetleníteni. Az okkal kapcsolatban azt mondta: „árulásnak tartom, és mellbe vágott”. Elmondta, hogy a RTL-et orosz pénzből akarta Orbán megvenni, valamint a paksi szerződéssel is voltak elvi problémái, és ő a hazaárulásban nem fog részt venni. 2015 márciusában azt is bejelentette, hogy Orbánt lehet, hogy beszervezték a katonaságnál a kommunisták.

2015 júliusában a Közgépet három évre kizárták az állami közbeszerzési tenderekről, azonban a Bíróság szeptemberben felfüggesztette a kizárási határozatot, mert a kizárás jogszerűtlen.

2017-ben úgy fogalmazott Simicska, hogy "abban, hogy az ország ide jutott, és maffiaállam épült ki, abban nekem volt szerepem, és ebben van felelősségem, és a felelősségem elől nem szaladok el". "Atombombák nincsenek ebben az országban", azokat öngyilkosság lenne nyilvánosságra hozni, folyamatok zajlanak itt, amelyeket nem lehet atombombákkal megváltoztatni, ezt csak az emberek tudják megváltoztatni.

 

Rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés egy politikai termék. A fogyasztói árak jó ideje elmaradnak a piacitól, azaz az MVM az oroszoktól is drágábban veszi a gázt, mint amennyiért a háztartásoknak továbbadja.

A Magyarországra érkező orosz gáz ára a tőzsdei jegyzésekhez kötött. Azaz ugyanolyan piaci alapú árazással vásárol az MVM, mint ahogy más szereplőktől is tehetné.

 

Az oroszoknak fizetendő összeg némi csúszással a holland tőzsdei árakat (TTF) követi. A trendek alapján úgy tűnik, hogy minél drágábban kapjuk a gázt, annál többet veszünk. Az egyetlen jóhiszemű magyarázat, hogy az orosz félnek viszonylag nagy ráhatása van a szállítási mennyiségre. Volt olyan félév, amikor a hazai árak a legmagasabbak között voltak egész Európában, és az átlagos uniós díjnak több mint duplájára rúgtak.

 

 

Orbán szerint, ha az uniós terveknek megfelelően megtörténik az orosz energiahordozók teljes kiszorítása az európai piacokról, az ellehetetleníti a rezsicsökkentést és rontja a magyar cégek erre alapozott versenyképességét. Ebben a formában azonban ezek közül egyik sem igaz. Technikailag bármikor lett volna lehetőség kiváltani az orosz gázt, bár kérdés, hogy milyen áron. Az orosz energiahordozókról való európai leválás, törvényszerűen áremelkedéshez vezet egész Európában, hiszen változatlan kereslet mellett csökken a kínálat. Az áremelkedés nem csak Magyarországot érinti, másrészt korántsem olyan mértékű. Több elemzés is megmutatta, ezek legfeljebb 10-20 százalékos áremelkedéshez vezetnének.

A magyar cégeknek eddig sem jelentett versenyelőnyt, hogy olcsóbban kapták az energiát, mint külföldi konkurenseik. A vállalatok energiaköltségei még európai viszonylatban is kifejezetten magasak voltak, mivel a kormány politikai okokból csak a lakossági díjakra koncentrált.

 

Menekültügy

2015-ben Magyarország a szerb–magyar határon felállította a menekültügyi eljárások helyeként szolgáló tranzitzónákat, de a nemzetközi szabályokat ott nem tartotta be. Általános őrizetre vonatkozó rendszert vezetett be, és a jogellenesen Magyarországon tartózkodó állampolgárokat kényszerrel egy határ menti földsávra kísérte, a „kiutasítási” irányelvben előírt garanciák tiszteletben tartása nélkül. Magyarország felszólítás ellenére ezen a gyakorlaton nem változtatott, ezzel pedig más államoknak okozott pénzügyi kiadásokat. Ezért az Európai Bíróság Magyarországot 200 millió euró átalány és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró bírságnak a megfizetésére kötelezte. A nemfizetés eddig 226 milliárd forintba került Magyarországnak. Ha pedig semmi fizetés nem történik, akkor bármilyen, a tagállamnak járó kifizetésből az aktuális lejárt tartozás levonható.

 

Költségvetésről

2010-2015 között az államháztartási hiányt sikerült rendbe tenni, de ehhez adóemelések garmadájára volt szükség. 2015-re a GDP-nek még nem sikerült elérni a válság előtti szintre. Az államadósságot nem sikerült csökkenteni a jelentős 3000 milliárdos magánpénztári vagyon elköltése ellenére sem. Így az államadósság finanszírozási költségei sem tudtak érdemben csökkenni.

 

Egyre drágábban működik az állam (ellentétben az az olcsóbb állam ígéretével). A közép-kelet-európai országok kivétel nélkül alacsonyabb állami kiadási rátával rendelkeznek, mint a magyar. Az államigazgatás magas költségei súlyos teher a gazdaságnak: az 1-1,5 százalékpontos GDP-arányos többlet, amennyivel a magyar állam többet költ a saját működésére a régió átlagához képest. (A magyar állam működése kb. 850 milliárd Ft-tal többe került a régiós átlagnál.)

Hangsúlyait jól kifejezi, hogy milyen minisztériumok nincsenek. Nincs környezetvédelmi (a 21. században!), jóléti, oktatási és egészségügyi, de van mezőgazdasági (amely csak a GDP 3,5%-át adja!).

Jelentősen több pénzt visz el a tömegközlekedés finanszírozása, de igazán jelentős mértékben a "közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére", illetve a "szakigazgatás költségeire" fordít követhetetlenül többet a kormány.

 

Megháromszorozódott az energiapolitikai kiadások számlája a "rezsicsökkentés" miatt, de a megújuló energiaforrások hasznosításának aránya a végső energiamixben 2013 óta csökken. Kevés a geotermikus energia, még mindig kevés a napenergia-hasznosítás, nincs elegendő kisléptékű vízerőmű, és nincs kihasználva a szélenergia, ami energia- és klímapolitikai szempontból kifejezetten hátrányos. Gyakorlatilag lehetetlen ma Magyarországon új szélerőművet telepíteni. Visszafogott becslések szerint különösebb műszaki problémák nélkül meg tudnánk duplázni a napenergia-termelésünket a széllel.

Magyarországon romlik az ökoszisztémák állapota, a természeti környezet egészsége. A 2018-ban az EU élőhelyvédelmi irányelvének hatálya alá tartozó fajok kétharmada a hazai állapotfelmérések alapján nem kielégítő vagy rossz állapotú. „A WHO becslése szerint ma Magyarországon évente legalább hatezer ember levegőminőségi okok miatt hal meg. Az elsődleges egészségkárosító a légszennyezésben a tíz mikrométernél kisebb szálló por. Elsődleges forrása pedig azok a háztartások, amelyek tűzifával és illegális tüzelőanyaggal fűtenek. Betoljuk az erdőinket a kazánokba és a kályhákba. Ez a legnagyobb fenntarthatósági probléma ma Magyarországon” „A hatósági energiaár sokat segített a városi szegénységen, mert ott fűtési célból elsősorban gázt és távhőt használnak, de a vidéki energiaszegénységen nem. Az elszálló tűzifaárak miatt műanyaggal, furnérlapokkal, szennyezett gépronggyal és szinte bármivel tüzelnek, ami jelentős hajtóerőt jelent a súlyosan egészségkárosító légszennyezésre. Ez az egészségügyi kockázat körülbelül kétmillió embert érint.” „Magyarország jelenleg a legrosszabb fenntarthatósági pályán van a természeti erőforrások felhasználása terén, az EU egyedüli országa, ahol 2010–2018 között romlott a természetierőforrás-termelékenység”.

 

A kormány jelentősen növelte a gazdasági támogatásokat, (gazdaságot fokozatosan „államosította” és bankokat vásárolt), de eközben befagyasztották a szociális, oktatási és egészségügyi kiadásokat, valamint csökkentették – a hatalmuk elején – a honvédség és a katasztrófavédelem költségvetését. 2010-hez képest jelentősen csökkentették a nyugdíjkiadásokat.

 

A jóléti kiadások nominálisan alig változtak. A szociális védelem jelentős karcsúsításon ment keresztül, hiszen a 2010-es 17,2 %-kal szemben 2022-ben már csak a bruttó hazai termék 13,1 %-át fordította az állam erre a területre.

A kormány előszeretettel mutogat a bőkezű családi adókedvezményekre, ám ez a gyermekszegénységet nem akadályozza meg. A családi pótlékot utoljára a 2008-as válság előtt emelték, ezzel párhuzamosan jelentősen 502 milliárdról 373 milliárdra csökkentek egyéb szociális támogatások, miközben a szegénység a magyar társadalom alapjait fenyegető tényezővé nőtte ki magát. Erre azonban az állam válasza a segélyekre fordított kiadások további csökkentése és a "munkaalapú" társadalom hirdetése, a gazdaságilag és társadalmilag haszontalan közfoglakoztatás erőltetése.

 

Az Orbán-rendszer 2010 óta példátlan mértékben átalakította a magyar közoktatást. Ilyen beavatkozás talán csak az 1945 utáni években történt. Eredményei lesújtók. Az elmúlt években a szakmunkásképzés lett a kívánatos cél, a gimnáziumi és egyetemi oktatás leépítésével párhuzamosan. Drasztikusan csökkent az alapfokú oktatás támogatása. Pár milliárd forinttal mérséklődött – vagyis reálértéken számottevően csökkent. 2019-ben Európában utolsó lett a diplomás átlagbérhez viszonyított magyar tanárbér. Nógrádban már 25 % a korai iskolaelhagyók aránya. A volt szocialista EU-országok között a lemaradók közé csúsztunk.

Ennek legfontosabb része az egységesítés és az erős állami kontroll megteremtése. Megszűnt a tankönyvválasztás lehetősége. Minimálisra szűkítették a tanár lehetőségét arra, hogy alkalmazkodjon a különböző gyerekek igényeihez, fejlődésük különbözőségéhez.

Az önkormányzati fenntartású iskolákat államosították. A szakmunkásképzők képzési idejét három évre csökkentették, és minimális lett az általános közismereti, nem szakmai tárgyak óraszáma. Több mint 16 %-kal csökkentette a közoktatásra fordított kiadásait. 2010-ben közoktatásra a GDP 3,6%-át költötték, míg 2019-ben csak 3%-át. Az oktatási kiadások a 2010-es 5,5 %-ról a GDP 5,1 %-ára mérséklődtek 2022-re, amelyben leginkább az alap- és középfokú oktatásra szánt pénz csökkent.

 

Az egészségügyi kiadások 12 év alatt a GDP 0,6 %-ával csökkentek, ezen belül minden részterületen kevesebbet költ az állam, mint 2010-ben. 2022-ben az EU-országok átlagosan a GDP 4,4-9,3 %-át fordították egészségügyre. Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai a legalacsonyabbak voltak az EU-ban (4,4 %). A COVID járvány miatti kiugrást követően 2022-re már valamennyi régiós ország alá esett vissza a magyar GDP-arányos egészségügyi kiadás. A magyarországi kórházi ellátásokra fordított kiadások az EU-lista utolsó helyén vannak. 2022-ről 2023-ra az egészségügyi kiadásokat 6% reálérték csökkenéssel fogadták el a költségvetésben, az alapfokú oktatásnál infláció körüli növekedéssel (míg akkor a rendvédelmi és a honvédelmi kiadásokat messze inflációt meghaladó növekedéssel).

Egyre nagyobb probléma az orvoshiány, a fiatal orvosok elvándorlása, az alulfinanszírozottság, amely meglátszik a bérekben és a kórházi tartozásokban is.

 

A sportkiadásokra stadionépítésekre, sportegyesületek támogatására több pénz jutott. A sport, kultúra, vallási támogatások csoport valamennyi eleménél nőttek a GDP-arányos kiadások. 2022-ben a magyar állam költötte a legmagasabb arányt a GDP-ből ezekre a célokra: a GDP 2,7 %-át, miközben az EU-átlag 1,1 % volt.

 

Államadósság, hitel

Orbán 2011-ben még az államadósság csökkenésének célját hirdette meg.

2023-ban és 2024-ben már 3 ezer milliárd forintnyit meghaladó pénzt költött az államadósság kamataira a költségvetés, amiben nincs benne a magyar állam által 2023-ban titokban felvett, egymilliárd eurós kínai hitel kamata. Az állam kamatra 2553 milliárd Ft-ot költött, ami több, mint amennyit egészségügyre. Miközben kb. négyezermilliárd forint az államháztartás hiánya. 2020 előtt az államadósság kamatterhe még az évi ezer milliárdot sem érte el.

Leggyakrabban az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank vagy az Európai Beruházási Bank a hitelnyújtó, ami nyilvános. Azonban a 917 millió dolláros Budapest–Belgrád vasút kínai vagy a Paks II. orosz hitelét hónapokig tagadták. 2024 tavaszán a kormány minden bejelentés nélkül vett fel egymilliárd eurós hitelt több kínai banktól. A kínai hitel kamatát nem árulják el, csak annyit tudni, hogy a magyar állam változó kamatozással vette fel, és hogy 2027-ig kell visszafizetni.

Általában óriási csinnadrattával szokta a közvélemény tudomására hozni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), ha az ország finanszírozásának biztosítása érdekében kötvényt bocsát ki.

A magyar államadósság az elmúlt 14 évben folyamatosan növekedett. 2010-ben 22 ezer milliárd forint forintos adóssággal vette át a kormányzást az Orbán-kormány, ez nőtt 2023 közepére 52,7 ezer milliárd forintra.

 

Autonómia ellen

2014-ben alakult ki a Norvég Alap-ügy. A magyar kormány a saját ellenőrzése alá szándékozott vonni a norvég források kifizetését a civilek támogatására. Erre a Norvég Alap felfüggesztette a magyarországi kifizetéseit. Így Magyarország a 2014–2021-es időszakra neki szánt 214,6 millió eurós támogatást (akkor kb. 75 milliárd forint) nem kapja meg.

 

2017. a parlament elfogadott egy törvénymódosítást, ami 28 Magyarországon működő intézményt érintett, de a módosítások túlnyomó része a Közép-európai Egyetemre (CEU) vonatkozó hátrányos elemeket tartalmazott. Ezért a CEU a működését megváltoztatta, hogy megfeleljen az új törvénynek. Ennek ellenére a magyar kormány nem kötötte meg a világ 50 legjobb egyeteme közé tartozó CEU-val az együttműködési megállapodást. Ezért a CEU 2019-ben tevékenységét Bécsbe helyezte át. (Később épületébe befogadta a 2021-ben bejegyzett FreeSZFE Egyesületet.)

Egyébként az orosz főügyészség 2023-ban nemkívánatos szervezetnek nyilvánította a Közép-európai Egyetemet.

 

2018-ban a 36 magyar egyetemből 26 volt állami. Először 2019-ben a Corvinus egyetem kerül alapítványi fenntartásúvá, 2020 végére további 7 alapítványi vagy egyházi fenntartásúvá (tehát a Covid járvány alatt), köztük az SZFE – a hallgatók lázadása és egyetemfoglalás, valamint oktatók tiltakozása ellenére, (az SZFE tanárai létrehozták az alternatív FreeSZFE Egyesület diplomát adó képzését), – valamint a MOME a hallgatói tiltakozás és rektorbuktatás ellenére. 2021 végére még 12 egyetemen történt meg a modellváltás. Így végül 5 állami egyetem maradt.

A 21 modellváltott intézmény – legalább 1700 milliárd forint értékű – közvagyona a Közfeladatot Ellátó Közérdekű Vagyonkezelő Alapítványhoz, a KEKVA-hoz került. Kivonta az egyetemeket a közfelügyelet alól, bár az alapítványokon keresztül továbbra is állami pénzből működnek, csakhogy a költségvetésük teljesen más keretek között kerül meghatározásra. Így jelentős az anyagi bizonytalanság. Az alapítványi fenntartású egyetemeknek biztosított állami forrás a most induló keretszerződéses rendszerben évente 10 %-kal csökkenhet a szabályok szerint.

Az érintett egyetemeken dolgozó tanárok, kutatók is kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, elveszítették közalkalmazotti státuszukat, ha pedig valaki nem vállalná ezt az új jogállás szerinti foglalkoztatást, akkor sem felmentési idő, sem végkielégítés nem jár neki. Az alapítványok élén álló kuratórium tagjait az ITM (Információs és technológiai Minisztérium) jelöli ki. A törvény minden hatalmat a kuratórium kezébe. Ezen felül a rektor kinevezésébe is komoly beleszólásuk van. A kuratóriumi tagok harmada kormányközeli (miniszter, kormánypárti polgármester, politikus), másik harmada üzletember, cégigazgató, és csak a maradéknak van köze az oktatáshoz vagy a tudományhoz. A kuratóriumok tagsága „kihalásos alapon” cserélődhet csak le, a kormány kinevezettjeinek pozícióját bebetonozta a magánegyetemek élére, senkinek sem felelősek.

Az autonómia sérülése miatt a modellváltott intézményket több programból kizárták, köztük az ERASMUS-ból.

Tiltakozott az Oktatói Hálózat és az Akadémiai Dolgozók Fóruma is.

A társadalom széles rétegei számára nem lesz biztosított a felsőoktatáshoz való hozzáférés.

Az egyetemek vagyona lenyúlható, ahogy a Neumann János Egyetem dermesztő mértékű vagyonvesztése mutatta.

 

2021-ben alapította a magyar kormány a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt. A Fudan egyetem^[3] Budapestre tervezett campusa a IX. kerületi egyetemi város területéből jelentős részt hasítana ki. Építési költségét 540 milliárd Ft-ra becsülték. A beruházás kínai alapanyagokból, kínai munkaerővel valósulna meg, de Magyarország fizetné.

A Fudan Egyetem 2023-ra a beruházási stop áldozata lett.

 

Támogatás határon túli magyaroknak

A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják.

A magyar állami nemzetpolitika legerősebb lába a Bethlen Gábor Alap (BGA).

A rendszer nem túl átlátható: miközben a 2011–2020-as időszakban 1,35 milliárd eurónyi támogatásról született összesen döntés a BGA-nál, a nyilvánosan elérhető adatbázisban ennek az összegnek csupán 62 százaléka szerepel szerződéses támogatásként, de az év közbeni átcsoportosítások révén a végösszeg ennek többszörösére szokott nőni.

A kérelmező támogatásáról – nyilvánosan nem átlátható szempontok alapján – a Miniszterelnökség alá tartozó, Potápi Árpád vezette nemzetpolitikai államtitkárság dönt, az alapkezelőre csak a lebonyolítás marad.

 

A klientúraépítés tetten érhető abban, hogy nagy összegek vándorolnak olyan szervezetekhez, amelyeket a Fidesszel stratégiai viszonyt ápoló politikusok vezetnek.

 

A nyertes pályázatokról azt közölték, hogy „semmilyen részük tekintetében nem nyilvánosak”.

 

 

 

Magyarország Erdélybe nem is mindig közvetlenül a Bethlen Alapon keresztül ad támogatást, hanem átadják a Pro Economia alapítványnak, amely mezőgazdasági támogatásokat oszt erdélyi gazdálkodónak. Az itt látszó 97 milliárd Ft sorsával kapcsolatban a magyar állam azzal hárítja az adatigényléseket, hogy ő már nem adatgazda, a Pro Economia pedig magánalapítvány, ami nem tartozik a román infotörvény hatálya alá.

 

2023-ban és 2024-ben minden határon túli magyar iskolában tanulóknak 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást oszt ki a magyar állam. Ez 230 ezer tanulót jelent, amire a kormány elkülönített 22 milliárd Ft-ot.

határainkon belüliek családi pótléka 2008 óta: egy gyerekre 12 200 Ft, Romániában 292 lej, (~ 17 ezer Ft).

A Szlovák kormány iskolakezdési támogatása kb. 110 euró (~ 44 ezer Ft). Ausztriában a családi pótlék 100 eurós (~ 40 ezer forint).

Már 2018-tól elérhető a határon túli magyarok számára az anyasági támogatás (64 125 Ft) és a fiatalok életkezdési támogatása (42 500 Ft) euróban.

 

2010 óta Erdélyben kb. 330 milliárd forintból 5400 beruházás valósult meg, köztük 155 új óvoda építése és 725 meglévő felújítása.

2014 óta kb. 230 milliárd Ft költségvetési forrással támogattak határon túli magyar vállalkozást.

 

A kormány a Magyar Templomfelújítási Program keretében 25,8 milliárd Ft-ot költ. Ebből 1400 magyarországi és 400 határon túli templom felújítását valósítják meg.

 

 

Letelepedési kötvény és engedély

A Letelepedési Magyar Államkötvény olyan értékpapír, amit az Európai Unión kívüli befektetők vásárolhatnak a magyar kormány által kijelölt közvetítőkön keresztül és ezért cserébe magyarországi letelepedési engedélyhez jutnak, ezzel pedig az egész Európai Unióban szabadon utazhatnak. A program kezdeményezője Rogán Antal frakcióvezető volt. (Az egyik közvetítőcég ügyleteiben Habony Árpád politikai tanácsadó is érintett.) A rendszer 2013-as bevezetése és 2017-es felfüggesztése közötti időszakban kb. 17 009 darab kötvénycsomagot értékesítettek 1 milliárd 293 millió euró össznévértékben (ez több mint 500 milliárd Ft). 20 ezer fő szerzett így letelepedési vagy tartózkodási engedélyt Magyarországon a velük költöző családtagjaikkal együtt. Egy ilyen kötvény ára 250–300 ezer euró volt. A letelepedési engedélyhez jutó személyek legnagyobb része kínai, ezen kívül nagy számban még orosz, iráni, szír, és ukrán állampolgárságú. A közvetítők – akiknek az engedélyéről Rogán döntött – nagyrészt magyar hátterű, gyakran offshore cégek voltak. A kötvények vásárlásával kölcsönt kapott a magyar állam, amit azonban középtávon a piacinál magasabb kamattal együtt ad vissza, míg a profit kizárólag a közvetítő cégekben keletkezik. Ez eddig kb. 30 milliárd forintos kárt okozhatott az államnak, miközben Fidesz-közeli cégek 162 milliárd Ft haszonra tettek szert.

 

A kötvényprogram nemzetbiztonsági szempontból vitatható megbízhatóságú személyeknek juttatott magyar letelepedési engedélyt. Összesen 16 kötvényes letelepedési engedélyét vonták vissza, de nem érintették több korábban nevesített, kockázatot jelentő személy iratait, például Aszad szíriai diktátor bizalmasát, és az egykori orosz kémfőnök és családja engedélyét.

A közvetítőcégeknél nincs lehetőség a résztvevők kifizetéseinek nyomon követésére, ezért felmerülhet a pénzmosás lehetősége is.

 

2024-ben összesen 1146 tartózkodási és 990 letelepedési engedélyt adtak ki a nemzeti érdekre hivatkozva. A tartózkodási engedélyekből a legtöbbet, 248-at kínai állampolgárok kapta, őket a törökök és az amerikaik követik (162 és 161). A kínaiak magas számát a lap szerint gazdasági okokkal lehet magyarázni, példaként említik a BYD és a CATL építését, valamint a Belgrád–Budapest vasútvonal munkálatait.

Figyelemreméltó adat, hogy nemzeti érdekből 38 orosz állampolgár kapott 2024-ben tartózkodási engedélyt Magyarországon, és csak 11 ukrán. Letelepedési engedélyt 16 orosz állampolgár szerzett egyedi miniszteri döntéssel, míg például csak 6 amerikai, de egyetlen ukrán sem. A letelepedési engedélyek toplistáját – meglepő módon – Dél-Afrika vezeti 394 fővel, ami egymagában több, mint a második Venezuela (198) és a harmadik Kína (117) összesen.

 

A kormány még 2024 júliusában ígért új letelepedési, új nevén vendégbefektetői programot, de – úgy tűnik- még nem történt semmi.

 

Járványkezelés, lélegeztetőgépek

2020 március elejére ért el Magyarországra a COVID, ami 2 fertőzött bejelentésével kezdődött. Március 16-ra elérte a megbetegedettek száma a 39 főt, és meghalt az első magyar beteg is. A megbetegedések felderítése, követés nem volt.

A magyar járványügyi tájékoztató oldal lett a legkevésbé hasznos és informatív Európában. több esetben kiderült, hogy valami nem stimmelt a közölt adatokkal. A kormány soha nem árult el település szintű adatokat.

Lakosság-arányosan Magyarországon volt a legtöbb halálos áldozata a járványnak.

A kormány összesen 722 milliárd Ft közpénzt költött el a Covid-járvány alatt közbeszerzés nélkül.

 

Önkormányzati jogköröket vontak el azt követően, hogy az ellenzék jelentős pozíciókat szerzett a 2019-es önkormányzati választáson. Elvonták az építési és településfejlesztési jogköröket (az építéshatósági ügyeket kormányhivatalokhoz rendelték), önkormányzati bevételeket vontak el a pandémiára hivatkozva, „különleges gazdasági övezetek” kijelölésével az ellenzéki önkormányzatokhoz tartozó területeket a fideszes megyei önkormányzatok hatáskörébe vonták, a kormánypárti önkormányzatok bevételkiesését kompenzálták, az ellenzékiekét pedig nem.

 

A Külügyminisztérim összesen 16 863 darab lélegeztető gépet is vásárolt valamivel több, mint 300 milliárd Ft-ért. Menczer Tamásnak kellett igazolnia, hogy megfelelnek a kínai lélegeztetőgépek. A készülékek jelentősen túl voltak árazva. A gépek jelentős része egy raktárban porosodik a mai napig, amelynek havi bérleti díja 15 millió forint. Ebben a beszerzésben pl. a Fourcardinal Kft. 2020-ban 49,5 milliárd Ft árbevétel mellett közel 16 milliárdos profitot ért el. A kormány 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól is – milliárdos nyereséget hozva – akkor, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. A szállítmányok egy része nem alkalmas a komoly kezelésre szoruló Covid-fertőzöttek életmentésére, szakértő személyzet és infrastruktúra híján ezek töredékét tudták volna csak működtetni.

A MÁV által kifejezetten koronavírus elleni fertőtlenítésre kiírt – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, egyedüli pályázóként – a Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozó B+N Referencia Zrt. nyerte két 2 millárd Ft-os keretmegállapodással.

 

Ausztriában például a lezárások miatt állásukat szüneteltetni kényszerülők bérének 80%-át megtérítette az állam, míg Magyarországon csak a szálloda- és vendéglátóiparban, és maximum 50%-ig.

Ezalatt a WHB 3,5 milliárd forint, Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a Viresol két részletben összesen 2,5 milliárd forint, a Csányi Sándor tulajdonában lévő Hungerit Zrt. pedig két részletben összesen 2,4 milliárd forint támogatott kölcsönt kapott a magyar állam tulajdonában levő EXIM Banktól.

 

A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció több mint 9,5 milliárd forintba került.

 

A kormány visszamenőlegesen titkosította a koronavírus-járványt kezelő operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva, amikor az ügyben bírósági eljárás miatt kikérték.

 

Mészáros Lőrinc

Mészáros Lőrinc (Orbán Viktorral egykori iskolatársa) 2005 körül hullámvölgybe került, a cége majdnem csődbe is ment.

A cégek által felajánlható TAO-pénzekből több milliárdot kapott a 2007-ben alapított felcsúti foci akadémia, amelynek elnöke volt.

2011-ben jött az áttörés, milliárdosra nőtt a forgalma és százmilliósra a profit: 2,2 milliárdos árbevétel, és 853 milliós adózott eredményből 322 millió Ft osztalék. Vagyona főleg a 2010 után elnyert közbeszerzések révén indult meredek növekedésnek.

2011-ben lett polgármester (az előző polgármestert a köztartozása miatt leváltották egy frissen módosított törvény alapján). Polgármesterként megközelíthetetlenné vált a helyiek számára. Az utcán nem lehet megszólítani, autóban ült, vagy telefon volt a fülén, ritkán volt lakossági fórum vagy közmeghallgatás. A testületi ülések időpontját néha csak órákkal kezdés előtt függesztették ki a faliújságra.

A 2013-as vagyonnyilatkozata szerint a birtokai mellett 400 millió forintos megtakarítása, 20 millió forint készpénze van, és cégeiből 943 milliós osztalékot vett ki. (Mészárosnak később át kellett javítania a bevallását, mert megfeledkezett arról, hogy az abban szereplő összegen kívül is vett fel osztalékot.)

2013-ban a 88. leggazdagabb magyar volt 6,9 milliárdos vagyonával.

A kormányzat által életre hívott Erzsébet-programokat fenntartó Erzsébet Üzemeltető Kft. összesen több mint fél milliárd forintot költött 2014-től Mészáros különböző cégeinél, amik így az állami táboroztatás legnagyobb nyertesei voltak.

2016-ra a gazdagok listájának 31. helyére emelkedett 23,8 milliárdos vagyonnal.

A visontai búzakeményítő gyár felépítéséhez 6,2 milliárd forintot kapott a magyar államtól, ezen felül pedig az Eximbank és az MKB Bank is nyújtott neki hitelt. Ez sem az alapítás évében, sem 2016-ban nem tett szert egy fillér bevételre sem.

Megvette a Mátrai Erőmű német kézben levő 73%-os részvénypakettjét, megvásárolta az MKB Bank 49%-át, és megvette a balatoni térségben sugárzó Part FM nevű kereskedelmi rádiót. Övé a világ leggyorsabban növekvő tőzsdei vállalata.

Mészáros és családtagjai OTP-hitelek révén tudtak földbirtokosok lenni, miközben az OTP Mészáros cégeit is jelentősen meghitelezte. Ugyanekkor Mészáros az MKB Bankban szerzett érdekeltsége révén maga is hitelezett részben a saját cégeinek, részben egyéb politikához közeli személyeknek.

Annak ellenére, hogy a komáromi Duna-híd építésére egy olcsóbb szlovák ajánlat is érkezett, mégis Mészáros egyik cége nyerte el részlegesen a tendert.

2017-ben az előző évihez képest megduplázódott Mészáros érdekeltségeinek az EU-tól származó agrártámogatása, bár az országnak összesen ebben az évben 12 százalékkal kevesebb ilyen támogatás jutott.

2017-re pedig már az 5. leggazdagabb magyar 120 milliárdos vagyonnal.

2018-ban lemondott a felcsúti polgármesterségről.

A kormányközeli közmédia anyagi ellenszolgáltatás nélkül, barterüzlet keretében reklámozza Mészáros „2Rule” sportmárkáját.

A Mészáros érdekeltségébe tartozó Konzum-csoport és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában álló BDPST Zrt. stratégiai partnerségre lépett az ingatlanpiacon.

Az érdekeltségébe került Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos szállodája is, mely 324,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.

2018 végére a Forbes szerint Mészáros lett Magyarország leggazdagabb embere 381,3 milliárdos vagyonnal.

2019-ben a Mészáros család és üzlettársuk, Szíjj László építési vállalkozó, együttesen 81,5 százalékos tulajdonosai lettek az MKB Banknak. Mészáros és Szíjj építési vállalkozásai 2010 óta több mint 2000 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el. Építőipari berkekben a Mészáros-Szíjj párosról idővel úgy beszéltek, mint annak idején Simicskáról és Nyerges Zsoltról, pontosabban, hogy Mészáros mellé „odatették a szakmát”, vagyis Szíjj Lászlót, hogy együtt szervezzék a mélyépítő projekteket. Egymást érték a statisztikák arról, hány százmilliárdnyi közpénzes munkát nyertek el a cégeik. Úgy mondták: „Megnyerték a tendereket, és fővállalkozóként ők osztották le a munkát a piac többi szereplőjének.”

2019-ben Mészáros tulajdonába került az Orbánnal összekülönbözött Simicska Lajos összes jelentős vállalkozása is.

2019-ben a Mészáros és Mészáros Kft. a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósítását nyert el, a becsült árhoz képest 4 milliárddal drágábban. Ebben az üzletben Tiborcz Istvánhoz köthető cég is részt vett. Majd a Felső-Tiszán építendő árvíztározó tendert nyerte meg, a becsült árhoz képest 6 milliárddal drágábban. Az összegeket az EU fizeti egy KEHOP-program (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) révén.

Mészáros épített fociakadémiát is Szombathelyen, melyre közel 6 milliárd forintot nyert el.

Már 2018-ban kiszivárgott, hogy óriásbankot raknak össze Mészáros Lőrincnek, megvalósítva Orbán régóta dédelgetett ötletét. Pénzügyi szakértőnek Jászai Gellértet kapta partneréül. Ehhez részben állami vagy az állam által kitatarozott bankokat toltak össze. Mészáros első lépésként az MKB Bankban szerzett érdekeltséget, és úgy sikerült a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal a fúzió, hogy Mészáros lett a domináns tulajdonosa a Magyar Bankholdingnak, ami az OTP után a második legnagyobb banknak számít.

A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránitbank és a Bankholding nyert az MFB Zrt. pályázatán, így a 2021-2027-es ciklusban ők üzemeltethették az MFB Pont Plusz vállalati hálózatot, amelynél elérhetők voltak az uniós fejlesztési programok.

2019-ben az érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt. nyerte a 689 millió forintos, teljes szerverközpont összeállítására, beüzemelésére és kiterjesztett garanciális kiszolgálására kiírt központosított közbeszerzési eljárást. Ezzel párhuzamosan a 4iG-vel a telekom szektorban valósított meg egy másik, már ezer milliárd forint körüli összeget felemésztő kormányzati programot.

Elnyerte még Komárom város szennyvízelvezetésének és -tisztításának fejlesztésének közbeszerzését is az Euroaszfalt Zrt.-vel közösen 5,8 milliárd Ft értékben egy 420 milliárdos közbeszerzési keretmegbízásból. Eközben kiderült, hogy a magyar államnak jelentős adófizetői pénzeket kellett kifizetnie büntetésként, amit az Európai Bizottság pont a magyar közbeszerzési szokások miatt szabott ki.

Cégével, az RM International Zrt.-vel a kínaiakkal közös óriásprojekt részese lett a Budapest–Belgrád vasútvonal induláskor 700 milliárd forintra becsült építkezésén. Ez az orbáni külpolitika keleti orientációjához kapcsolódó nagyberuházása, melynek megtérülését 979 évre esülte az Investigate Europe.

Ennél jobb, több ezer milliárdos üzlet az autópálya-koncesszió, amelyet 35 évre nyertek el a – vélhetően – Mészároshoz és Szíjjhoz kötődő magántőkealapok. A 35 éves koncessziós időszak alatt 684 milliárd forint ütheti markukat. A magántőkealapoknak az a lényegük, hogy rejtve maradnak azok, akik a pénzt beteszik és a nyereséget kiveszik. Mészároshoz számos magántőkealapot kötnek, és ebből arra lehet következtetni, hogy őrületes vagyontömeghez van köze, ugyanakkor a százmilliárdok feloldódnak a magántőkealapok és a bizalmi vagyonkezelők dzsungelében.

Kirívó a külföldi tulajdonostól 2018-ban 5,9 milliárd forintért megvásárolt Mátrai Erőmű Zrt. esete, melyből Mészáros kivette az osztalékot, majd a súlyosan veszteséges, óriásberuházásra váró céget az állami MVM 2020-ban 17,4 milliárdért megvásárolta, megmentve Mészárost a veszteségfinanszírozástól és a százmilliárdos nagyságrendű beruházás terhétől. Később kiderült, az állami villamosműveknek több mint 75 milliárd Ft-ra volt szüksége, hogy megszerezze az erőművet, mert a cég a vételáron felül 26,4 milliárd forint tőkeemelést kért, ugyanennyi áthidaló keretet, hogy az erőmű működőképes maradjon, valamint 4,9 milliárd forint tagi hitelt. A tranzakciót a kormány „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette, ami miatt a Gazdasági Versenyhivatalnak nincs is módja vizsgálódni.

A Fertő-tó mellé tervezett állami üdülőkomplexumot 2020-ban kezdte építeni Mészáros egyik építőipari cége, ami miatt a környező utak is károsodtak, de a helyi nyaralótulajdonosok körében is felháborodást okozott, hogy a nyaralóikat önköltségen bontatják el az építkezés miatt, amiért az állam semmilyen kártérítést nem ad. A beruházás ráadásul természetvédelmi területen történik.

Mészáros érdekeltségeibe tartozó turisztikai cégek kapták a legtöbb támogatást a koronavírussal sújtott 2020-as évben, mikor egy sor más vállalkozás küzdött a fennmaradásért.

A Mészáros Kft. csúcséve 2020 volt, a Covid-járványtól gyötört évben, amikor a gazdaság egészének a teljesítménye negatívba fordult, a felcsúti építőipari vállalkozás átlépte a százmilliárdos küszöböt, 112,8 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és – a szabad eredménytartalék bevetésével – a 15,55 milliárd forintos adózott eredményénél is többet, 15,71 milliárdot vettek ki belőle osztalékként. A koronavírus-járvány dacára 185 milliárddal gyarapodott a vagyona 2020-ban.

2020 májusában Mészáros egri szállója 2,8 milliárdos állami támogatást kapott, miközben maga Eger csak 825 millió Ft-ot kapott a járvány miatti kompenzációra.

Említendő, hogy a koronavírus-járvány idején fizetésképtelenné vált vállalkozások felszámolásában jogosultságot szerzett cégek közé Mészáros és több más kormányközeli személy cégei is bekerültek.

Mészáros érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt közel 338 milliárdért nyerte el 2021-ben a Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányok bővítését. Szakértői vélemények szerint egy ilyen munka ára legfeljebb 30-50 milliárd forint lehet. Hasonló túlárazás a Mészáros és más kormányközeli üzletemberek cégei által épített Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnok építése esetén is történt, amely a tervezettnek a tízszeresére drágult.

 

Orbán család gazdagodása

Orbán Viktor és felesége Lévai Anikó budapesti megtelepedése is a szürke kategóriába tartozott, de mindenféleképp nagyon szerencsés. 1991-ben a IX. kerületi Mester utcai 50 négyzetméteres, két szoba komfortos bérlakást a belváros szívében, a Haris közben található 135 négyzetméterre cserélték a FIK (Fővárosi Ingatlan Közvetítő) közreműködésével. (Vitatható, hogy a korabeli szabályok szerint az akkor kétgyermekes Orbán-család jogosult volt-e a 3,5 szobás – későbbi adásvételi szerződés szerint 4 szobás – lakás bérletére, még akkor is, ha Lévai Anikó édesanyja, ahogyan a hivatalos iratokban szerepel, valóban velük költözött.) Az Orbán-házaspár 1994 márciusában a bérlőknek ekkoriban járó 10 százalékos kedvezményes vételáron, alig több mint félmillióért vásárolta meg a lakást, amit éveken keresztül bérbe adták havi ezer dollárért, majd 2002-ben 63 millió Ft-ért eladták.

 

A miniszterelnök saját vagyonnyilatkozata nagyon puritán[4], felesége azonban már tekintélyes ingatlanvagyont halmozott fel.

Lévai Anikó 1997 és 2001 között összesen 80.564 m² termőföldet és 2.478 m² belterületi földet vásárolt Tokaj-hegyalján. Az ingatlan vásárlása mélyen a piaci árak alatt történt. Különösen kirívó, hogy Sárazsadány önkormányzata az 50.529 m² zártkertet 2 Ft/m², a belterületi ingatlant 44 Ft/m² áron adta el az Orbán-családnak. Jelentős állami támogatással szőlőtelepítést hajtott végre.

Lévai Anikó 2001-ben Felcsúton vett földeket, majd az apósa nevén lévő hatvanpusztai major közelében vásárolt területet: két szántót Alcsút és Bicske között. Ezeket Flier Jánossal közösen birtokolta, aki a családtagjaival együtt összesen 377 hektár földet nyert el a Nemzeti Földalap Kezelő pályázatán földbérletre 2012-ben. Nem sokkal a földvásárlás után az Országgyűlés az Orbán-kormány előterjesztésére 2,7 milliárd forintot szavazott meg a Felcsút környéki települések vízrendezésére, aminek hatására jelentősen emelkedtek az ingatlanárak.

A törvény előírja, hogy a földhasználókat a termőföld tulajdoni lapjára be kell jelenteni, de ez nem történt meg Lévai Anikó földbirtokai esetében.

Lévai Anikó 2010-es vagyonnyilatkozatában az Orbánnal közös budapesti családi házon kívül 38 ingatlant sorolt fel. Ebből 14 – többségében földek – Szolnokon vannak, ezeket egy kivételével örökölte. Az ingatlanok több mint fele viszont, több mint 60 hektár Felcsúton és környékén van.

Lévai Anikó egyébként erdélyi arisztokrata barátai számára is újított fel kastélyt magyar közpénzből.

 

Orbán Győző Bálintnak, a miniszterelnök édesapjának az ingatlanos cége vette meg 2011-ben az Alcsútdoboz mellett fekvő Hatvanpusztai műemléki ingatlanegyüttes majorságot, ami egykor József főhercegé volt. A 13 hektáros birtokon hatalmas átalakításokat végeztek több milliárd forintból. Mostanra medencével, pálmaházzal, mélygarázzsal és egyéb modern vívmányokkal bővült.

A gánti Dolomit Kőbányászati Kft-jének árbevétele 2010-től kezdve ugrásszerű növekedésnek indult: az akkori nettó 1 milliárdos forgalom 2018 óta 4-5 milliárd Ft körül alakul. A cég több állami beruházáshoz vitt építőanyagot. A 2023-as 4,8 milliárd Ft-ról 6,5 milliárdra növelte belföldi értékesítésének nettó árbevételét. Mostanra 1,8 milliárdnyi eredményt sikerült elérnie, amit a tulajdonos felvett.

A Gánt kő Kft-je – engedély szerint – 2024 elejétől 2077-ig évente 400 ezer tonna hulladékkal töltheti fel a gánti dolomitbánya gödrét. (Ez napi 32 teherautófordulót jelent. (Összehasonlításként Budapestről évente 650-750 ezer tonna háztartási szemetet szállítanak el.) Ez évente akár 4 milliárdos forgalmat is jelenthet majd a társaságnak.

 

Orbán Viktor legidősebb lányának férje Tiborcz István először 2019-ben került a 100 leggazdagabb közé akkor még „csak” 35 milliárd forintos vagyonával, mára a bűvös 100 milliárdot is sikerült elérnie. A házasság után rohamos gyarapodásnak indult Elios Zrt cége. Ebből telt például Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra Franciaországban.

A cég egymás után nyerte a hazai települések kisebb-nagyobb közvilágítás-korszerűsítési munkáit, amelyeket az Európai Unió finanszírozott (volna). Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) két év nyomozás után végül súlyos szabálytalanságokat állapított meg, a magyar hatóságoknak jogi lépések megtételét, az Európai Bizottságnak pedig 40 millió euró, azaz 12 milliárd forint visszafizettetését javasolta. A magyar rendőrség nyomozott ugyan az ügyben, de nem talált felelőst – ki sem hallgattak senkit, így valószínűleg elszabotálták a nyomozást. A kormány pedig egyszerűen kiszedte az EU-s elszámolásból az Elios-os számlákat, és inkább a hazai adófizetők pénzéből fizette ki őket.

Tiborcz István 2015-ben pályáztatás és verseny nélkül vette meg a keszthelyi kikötőt a helyi önkormányzattól. Az igazán nagy hasznot azonban a kormányhatározattal megsegített visegrádi hoteleladás, az állami hitelből végzett műemlékrombolás, az olcsón megvett állami ingatlan, a műemléki adókedvezmények és a Fidesz-kormány hasonló segítségei hozták el.

Tiborcz a Felcsúthoz közeli Bicskén a tíz évre titkosított állami földbérleti pályázatok legnagyobb nyertese.

A Tiborcz tulajdonában levő BDPST Capital Zrt. 2024-ben 0 forint árbevétel mellett 9,7 milliárd forintos nyereséget hozott össze köszönhetően a pénzügyi műveleteken elért nyereségnek. Ez a cég egy jelentős, közel 3,9 milliárdos osztalékot is jóváhagyott.

 

Pegazus botrány

2021. július 18-án lelepleződött le a Pegasus kémfegyver, amellyel az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek

A leleplezés egy több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó, kiszivárgott célpontlistán alapult.

Ez az izraeli kémszoftver képes a mobilkészülékeket távolról feltörve azok minden adatához hozzáférni, valamint a kamerát és mikrofont titokban bekapcsolni. Ezzel a technológiával világszerte közel 200 újságírót figyeltek meg, Magyarországon újságírókat és médiavállalkozókat.

A Pegasus célpontjai közt beazonosítottak neves ügyvédeket, ellenzéki politikusokat, újságírókat, azok forrásait, médiatulajdonosokat és védőügyvédeket, valamint volt kormánytisztviselőket, nemzetbiztonsági vezetőket, sőt még Áder János testőreit is. A telefonokat feltörő kémszoftver beszerzésében résztvevő cég indított egy csomó sajtópert, de 2023 közepéig elveszítette őket. A hatóságok ellenállása miatt nagyon lassan haladt a megfigyelések körülményeinek feltárása.

A Pegasus-megfigyelések lelepleződése után az Orbán-kormány először mindent tagadott, majd hallgatásba burkolózott. Végül Kósa Lajos elárulta, hogy a Belügyminisztérium valóban beszerezte a Pegasus kémszoftvert. A kormány ezt követően ugyan már elismerte, hogy használták a kémszoftvert, de Pintér Sándor belügyminisztertől Orbán Viktor miniszterelnökig következetesen azt állították, hogy minden megfigyelés teljesen jogszerű volt. A kémszoftverek működtetése nagyrészt a Pintér-vezette belügy alá tartoztak. A 2022-es választás után azonban az összes polgári titkosszolgálat átkerült a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá.

A titkos megfigyelések engedélyeztetése az igazságügyminiszter feladata, de Varga Judit a helyettesére, Völner Pál államtitkárra bízta azt.

Magyarország mellett Lengyelországot és Spanyolországot is elítélte a PEGA-jelentés (Európai Parlament vizsgálóbizottsága), amely szerint ezekben az országokban szintén figyeltek meg ellenzékieket, illetve a katalán vezetést és függetlenségi mozgalmat.

 

MNB botrány

2025-ben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) MNB vizsgálatának elkezdéséről – nyilvánvalóan a miniszterelnöki irodában döntöttek. Az nehezen képzelhető el, hogy az ÁSZ, amely az előző évben vizsgálta a helyzetet, mindenféle felhatalmazás nélkül, maga lépett volna a nyilvánosság elé. A vizsgálat a kormányból az MNB-be átült Varga feltétele lehetett a jegybankvezetői tisztség elvállalásához. De nem zárható ki, hogy a háttérben erősödő belső küzdelemnek is szerepe van a történésekben.

Matolcsy a miniszterelnök „jobb kézéből” és „korszakos közgazdászából” ádáz ellenséggé vált, legkésőbb az infláció okainak homlokegyenest eltérő magyarázata miatt, miszerint a kormány a felelős.

Az ÁSZ részletesen megvizsgálta a nemzeti bank és alapítványa gazdálkodását. Többek között azt állapította meg, hogy mintegy 500 milliárd forint értékű vagyon sorsát intézték „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” szervezeten keresztül. Ezért feljelentést tett, majd két napra rá a rendőrség elindította az eljárást.

Az ÁSZ kínosan ügyelt arra, hogy a vizsgálat a 2019-20-as időszakban kezdődött machinációkra szorítkozzék, és a lehetséges felelősséget is az akkori szereplők között igyekezzen megtalálni. Holott az MNB Pallas Athéné alapítványai Matolcsy 2013-as kinevezése után kezdték meg tevékenységüket, és a jegybank akkori felügyelő bizottságának egyes tagjai már ezek létrehozását is törvénytelennek tartották. Ezekben az években (2013-2019) a döntéseket meghozó MNB-vezetés tagja, Windisch László volt alelnök, aki most az ÁSZ vezetőjeként vezényelte a legalább egy-másfél éve a háttérben készülő vizsgálatot és tette meg a feljelentést most ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés miatt. Ugyanebben az időszakban pénzügyminiszterként Varga Mihály is évekig tétlenül nézte az MNB pénzszórását. Márpedig az MNB 100 %-ban a magyar állam tulajdona, képviseletében az államháztartásért felelős miniszter jár el, 2025 március elejéig Varga. A kormány által állandóan hivatkozott „függetlenség” csak a jegybank árfolyampolitikájára és pénzügypiaci felügyeleti tevékenységére igaz, gazdálkodásának ellenőrzésére nem.

 

Tény, hogy a Matolcsy György által vezetett jegybank 2014-ben a forint leértékeléséből és a svájci frankos hitelek forintosításából eredő közvagyont, akkori áron 266 milliárd forintot, (az inflációt figyelembe véve ma már 440 milliárd) nem a költségvetésbe fizette be, hanem 6 alapítványba fektette, amelyek működéséről semmit nem lehetett tudni. Mára a hat alapítvány jogutódja, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és az Optima Befektetési Zrt. a fizetésképtelenség szélén van. Az ÁSZ szerint „a befektetéseket az OPTIMA Befektetési Zrt. egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (OPTIMA csoport) keresztül hajtotta végre. Az OPTIMA csoport – az alapítói célokkal ellentétesen – magántőkealapok közbeiktatásával több országon és vállalkozói szinten átívelő, rendkívül bonyolult céghálózatot épített fel, melyek kialakítására az ÁSZ nem azonosított racionális gazdasági indokokat.”

 

Az MNB vagyonvesztését nem lehet csak úgy elsikálni. Gyökerei több mint tíz évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Az MSZP már tíz évvel ezelőtt az MNB alapítványainak működését firtató kérdésekkel bombázta a FIDESZ-t. 2016-ban egyéni képviselői indítvány volt a fideszes Bánki Eriktől az MNB 250 milliárdjának közvélemény előli eltüntetése, amit Áder János visszadobott.

A pénz lenyúlásának lehetőségét a FIDESZ és a kormány teremtette meg, amikor két nap alatt átnyomtak egy törvényt annak érdekében, hogy az erre vonatkozó bírósági ítélet ellenére ne kelljen nyilvánosságra hozni az MNB alapítványok gazdálkodását. Erre mondta Kósa Lajos, hogy a közpénz „elveszítette közpénz jellegét”.

 

Az MNB alapítványok körül alapok és cégek bizarrul komplex hálóját alakították ki, benne a NER-ben gyakorta használt átláthatatlan magántőkealapok, amiről az ÁSZ is felvetette, hogy azzal a pénz útjának elrejtése lehetett a cél.

Az alapítói vagyon mellé további 127 milliárd Ft közpénz érkezett, illetve durván 60 milliárd Ft (170 millió euró) bankhitelt is kapott a hálózat középpontjában álló, a vagyon kezelésével megbízott vállalat. Ha csak a közpénzre koncentrálunk, akkor ebből a hálózatba összesen közel 400 milliárd Ft áramlott, ami az inflációt figyelembe véve mai értéken durván 630 milliárd.

Egy szűk üzleti kör lényegében a sajátjaként kezelte a jegybanki vagyont. Nagyjából ezt erősítette meg a hivatalos hatósági vizsgálat is, amikor arra jutott, hogy az MNB évekig nem gyakorolt érdemi kontrollt a befektetések fölött. A vagyon felett ténylegesen rendelkező üzleti kör pedig a jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz kötődött.

 

A pénzt piaci befektetésekbe csomagolva nyúlták le. Két jelentősebb befektetésük volt, a lengyel Globe Trade Centre S.A. (GTC) és a svájci Ultima Capital S.A, amelyekre összesen több mint 400 milliárd Ft-ot költöttek. Mivel erre az alapításkor bepakolt egykori MNB-nyereség nem nyújtott teljesen fedezetet, a hiányzó összeget hitelből finanszírozták, nagyon komoly kockázatot vállalva ezzel. A GTC-t érthetetlenül drágán (kb. 60 milliárd Ft felárral) vásárolták meg. A GTC elkezdett egy elég jól behatárolható üzleti körtől ingatlanokat vásárolni, több tízmilliárd Ft értékben. Pl. a GTC 2024 tavaszáig 42 milliárd forintnyi eurót fizetett a Matolcsy Ádám és hozzá kötődő üzleti kör által kezelt 10 ingatlanért. Ezek között ráadásul akadtak olyanok is, amelyeket anno épp az MNB portfóliójából „szakítottak” ki, azaz megvették őket a jegybanktól, majd az MNB egy érdekeltsége később visszavásárolta tőlük.

Az alapítványi vagyon jelentős része ezen a két befektetésen úszott el. A tőzsdei cégek árfolyama ugyanis rengeteget esett a vásárlások óta. A számvevőszék szerint csak a GTC-n 162 milliárd Ft-ot buktak, de az Ultima-befektetés 20 %-a is elpárolgott. A pénz nagyjából a fele, 200 milliárd Ft továbbra is megvan GTC- és Ultima-részvényekben, de ezt nem könnyű pénzzé tenni. Az alapítvány központi cégének azonban százmilliárdos nagyságrendben vannak rövidtávú tartozásai.

 

Nehezen elképzelhető, hogy ebből a pénzből csak a volt jegybankelnök és fia érdekköre részesült volna. Túlságosan összegabalyodott a Matolcsy-féle és az orbáni hálózat. Az állam megszabadulna a Mészáros Lőrinc dominálta, az elmúlt években összerakott MBH Bankban lévő 20 %-ától, de a bűnügyben érintett Matolcsy-körnek is van itt 23 %-a – e részvénypakett értéke pedig 500 milliárd forint. Ugyanez az MBH korábban 70 milliárdos hitellel segítette a jegybanki manővereket, továbbá személyesen Matolcsy Ádámra bízott egy 60 milliárdos eszközállománnyal rendelkező ingatlanvállalatot, és ezt az együttműködést is megpecsételte 70 milliárdnyi óriáshitellel.

 

Kegyelmi ügyek

Novák Katalin köztársasági elnök 446 elítélt kérelméből 40-et hagyott jóvá, – köztük a szélsőjobboldal ikonja, a terrorvádak miatt elítélt Budaházy Györgyét is, valamint bűntársaiét, akik több parlamenti képviselő ingatlana ellen is Molotov-koktélos támadást intéztek. 2023. április 27-én állította be az egy nap alatt adott kegyelmek rekordját 22 döntéssel a pápalátogatás ürügyén. Ezeket nem szokta nagy dobra verni a köztársasági elnök és hivatala, de még 2 kegyelmet kapott személyről lehet tudni. Az egyik a – jólismert – pedofil igazgató helyettese, aki elhallgatásra kényszerítette a bántalmazottakat. Neki a kiszabott büntetését nem kell letöltenie és a kegyelem értelmében büntetett előélete sem lesz. A másik személy egy bíróságon korábban takarítóként dolgozó nő, akit azért ítéltek el tíz hónap börtönre, mert rendszeresen átkutatta az iratokat a bíróság asztalain, – benne a bíróság elnöki irodáját is, – majd a mobiljával lefényképezze őket, pedig pontosan tudta, hogy munkája bizalmas természetű.

 

Külföldi érdekek szolgálata

Egyre gyakoribb, hogy az EU-n belül Magyarország lép fel a Kínai Kommunista Párt érdekében. 2021-ben Szíjártó Péter erősen bírálta négy kínai vezető hivatalnok elleni szankciót, akik felelősek az ujgur kisebbség átnevelő táborokba zárása miatt. Ezt követően újabb kínai koronavírus-vakcinát engedélyeztek Magyarországon anélkül, hogy megvárták volna az Európai Gyógyszerhatóság vizsgálatát, majd fogadta Vej Feng-ho kínai védelmi minisztert.

Megakadályozta a Hongkong önállóságát szűkítő választójogi reformmal kapcsolatos nyilatkozat napirendre kerülését.

 

Az EU külpolitikájával kapcsolatos vétók 60 %-a a magyar kormánytól volt, védve Putyin és Hszi Csi-ping érdekeit. Ennek következményeként az EU-ban Orbán elszigetelődött.

·      2014: megvétózott egy Kínát elítélő uniós nyilatkozatot, ami a Hongkongra érvényes nemzetbiztonsági törvényt bírálta volna.

·      2016: Magyarország és Görögország tiltakozása nyomán késve, és jelentősen tompítva ad ki az EU Kína és a Fülöp-szigetek között a Dél-kínai tengeren kialakult konfliktussal kapcsolatos nyilatkozatot.

·      2017: Magyarország meggátolja a Belarusszal szembeni fegyverembargót, amíg más tagállamok nem egyeznek bele bizonyos kaliberű lőfegyverek mentesítésébe.

·      2017: Magyarország megakadályozza az EU közös levelét, amely szót emel a Kínában bebörtönzött jogászok elleni kínzás miatt.

·      2019 Magyarország vétóval fenyeget egy, az Arab Ligával kapcsolatos állásfoglalást. Magyarország a Belarusszal szembeni fegyverembargó elfogadását is blokkolja.

·      2019: Magyarország megvétózza az észak-szíriai török intervencióval kapcsolatos közös uniós állásfoglalást.

·      2019: Magyarország blokkolja az új hongkongi belbiztonsági törvényével kapcsolatos állásfoglalást.

·      2021: Magyarország megvétózta a közös uniós álláspontot Kína új hongkongi belbiztonsági törvényével kapcsolatban.

·      2021: Magyarország megvétózta az izraeliek és a palesztinok közötti tűzszünetre felszólító EU-nyilatkozatot.

·      2021: Magyarország ellenállása miatt meghiúsul a Kína Hongkong-politikájával kapcsolatos EU-nyilatkozat.

·      2022: Magyarország öt héttel késlelteti az Oroszország elleni olajszankciók elfogadását.

·      2022: Magyarország megvétózza Kirill pátriárka szankcionálását.

·      2022: Magyarország EU-szankciók blokkolásával fenyeget, amennyiben három oligarchát nem vesznek le a listáról. Magyarország vétót helyez kilátásba, ha az EU az ENSZ Emberijogi Tanácsától kér segítséget az orosz emberijog-sértések feltárására.

·      2023: Magyarország blokkolta az Európai Békekeret Ukrajnának szánt, 500 millió eurós újabb kifizetését.

·      2024: Magyarország megvétózta, hogy az EU elítélje, hogy Oroszország blokkolt 81 európai médiumot, köztük a 444-ét.

·      2024: Magyarország blokkolta az Európai Békekeret keretében Ukrajnának szánt segély következő, 2 milliárd eurós részletét.

 

Orosz kémek

Magyarország – a régió országai közül szinte egyedüliként – egyetlen oroszt sem tiltott ki kémkedés gyanújával 2010 óta. Pedig Budapest „kis Moszkvává” vált a százával itt lévő orosz kém miatt.

Az orosz titkosszolgálat soha nem hagyta el Magyarországot, az ügynökeik ma is a társadalmi élet és a magyar kormányzat legfontosabb területein dolgoznak.

 

A 2016-os bőnyi rendőrgyilkosság kapcsán derült ki, hogy Moszkva az itteni szélsőségeseket támogatja, ami a sajtó, a közvélemény és a politikai rendszer manipulálására jó. Az orosz szálat a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen vizsgálta. A támogatásáról évek óta tudtak, mégsem léptek.

Anton Gorjevről a magyar kormány pontosan tudta, hogy azonosított orosz hírszerző tisztként jött az országba – magyar extrémista csoportokkal lehettek kapcsolatai 2010-től 2019-ig, majd Szlovákiába helyezték át, ahonnan az orosz-ukrán háború miatt utasították ki.

 

Az Országgyűlés 2019-ben megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében a Moszkvából Budapestre költöző Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) teljes mentességet kap a magyar hatóságok ellenőrzései alól, valamint adó- és járulékmentességet, a vendégeik pedig szabadon jöhetnek az országba. Az IIB elnöke Nyikolaj Koszov egy híres KGB-s családból származik. Az IIB-t egyszerűen csak kémbanknak hívta a köznyelv.

Köztudott volt a világban, hogy az IIB az Európai Unió és a NATO elleni orosz kémkedés főhadiszállásaként működött. Hosszú ideje zárolva volt már a bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós rendszerében az Euroclear-ben. 2023-ban az amerikai kormány hivatalos szankciós listájára tette a kémbankot, és határozott kívánságára az Orbán-rendszer kénytelen volt visszavonni a bank engedélyét.

 

2021-ben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jelentette, hogy több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná a magyar külügy informatikai hálózatában az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportok hekker támadásai miatt. A hálózat egészéhez, a belső levelezéshez és ott bármihez hozzáférhettek, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat is. Mindezt Szíjártó letagadta és nem történt semmi csak az újságírók fenyegetése. Az oroszok a magyar kormány hallgatólagos engedélyével és segítségével léptek be a magyar külügy szervereibe és hálózatába, mert az egész külügyet kontroll alatt tartják.

 

Moszkvában a magyar nagykövetségen dolgozó vízumgyár többezer oroszt juttatott be ellenőrzés nélkül a schengeni övezetbe, nyilvánvalóan a magyar külügyben dolgozó orosz ügynökök szervezésében. 2021-ben Lukasenka bizalmi emberét is magyar vízummal fogták el schengeni területen és utasították ki az EU területéről. A magyar és az európai szélsőjobboldalt szervező orosz kémeket még Szlovákiából is kiutasították néhány éve, Magyarországról nem.

Orosz hírszerzők és kémek Nyugat-Európába juttatása magyar közvetítéssel történik. Ennek egyik fedővállalkozása a Paks II beruházás, amely pénzügyi és technikai fedést biztosít az orosz hírszerzésnek. Ennek ürügyén terjesztették ki az oroszokra és a beloruszokra a Nemzeti Kártyával való beléptetést az országba, amely orosz és (az oroszok irányítása alatt álló) belorusz kémek és hírszerzők tömeges behozatalát jelenti az Európai Unió területére. Teszik ezt anélkül, hogy ezeket az embereket átvilágítanák és regisztrálnák, ám papírokkal ellátják őket. Egyébként ugyanez zajlik a kínai kommunista diktatúra rendőri és titkosszolgálati szerveivel is.

 

Mindennek ellenér, vagy épp ezért, Orbán Viktor az egyik hangos ellenzője volt az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetésének. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert szerint, aki szerint „ha az oroszokkal akarod megosztani az aggályaid, azt csak bölcsen és erősen alátámasztva teheted meg.”

 

Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia, egy külön nemzetközi titkosszolgálati ügynökséget szervezett, melynek része a csádi misszió, az orosz katonai titkosszolgálattal való afrikai együttműködés.

 

2024-ben Magyarország enyhítette az orosz munkavállalók vízumkorlátozását, nyitott kaput jelentve a kémek számára a Schengeni övezetbe. Az eddig is létező Nemzeti Kártya bővítése hat másik országgal együtt most már Oroszország és Belarusz állampolgárainak is lehetővé teszi, hogy biztonsági ellenőrzés és egyéb korlátozások nélkül lépjenek be Magyarországra, azaz a schengeni övezet területére.

 

Romániai elnökválasztás

Miközben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke George Simion (aki szélsőségesen magyarellenes, aki az úzvölgyi temetőben magyar sírokat gyalázott) megállítására buzdította a magyarokat, Orbán Viktor a romániai elnökválasztás előtt néhány nappal azt mondta, hogy együtt tudna vele működni.

 

Előzményként érdemes tudni, hogy a 2024. novemberre kiírt elnökválasztások során a román választási infrastruktúra ellen több mint 85 000 orosz titkosszolgálati támadás indult. A kibertámadás egyikét az APT29 csoport követte el, amely a 2016-os amerikai elnökválasztás során feltörte a Demokrata Nemzeti Bizottság szervereit.

2024. október 6-án a Román Alkotmánybíróság törölte a választást és megtiltotta a szélsőjobboldali képviselő jelöltségét a „demokrácia értékeivel” ellentétes kijelentései miatt.

Ezt követően még 2024. novemberében újrakezdődött a választás, amelyre Oroszország egy új szélsőjobbos jelöltet kezdett támogatni Georgescu személyében, akinek a támogatottsága az előzetes felmérések szerint 10 százalék körüli volt.

Oroszország ismét dezinformációs kampányt szervezett kibertámadásokkal, illegális kampányfinanszírozással és digitális platformokon történő visszaéléssel, amelynek során óriási meglepetésre a szélsőséges nézeteket képviselő Georgescu végzett az első helyen. Ezért a választást még a második forduló előtt érvénytelenítették, majd 2025 márciusában Georgescut is kizárták a választásból.

Az ismét megismételt választás első fordulóját 2025 május 4-ére tűzték ki. Az új szélsőjobbos jelölt George Simion lett, aki meg is nyerte az első fordulót, ám a másodikat elveszítette az erdélyi magyarok támogatását is élvező Nicușor Dan bukaresti polgármesterrel szemben. (Egyébként a második fordulóban urnazárás előtt pár órával nyílt orosz beavatkozási kísérlet is történt az elnökválasztás eredményének befolyásolására.)

 

A romániai elnökválasztás után mindössze két héttel George Simion már a lengyelországi szélsőjobboldali-ultrakonzervatív-trumpista "CPAC Poland" rendezvényen bukkant fel, ahol nyíltan támogatta Karol Nawrocki lengyel szélsőjobb jelöltet, és aggódott Orbán Viktor hatalmának elvesztése miatt is. A rendezvény meghívottjait bemutató szórólapon Nawrocki mögött felsorakozott Putyin, Orbán, Simion, Trump, Vance is. Ők mind támogatják Oroszország ukrajnai invázióját. Érdekes ez a nacionalista internacionálé. De csak addig szavaznak együtt, míg Putyin irányítja őket, egyébként szétszavaznak, mint a Patrióták az EU-ban.

 

Orbánra vetülő gyanúk

Orbán Viktor pályafutása során a rendszerváltó nyugatbarát politikusból Putyin legfontosabb európai szövetségesévé vált. 1990 óta országgyűlési képviselő, de egyszer sem fordult elő, hogy nemzetbiztonsági átvilágításon essen át. Ugyanis politikust „nem illik” semmiféle biztonsági vizsgálatnak alávetni, csak nagyon szűk körben, a nemzetbiztonsági bizottság tagjai tekintetében kell.

 

Az átvilágítási szabályok szerint ki kellene tölteni egy kérdőívet, amelyben szerepelnek a saját és házastársa anyagi helyzetére, vállalkozásaikra, adósságukra és vagyonukra vonatkozó adatok. Nyilatkoznia kellene arról, hogy került-e kapcsolatba idegen hírszerző szolgálat képviselőjével, vagy érzékelt-e idegen hírszerző szolgálat részéről érdeklődést a személye iránt, megpróbáltak-e vele kapcsolatot kiépíteni, beszervezni, vagy kompromittálni. Nyilatkoznia kellene olyan kockázati tényezőkről is, amik zsarolásra, kompromittálásra alkalmasak lehetnek.

Így például egy ellenőrzés során nem lehetett volna elkerülni, hogy Orbán Viktor nyilatkozzon arról, milyen kapcsolatban állt az FBI által pénzmosásért, korrupcióért és terrorszervezetek finanszírozásáért körözött Ghaith Pharaonnal, aki azért kapott beutazási engedélyt Magyarországra, hogy a miniszterelnökkel vacsorázzon, és üzlet kössön a miniszterelnök vejéhez köthető céggel.

 

Orbán Viktor 2009-es orosz irányváltása mögött politikai számítás, remélt jövőbeni üzletek vagy esetleg más indokok állhattak.

Nyilván az orosz titkosszolgálatok nem csak óriási mennyiségű, még 1990 előttről származó információtömeg fölött rendelkeznek, de ma is képesek a számukra fontos ügyekben vagy személyek vonatkozásában az orosz politikai vezetés által meghatározott eredményeket produkálni.

A FIDESZ már 27-szer ellenezte az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. Arra is lehet következtetni, hogy politikailag ellenérdekeltek az állambiztonsági múlt feltárásában. Hogy miért vannak ezen az állásponton, azt sosem indokolták meg. Legfeljebb annyit mondtak, hogy a rendszerváltás kezdetén már megsemmisítették a dokumentumok egy részét, így torz képet kapnánk, a megmaradt akták alapján.

 

Kínai arcfelismerő rendszer

Peking az egész világon igyekszik elterjeszteni arcfelismerő programokkal ellátott térfigyelő kamerarendszereit, amikre alapozva a széles körben elterjedt információk szerint egy totális megfigyelőállamot hoztak létre ki Kínában. A kínai cégek világelsők az arcfelismerő rendszerek exportjában. A kínai rendszereket előszeretettel szerzik be autoriter országok és diktatúrák, azt állítva, hogy a bűnözés visszaszorítása a cél, de közben az ellenzéki hangok elhallgattatására használják azokat.

 

2024 márciusban derült ki, hogy a magyar kormány megállapodott Pekinggel arról, hogy kínai rendőrök járőrözhetnek majd Magyarországon.

Kiszivárgott, hogy a megállapodásnak van egy eddig nyilvánosságra nem hozott része, amiben engedélyezik Kínának, hogy mesterséges intelligencia által támogatott arcfelismerő rendszerekkel felszerelt térfigyelő kamerákat telepítsenek magyar területen. Ezt kérdezve a kormány a rendőrséghez irányított, ahol szintén nem kaptak választ a kamerákkal kapcsolatban. Ugyanakkor a Pride betiltása mellett a rendőrség arcfelismerő szoftver használatát is lehetővé teszi a tiltás ellenére is megjelenő tömeg azonosítására.

Az arcfelismerés ilyen eseményekhez való használatát „az EU AI-törvénye tiltja”, még akkor is, ha Magyarország nemzetbiztonsági okokra hivatkozna.

 

Érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy Belgrádban 2019-ben indult el a kínai Huawei arcfelismerő képességgel rendelkező térfigyelő kameráinak telepítése. Bár az arcfelismerő funkciót állítólag nem alkalmazzák, a hatóságok mégis ezt felhasználva szabtak ki bírságokat a tüntetőkre. Nyilván Magyarországon is épp ez a cél.

2025. január 9-én az NISZ Nemzeti Infokommunikációs Kft. 7 darab hordozható, Chameleon 5R Dual vagy azzal egyenértékű, biometrikus adatok felvételezésére alkalmas eszköz beszerzésére írt ki pályázatot. A vásárolni kívánt eszközök specifikációi ujjlenyomat- és arcrögzítési képességet is tartalmaznak. Bár február 14-én lejárt a határidő, a pályázat eredményét még nem tették nyilvánossá.

 

A térfigyelőkamerákkal történő kémkedés komolyságát mutatja, hogy egy nagyszabású orosz kiberműveletet lepleztek le a brit hatóságok, amely többek között az Ukrajnába irányuló segélyszállításokat célzó szervezetek ellen irányult. A támadásokban 12 európai ország, köztük Magyarország is érintett volt. A kb. 10 ezer feltört kamera 2,8 %-a magyar területen volt.

 

Digitális Állampolgárság

A Digitális Állampolgárság a Miniszterelnöki Kabinetiroda projektje, amelynek vezetője Rogán Antal. Ehhez egy digitális azonosító kell, aminek elfogadását csak alaptörvény-módosítás után tudta meglépni a kormány. Az állampolgárok egyetlen digitális azonosítóval történő ellátása ugyanis sértette az úgynevezett osztott adatbázisok elvét, amely az egyik legkorábbi adatvédelmi elv volt, amit 1991-ben rögzített Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság. Az applikáció költségei jelen ismereteink szerint nettó 1 milliárd Ft közpénz körül vannak.

A Digitális Állampolgárság lehet a belépő a kínai típusú technofasizmushoz.

 

Szuverenitás

A magyar kormányfő és a kormánypártok attól féltik az országot, hogy külföldiek beavatkoznak a belügyeinkbe, és befolyásolják a választásokat.

Ugyanakkor Orbánék ellenzékben éveken át elfogadtak külföldről jövő pénzeket. 2004 és 2010 között a német politikai élet egyik legnagyobb múltú és legbefolyásosabb politikai ereje, a CDU pártalapítványa (Konrad Adenauer Stiftung) összesen mintegy 180 ezer eurót (mai árfolyamon kb. 70 millió forint) adott a FIDESZ pártalapítványának, a Polgári Magyarországért Alapítványnak. Sőt, 2008-ban és 2010-ben a Kötcsei találkozók lebonyolítására is adtak 4 milliót. De rendszeresen kapott külföldi pénzeket a FIDESZ és a KDNP pártalapítványa a másik befolyásos német konzervatív párt, a bajorországi CSU alapítványától (Hanns Seidel Stiftung) is.

 

Mindeközben Orbán Viktor és körülötte a gazdasági és politikai kör évek óta juttat pénzt külföldi politikusoknak:

·      Franciaországban: az EU-szkeptikus és Putyin-barát szélsőjobboldali Marine Le Pen az MKB Banktól kapott 10 millió eurót (~4 milliárd Ft). (Összehasonlításképpen a magyar ellenzék nagyjából ennyi támogatást kaphatott külföldről a 2022-es kampányára.) Bár Marine Le Pen pártja teljes egészében visszafizette az MKB Banktól kapott kölcsönt, de a mai napig folyik Franciaországban a bírósági eljárás a tiltott pártfinanszírozás ügyében. (Le Pen évekkel korábban egy orosz banktól is kapott támogatást.)

·      Szerbiában: a szerb propagandalapok kaptak 4,7 milliárdot. Tiborc Istváné a belgrádi irodapiac 10 %-a. A magyar kormány titkolja, hogy összesen hány BTR páncélos harci járművet küldtünk Szerbiába és hogy kértünk-e érte pénzt. A kormány szerint 26-ot adtunk el, de a szerb sajtó szerint 66-ot adtunk ajándékba.

·      Boszniai Szerb Köztársaságban: 2022-ben a magyar kormány az állami Eximbankon keresztül kiugróan olcsó hitel formájában adott 110 millió eurót (kb. 45 milliárd Ft), hogy Milorad Dodik kormánya törleszteni tudja 2023-ban lejáró tartozásait. Majd 202-ban újabb 118 millió eurót (kb. 46 milliárd Ft) adtak.

·      Szlovéniában: 2018-ban egymillió euróval támogatták a Szlovén Demokrata Párthoz (SDS) közel álló tévét és újságokat. A magyar kormányhoz közel álló cégek és üzletemberek legalább 12 millió eurót (~4,5 milliárd Ft) toltak bele olyan szlovén médiacégekbe, amelyek az SDS párt propagandáját közvetítik. Schatz a fideszes üzleti körök balkáni média-térfoglalásának egyik kulcsfigurája, aki korábban egy Habony-közeli céggel együtt vásárolta be magát a Nova24TV-be, ami szintén a szlovén SDS párt médiabirodalmához tartozik. A Nova24TV 2017 és 2020 között 3,5 millió eurót kapott Magyarországról. A magyar TV2 tulajdonosa 5 millió eurót fizetett a Planet TV-ért. Szlovén szélsőjobboldali lapokat finanszírozza a 1,6 milliárd Ft-ból. Jansa pártja pedig 1,8 milliárdot kapott.

·      Észak-Macedóniában: Magyarországról támogatták a macedón pártmédiumok fenntartását. A Magyar Export-Import Bank nyújtott 500 millió eurós kölcsönt, amit 15 év alatt kell visszafizetni 3,25 %-os kamattal.

·      Spanyolországban: A VOX nevű spanyol szélsőjobboldali pártot az MBH Bank 9,2 millió eurós (~3,6 milliárd Ft) kölcsönnel segítette a 2023-as parlamenti és önkormányzati választásban. Az ügy kapcsán a spanyol ügyészség illegális pártfinanszírozás gyanúja miatt nyomozást indított, mivel a VOX nem hozta nyilvánosságra a hitelező bank nevét, ami sérti a spanyol pártfinanszírozási törvényeket.

·      Csádban: Magyarország 200 millió eurós hitelszerződést kötött Csáddal, és magyar katonákat küldtek.

·      USA-ban: Trump kampányrendezvényeire. A magyar kormány kifizető cégei, mint a Danube Institute és a Mathias Corvinius Collegium, pénzzel támogatták a Trump-kampányhoz közel álló amerikai konzervatívokat, például Rod Dreher-t. Dreher 2022-ben havi 5 666, majd 2023-ban 8 750 dolláros honoráriumban részesült. Orbán kormánya több, mint félmilliárd forintot fordított arra, hogy rendezvényekkel és konferenciákkal támogassa a Trump-kampányhoz közel álló amerikai politikai erőket.

 

A kormánypárti politikusokat már az is felbőszíti, ha egy külföldi politikai szereplő valamilyen módon kifejezi szimpátiáját magyar ellenzéki szereplők felé, vagy elmondja a véleményét a magyar kormány politikájáról. A belügyeinkbe való beavatkozásnak tartják az ilyesmit. Közben Orbán Viktor és külügyminisztere, Szijjártó Péter egy sor országban nyíltan odaáll az egyik politikai szereplő mellé. Kampányolt több populista vagy szélsőjobboldali politikus mellett más országok választásain és menedékjogot nyújtott több korrupcióval vádolt külföldi jobboldali politikusnak.

·      Bosznia-Szerb Köztársasában: A magyar miniszterelnök Milorad Dodik szeparatista vezető megmentésére a személyes védelmét is ellátó Terrorelhárítási Központ katonáit küldte.

·      Lengyelországban: 2024-ben politikai menedékjogot kapott Magyarországon egy korrupcióval vádolt lengyel politikus, aki ellen európai elfogatóparancsot adtak ki. A lengyel jobboldal Orbán tanácsadóit használta a választási kampányban, akik migránsellenes videókat készítettek számukra.

·      Csehországban: A kampányban való személyes részvétellel Orbán Andrej Babišt támogatta a 2021-es csehországi választásokon.

·      Észak-Macedóniában: A magyar kormány segítségével tudott Magyarországra menekülni Nikola Gruevszki korábbi macedón miniszterelnök, miután hazájában korrupció miatt 2 éves börtönbüntetésre ítélték. Később más ügyben 7 év letöltendőt kapott.

·      Spanyolországban: Orbán a spanyol szélsőjobboldali VOX párt vezetőjét, Santiago Abascalt barátjának nevezte és közös harcról beszélt.

·      Romániában: 2025-ben a román elnökválasztás kapcsán Orbán Viktor burkoltan ugyan, de támogató üzenetet fogalmazott meg a szélsőjobboldali George Simion mellett. (Simiont az RMDSZ egyöntetűen elutasítja, mivel agresszíven magyarellenes.)

·      Szlovákiában: A magyarellenesség hírében álló Robert Fico mellett kampányolt. 2023-ban a szlovák választás előtt nem véletlenül nőtt meg feltűnően a menekültek száma a magyar-szlovák határon.

·      Braziliában: Orbán videóüzenetet küldött a brazil választóknak Bolsonarot támogatva.

·      Olaszországban: Orbánék egyértelműen Giorgia Meloni mellé álltak.

·      Hollandiában: a győzelméért szorítottak. Az eddig semmiféle kormányzati vagy hivatalos állami pozícióval nem rendelkező szélsőjobboldali Geert Wilders többször találkozott Orbán Viktorral. 2022-ben Szijjártó Péter átadta neki a Magyar Érdemrend középkeresztjét.

·      USA-ban: Orbán az egyik legismertebb amerikai tévés kamerái előtt, mondta, hogy „Hívjuk vissza Trumpot!”

 

Bebetonozás

Az Orbán rezsim az általa kisajátított intézmények bebetonozására, illetve egy következő, nem általuk alakított kormány ellehetetlenítésére törekszik. Ahhoz, hogy ezt megtegyék a korábban egyszerű parlamenti többséggel betölthető pozíciók kétharmados többséget igénylővé változtatták, meghosszabbították a hivatali időt, akár élethosszig tartóan is. A választások után, annak eredményétől függetlenül, nehezen elmozdítható közjogi tisztségviselők hada marad pozícióban, akik kizárólag a rezsimnek, illetve a FIDESZ-többségnek köszönhetik mandátumukat.

 

A jelenlegi kormány mandátumán túlmutató 31 állami kulcspozíció bebetonozásáról van szó pl.:

·      a Költségvetési Tanács elnöke (akinek hozzájárulása nélkül nem lehet elfogadni a költségvetést),

·      a Kúria elnöke (kiemelkedő szerepe van az ügyelosztásban, a tanácsok összetételében és a Kúrián belüli bírói előmenetelben),

·      a Legfőbb Ügyész (a vádemelésre és vádképviseletre döntő befolyása van, nélküle a bíróság sem járhat el),

·      a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke,

·      az Alkotmánybíróság tagjai[5] (megsemmisíthetnek jogszabályokat),

·      a Köztársasági elnök (megtagadhatja törvények aláírását, obstruálhatja a kinevezéseket),

·      a közmédia vezetője,

·      a Vagyonkezelő Alap és az MTVA vezérigazgatója,

·      a Nemzeti Választási Bizottság elnöke (elbírálja a panaszokat, dönt a népszavazásra szánt kérdések hitelesítéséről),

·      a Nemzeti Választási Iroda elnöke (a választások technikai lebonyolításáért és a választások tisztaságáért felel).

 

Jelentős döntési kompetenciákat szerveznek ki alapítványi, egyházi vagy magántulajdonba személyes lojalitási szálakon kötődő szereplőkhöz, Ez kiiktatja a felelősségre vonás lehetőségét, és a jövőben megválasztott politikusoktól elveszik a döntési kompetenciáikat.

 

Több ezer milliárd forintnyi állami vagyont is kiszerveztek, többek közt 21 egyetem és hozzájuk tartozó több száz ingatlanát, korábban állami tulajdonú részvényeket (MOL és Richter), mezőgazdasági intézményeket, területeket, földeket, kulturális intézményeket, színházaket, kastélyokat stb.

 

NER-elit

A 100 leggazdagabb magyar összvagyona 2025-re 2000 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, így meghaladta a 11 000 milliárdot.

Mészáros Lőrinc vezeti a leggazdagabb magyarok listáját, egy év alatt csaknem 50 százalékkal, 1 422 milliárd forintra növelte vagyonát.

A második helyen Csányi Sándor áll, aki az OTP szárnyalásának köszönhetően már 820 milliárdos vagyonnal rendelkezik.

Csak az első tíz leggazdagabb magyar összesen több mint 5 100 milliárd forintot tudhat magáénak. (Az állam három év alatt nagyjából ennyit költött el rezsivédelemre.)

A tízes lista utolsó két helyét Széles Gábor (258 milliárd), valamint Garancsi István (221 milliárd) foglalja el. A tízes listát követő mezőnyt Tiborcz István nyitja 188 milliárd forinttal.

Schmidt Mária és családja 133 milliárd forinttal a 17. helyen áll.

 

A „legbefolyásosabb magyarok” esetén nem a bankszámla mérete dönt, hanem a hatalom. Az élen továbbra is Orbán Viktor miniszterelnök áll, mögötte Csányi Sándor, Mészáros Lőrinc és Szijjártó Péter következik. A lista ötödik helyére Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, majd Varga Mihály, a jegybank elnöke követi. Rogán Antal négy helyet csúszott hátra, jelenleg a hetedik. A tízes listát pedig Hernádi Zsolt, Lázár János és Tiborcz István zárják.

 

Vagyonkimentés

A cégek gazdasági beszámolói szerint a legismertebb Fidesz-közeli cégek osztalékai 2025-ben meghaladják a 70 milliárd Ft-ot. Amiről lehet már tudni:

·      Mészáros Lőrinc érdekeltségei

o   Mészáros és Mészáros Zrt.: 26,03 milliárd Ft

o   Opus Global Nyrt.: 8 milliárd Ft

o   Pegazus Trade Kft.: 800 millió Ft

o   V-Híd 30: milliárd Ft

o   Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.: 4,3 milliárd Ft

o   Talentis Group: 1,1 milliárd Ft

·      Tiborcz István érdekeltsége

o   BDPST Capital Zrt.: 4 milliárd Ft.

·      Lázár Jánoshoz érdekeltségei

o   Országos Dohányboltellátó Kft.: 9 milliárd Ft

o   GYSEV Cargo Zrt.: 3,8 milliárd Ft

o   Grosswiese Zrt. (Batidai vadászház) 47 millió Ft

·      Várkonyi Andrea (Mészáros Lőrinc felesége) érdekeltsége

o   Whitedog Media Kft.: 1 milliárd Ft

·      Schmidt Mária és családja érdekeltségei

o   Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF): 3,8 milliárd Ft

o   Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.: 9,7 milliárd Ft

·      Orbán Dávid (Orbán Viktor unokaöccse) érdekeltsége

o   Timolod Kft.: 500 millió Ft

·      Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltsége

o   London Capital Zrt.: 954 millió Ft

·      Orbán Győző érdekeltsége

o   Dolomit Kőbányászati Kft.: 1,375 milliárd Ft

Tartalom

A FIDESZ hatalmáról 1

A FIDESZ kormányzása. 2

MELLÉKLET. 10

Sajtó helyreigazítási perek. 10

Titkolózás növekedése. 11

Sajtószabadság. 12

Nemzeti konzultáció. 14

Visszamenőleges jogalkotás. 15

Magyar állampolgársági program.. 16

Magánnyugdíj 17

Alaptörvény. 17

Devizahitel 19

Azeri baltás gyilkos. 21

Egyeztetés nélküli törvénykezés. 21

Önkormányzati adósságok. 23

Választások. 24

Bíróság befolyásolása. 27

Stadionok. 28

Simicska Lajos. 29

Rezsicsökkentés. 30

Menekültügy. 31

Költségvetésről 32

Államadósság, hitel 35

Autonómia ellen. 35

Támogatás határon túli magyaroknak. 37

Letelepedési kötvény és engedély. 39

Járványkezelés, lélegeztetőgépek. 40

Mészáros Lőrinc. 42

Orbán család gazdagodása. 45

Pegazus botrány. 47

MNB botrány. 48

Kegyelmi ügyek. 51

Külföldi érdekek szolgálata. 51

Orosz kémek. 53

Romániai elnökválasztás. 54

Orbánra vetülő gyanúk. 55

Kínai arcfelismerő rendszer. 56

Digitális Állampolgárság. 57

Szuverenitás. 58

Bebetonozás. 60

NER-elit. 61

Vagyonkimentés. 62

 

---

---