Időperspektíva - nem lát se előre, se hátra

Míg Zimbardo kiemeli az egészséges személyiség időperspektívájának jellemzőit, addig a spirituális szakirodalmak az éber figyelem gondlatnélküliségére, jelen pillanat átélésére (mindfulness) gyakorlatára buzdítanak.

Az idő uralása (kommunisták és nácik eltévelyedése) versus a pillanat értékelése valóban fontos negatív-pozitív tengely, de most mégis a borderline sajátos „pillanatára” fogom felhívni a figyelmet, ami hiába a pillanat értékelése, mégis negatív. A borderlin jelenlét néha olyan alacsony szintű tudatállapot, hogy infantilisnak is nevezhető.

Ebből is látszani fog, hogy mennyire igaza van Wilbernek, amikor arról értekezik, hogy más a retrográd (regresszív) élmény és más a magasabb funkcióban integrált. Attól még, hogy a borderline jelenlétben van, ez még nem jelenti azt, hogy ez egy magasan megvalósított egyensúly. Épp azért, mert nem rát lá a tudat, hanem feloldódik benne.

A borderline képes a jelenben úgy feloldódni, akár egy kisgyerek. Nem fog látni semmit a szituációból, a következő pillanatban az elszámoltathatóságról. De mivel nem értelmi fogyatékos, ezért tudja, hogy lesz következő pillanat, viszont képes programozni magát, hogy az mikortól számít, és addig nem foglalkozik vele. Aztán majd visszatér a valódi jelenbe, amikor visszatér. Meg tudja tanulni, hogy ezt ő irányítsa, ebben rejlik a pszichoterápiája sikere, míg a nem-borderline sose él meg ilyesmit. (Hogy mégis legyen valami sejtése mindenkinek erről, a szexuális beteljesülést hoznám példának, ott lehet mindenkinek olyan egységélménye, amikor feloldódik a jelenben.)

Döbbenetes lehet a nem-borderline számára, ha a partnere viselkedését megérti. A nem-borderline ugyanis amikor a jelenben van mindig benne van egy kicsit a múltban és a jövőben is. Vegyünk mondjuk példaként egy együtt elkövetett bűncselekményt. A nem-borderrline például ült már lopás miatt, és azt is tudja, hogyha most lopnak, akkor annak lehet következménye. Emiatt mondjuk – ha már belemegy a lopásba – olyan körülményeket igyekszik teremteni, amivel csökkenti a lebukás kockázatát, és kell legyen a jelen pillanatban némi bűntudata is, mert tudja, hogy helytelen amit csinál. A jelent komplex érzelmekkel éli meg.

A borderline viszont felszabadult az adott pillanatban, és vakmerő is. Minden korábbi tapasztalatát arról, hogy ült már lopás miatt elfelejti, és a jövőre vonatkozóan sincs semmilyen gondolata, a cselekvését pedig nem kíséri bűntudat. De nem azért, mert pszichopata volna és soha ne volna bűntudata, s nem azért, mert nem tud múltra fókuszálni, vagy sose látná a jövőt. Az időperspektívája lehet teljesen egészséges, lehet nagyon magas szintű spirituális jelen fókusza is, mikor épp meditál. Az adott helyzetben pedig nem azért vakmerő, mert a természete volna vakmerő, lehet, hogy az igazi személyisége nagyon más, hanem mert épp nem érzékel időt, és így nem érzékel felelősséget sem.

Hasonlókat mond a mániás szakaszaira visszaemlékező nő is (a nevét most nem írom ki, de idézem): „kacér voltam, pedig alaptermészetem egyáltalán nem ez”.  De a mániás szakasz legalább valamennyire tartós, a borderline kapcsolója viszont bármilyen időintervallumú lehet. Amikor a nem-borderline azt gondolja, hogy partnere nem lehet ilyen, a partnere máris visszakapcsolhat az intelligens működésmódba, amit a nem-borderline sokáig úgy kezel, hogy igyekszik elfelejteni és meg nem történté tenni a kellemetlen dolgokat, és ebbe aztán vagy ő is meghülyül, vagy a sokadik alkalom után megfejtésre vágyik. A személyiségzavarosok partnerei mindig elindulnak a megfejtéskeresés útján, és elkezdenek pszichologizálni, no meg magukat is helyrerakatni.

A lopás bűncselekménye meglehetősen durva példa volt, de azért találtam ki, mert ezen keresztül talán megvilágítható, hogy mennyivel nehezebb felismerni a mozgatókat – ami lehet ugyanez - kis dolgokban. Amikor a borderrline kritikusan állást foglal, amikor megfigyel valamit és rögzíti a megfigyelését, amikor visszahúzódik, amikor boldogan táncra perdül, vagy amikor azt mondja „igyunk még egy kis gint tonikkal”, vagy amikor támad egy olyan ötlete, hogy ugorjatok le a szikláról. Elragadók ezek a viselkedések mindaddig, míg néhány durvább helyzetben ki nem derül, hogy mi az alapja. Hogy épp vak, nem lát se előre, se hátra.  #borderline

---

---