Ha valhol baj ért, azon a téren óvatosabbá válunk. Visszábbveszünk, vagy elkerüljük azt a helyzetet. Kialakult készségeket fejlesztünk, okosabban oldjuk meg. Így van ez az
érzelmi életünkkel is. Nem leszünk fatalisták, mint a Rómeó és a Júlia, nem
akarunk mindent-vagy semmit a másiktól, s ha nem követeljük a teljes eggyé
olvadást nem leszünk végtelenül kritikusak sem. Bölcsebben, elengedve a
dolgokat, de kevésbé magas hőfokon élünk.
A nárcisztikusoknak és a borderline-oknak ez nehezen megy.
De nem mert nem szereznek tapasztalatokat, épp ellenkezőleg, sokkal több
tapasztalatuk van. Beleugranak a dolgokba, az érzelmeik vezérlik őket, mindig éhesek és szenvedélyesek. Szóval tapasztalat az náluk van dögivel. A tapasztalataik alapján viszont hiába sejtik a következményeket, ez a tudás mégsem óvják meg őket.
Ha olyan vagy, mint aki állandóan csalódik, és aki tudja is előre, hogy csalódni fog, akkor élhetsz a gyanúperrel, hogy a sérülés mélyebben van benned. Egy lelkileg egészséges ember, ha csalódik, mert mondjuk elhagyják, akkor abból nem az következik, hogy nem kezd új kapcsolatba, de az viszont igen, hogy jobban körülnéz, jobban odafigyel, hogy új választottja ne rendelkezzen olyan tulajdonságokkal, mint amivel megégette magát. Mondjuk, ha aki elhagyta, az nagyon versengős volt, akkor elkedzi értékelni a figyelmesebb és gyengédebb partnert. Vagy túlságosan hízelgő volt, akkor a következőnél előnyben részesíti az egyenesebb, hallgatabb típust, mert az őszinteség válik fontosabbá.
A nárcisztikus és a borderline viszont ha tanul is, nem
építi be a tanultakat. Tudja min kéne változtatni, de ugyanazt a hibát fogja
elkövetni. Ha apja csapodár volt, akkor ő is a csapdár férfiakat fogja
választani. Ha hazug volt, ő is szélhámos partnert keres. Ha elhanyagolt volt,
neki is ez lesz ismerős, ha bántalmazó volt, bántalmazót talál magának, ha
korlátozót, akkor korlátozót. Saját tapasztalatai sem segítenek rajta. Ha
mondjuk válogatás nélkül habzsolta a szerelmet és ráfizetett, ugyan úgy
válogatás nélkül fogja habzsolni a rossz élmény után is.
A fejlődésképtelenség mélyebb okai az erősebb vágyakozásban
érhetők tetten. A dráma nem abban van, hogy tudatlan. Ahogy a kábítós is tudja,
hogy csak átmenetileg lesz jól. A dráma abban van, hogy nem szabad.
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |