Azt tanítjuk, hogy az asszertív kommunikáció a jó kommunikáció. A magyarok nem elég jók ebben. Az oka, hogy az asszertív kommunikációt a multinacionális cégek világa hozta be. Ahol később jelentek meg, ott később kezd terjedni. Fontos volna, hogy a szervezetek is tudjanak asszertíven kommunikálni, úgy hogy nézzük meg az MTA-tól most hogyan tanulhatnának a többiek.
A történetben visszamehetnénk 2019-ig, a Professzorok Batthyány
Körének lájtos kritikáiig. Készítettem is egy
riportot az akkori konfliktusokról, ott még nem éreztem, hogy a
tisztánlátáson kívül gyakorolnák az asszertivitást.
A mostani történet valójában azzal érdemes kezdeni, hogy az
MTA-nak van egy 130 milliárd Ft értékű ingatlanvagyona, amit önként és dalolva
átadott volna az államnak, de ez a folyamat elakadt,
mert volt az MTA-ban néhány hős, akik bírósághoz fordult. Jaj annak az
intézménynek, amelyiknek már hősökre van szüksége, de mégnagyobb jaj, ha egy
ilyen sem akad, amikor már nagy a baj.
Aztán következett Orbán Viktor 2025. március 15-i poloskázós
beszéde, amire már asszertíven reagált az MTA több kutatója, és nem egyéni volt
a megszólalás. 200 éves ünneplésükre nem látják szívesen a miniszterelnököt,
kivonulnak, ha megjelenik – hangzott az üzenet. És itt álljunk meg egy szóra, s
bár nem Grétsy Lászlót hívjuk segítségül. A ’40-es években kezdőik az
önérvényesítő viselkedés kidolgozása, ehhez jön a fokozatiság felfedezése,
végül – nekem ez a kedvencem - jön Marshall B. Rosenberg, aki az
erőszakmentességet is hozzátette.
Kell lennie olyan társaságnak, ami határokat tud szabni. Nem
kell befogadnia a cigányozót, a zsidózót, vagy a másik politikai tábort,
médiát, civileket, de csak a másik egyént dehumanizálót sem. Azáltal, ha távol
tartja magától a szervezet az ilyet, ha nem udvariaskodik vele, nem hajbókol
neki, azzal azt üzeni, hogy az ilyen beszélő, bárki legyen is az, nem
látogathatja a klubját.
A történet következő lépése az volt, hogy a kitiltott
környezetének holdudvarából támadás érkezett. Az MTA-t Schmidt Mária sztálinista
maradványnak bélyegezte. Az asszertív kommunikáció általában agressziót vált ki
a másik félből, mert a másik felet frusztrálja, hogy nem hódoltak be neki, a
másik nem úgy viselkedik, ahogy eredetileg elvárta volna. A dühöngőnek ez még
egy utolsó próbálkozása, ellent kell neki állni.
Az asszertíven kommunikáló továbbra sem tehet két dolgot.
Egyrészt nem támadhat vissza, nem személyeskedhet, másrészt nem kezdhet el
védekezni sem. A védekezés az lett volna, hogy nem, mi nem sztálinista
maradvány vagyunk. A 200 éves intézmény vagyunk üzenet rendben van,
ténymegállapítás, és nem a sztálini dolgok tagadása. Aki védekezik, az
elfogadja a másik állításának igazságmagvát, és már abban a pocsolyába kerül,
amibe a másik lerántani akarja. Ott pedig ő lesz jobb helyzetben. Az MTA inkább
kibontotta a támadó viselkedését, ezek szerint ő valójában az MTA vagyonát
akarja. Ezt nyilván nem adhatják, mert esetleg nem jó célokra használnák. A
tudomány érdekeit jobban tudja szolgálni ha a vagyonelemek az MTA kezelésében
maradnak, mert…
Ha valaki úgy érzi mégis belefut az MTA némi agresszivitásba,
vagy hiányzott a fokozatiság, akkor igaza van. Nem tökéletesen vitték végig. A
fokozatiság például azt jelentette volna, hogy kihangsúlyozzák, Orbán Viktor
távoltartása csak a 200 éves ünneplés időszakára vonatkozik, aztán újra
nyitottak a látogatására. Freund Tamás az MTA elnöke nem így finomított, hanem,
hogy lehet egyesek kivonulnának. A finomítás egyébként fontos, de nem úgy,
ahogy Freund csinálta, mert az megosztó volt, relativizálta Orbán beszédének
elfogadhatóságát. Nyilván volna, aki nem vonulna ki, tehát nem hazudott Freund,
de a fokozatiság erős normát kell jelentsen, de nem a személy elutasítását.
Legalábbis az asszertív kommunikáció ezt jelentené.
Tehát, ha kihangsúlyozzuk, hogy a kitiltása a
miniszterelnöknek csak az ünnepségre vonatkozik, akkor nem lesz végérvényesen
kiközösítve, de világos lesz mik az elvárásaink. Ezt jelenti a fokozatiság.
Aztán, ha megint elfogadhatatlanul beszél, jöhetnek az újabb fekete pontok és a
nagyobb távoslágtartás. Bár a mostani hirtelen elutasítás is valahol hasznos,
mert a következő miniszterelnöknek üzeni, hogy meg ne próbáljon poloskázni,
mert akkor úgy jár, mint az előző. De mi van, ha megint Orbán Viktor lesz a
miniszterelnök, vagyis Orbán is a mi közösségünk tagja és nem akarjuk
elveszíteni, ebben az esetben jobb a fokozatiság.
És elemezhetnénk a Schmidt Máriát leleplező visszavágásokat
is, de nem tesszük. Inkább megsüvegelnénk az Akadémiát, hogy visszautasítja és
kibontja azt a szándékot, ami már napnál világosabb 2019 óta. A kormányzat nem
a tudományt tekinti fontosnak, hanem az irányítását akarja maximalizálni és az
erőforrásokat akarja birtokolni. Ezt már 2019-ben is látni lehetett, csak sokan
nem akarták elhinni. 2025-re jó, hogy az MTA számos szervezete ki meri mondani,
hogy ebben a folyamatban nem partner, és kihasználja, hogy Schmidt Mária
rosszul kommunikált.
Forrás: hang.hu
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |