A külső és a belső

Ha több tíz éven keresztül sugárzik ki belőlünk egy karakter, az rányomja az arcunkra is a bélyegét. Más viselkedéssel, testtartással, gondolkodással kiegészítve tudjuk meglátni a másik személyiségét, de most csak az arcról írnék valamit.

A borderline-karakter erős koncentrációja a külvilág veszélyeire nagy nyitott szemeket hoz magával. Nem extrém nagyokat és kidüllesztetteket, mint szegény pajzsmirigytúltengő betegek esetében, de azért elég nagyokat. A skizoid ennek ellenkezője. A szemgödörbe mélyed a szem, az állandó befelé fordulástól és a külvilág kizárásából. Beszédkor is gyakrabban csukja be a szemét és hosszabban, míg a borderline ritkábban is pislog. Ezek a finom különbségek karakterjegyek és itt nem is kell személyiségzavarra gondolnunk, mindenki kicsit ilyen, kicsit olyan.

Illetve van még egy harmadik karakter, a nárcisztikus. Róla a fentiekkel szemben, mert a fentiek csak saját megfigyelések vannak tudományos kutatási eredmények is. Fényképeket mutogattak embereknek, és azt kérdezték, hogy melyikről feltételezik az arca alapján, hogy nárcisztikus lehet. Ez pedig érdekes módon a vastag, vagy nőknél az erősen kihúzott szemöldök. Lehetséges, hogy a szemöldökünkkel tudunk komoly benyomást tenni másra, a kifejezéseinket vele tudjuk felerősíteni és ezt érzékeli a befogadó nárcisztikusként. Itt tehát nem a szem az árulkodó, hanem a szemöldök.

#borderline

---

---