State capture versus society capture

A state capture (állam foglyul ejtése) alapvetően azt a folyamatot jelenti, ahogyan a politika a gazdasági szereplők befolyása alá kerül, míg a társadalom foglyul ejtése a kormányhoz közelálló politikai elit uralmát a társadalmi alrendszerek fölött.  

Már több mint 10 éve annak, hogy Putyin felvetette, hogy bárki, aki külföldről pénzt kap, az regisztrálja magát ügynökként. Sok szervezet megtette, ezzel az adóhatóságok figyelmét felhívva, hogy jogszerűen többet ellenőrizzék őket, mások viszont nem tették meg. Utóbbiak vagy radar alatt maradtak, vagy a bíróságon védték az igazukat, mondván, hogy ilyen önmagukat lejárató bélyegre nem kényszeríthetők. A civil szervezetek megnyerték a pert. Hogy aztán külön emiatt több zaklatás érte-e őket titkosszolgálati eszközökkel, arról már nem érkeztek hírek, de arról még igen, hogy néhány „ügynök” civil szervezet pályázott orosz állami pénzekre, és egyáltalán nem csináltak belőle problémát, hogy anyagilag több lábon állnak.

Tisztában voltak vele, hogy Putyin úgy képzeli, hogy anyagilag függővé tesz minden orosz civil szervezetet, de azt mondták, ettől ők még teszik, amit addig is. Nem tudjuk sikerült-e GONGO-ként (Government-Organized Non-Governmental Organization / Kormány által szervezett nem-kormányzati szervezet) mégis autonómoknak maradniuk, mert egyre kevesebb információhoz lehet jutni oroszországi civil szervezetekről. (Olyan orosz civil szervezetekről lehet többet tudni, amelyek emigráltak, és az EU különböző országaiban tevékenykednek. Bár mind ellenzékiek, egyvalamiben általában nincs vitájuk az elnökkel, és ez az orosz területi terjeszkedés jogossága.)

Amikor az NGO-k Oroszországban nyomás alá kerültek, vetettem fel a társadalom foglyul ejtésének koncepcióját. A civil Rádióban ennek apropóján egy projektbe ágyazott műsorfolyam indult, Péterfi Ferenc Demokrácia Most műsora, és részemről a Méltányosság Politikaelemző Központ közös szerkesztésünkben. A tapasztalatokat több tanulmányban, legérszletesebben A civil társadalom Magyarországon 2014 utánban foglaltam össze  A 10 adás is meghallgatható.

2014-ben rákeresve a Google-ban a „society capture” kifejezésre csak két-három találat jött fel, az sem úgy értelmezte a fogalmat, mint amivel magam próbálkoztam. Elsősorban a state capture-rel igyekeztem szembeállítani. Utóbbi bevett korrupcióelméleti kifejezés, és arra utal, hogy a vállalkozók elfoglalják az állami hivatalokat, ahol a bürokrácia nekik megfelelő módon kezd működni. A gazdaság szereplői diktálnak a politikusoknak is. A society capture viszont civil társadalom, majd az állam alrendszereinek elfoglalását jelentette volna, elsősorban a politikusok által. Ahogy Putyin leszámolt az oligarchákkal, majd erős államot hozott létre az erőszakszervezeteken keresztül, végül eljutott a civil világhoz, majd az egyes alrendszerekhez: művészet, tudomány, oktatás stb. A civil társadalommal szembeni fellépést tekinthetjük a society capture első látványos lépésének.

A society capture-nak ma sincs sok találata, de azért már nem kettő, hanem 4800. A state capture-nak 2 580 000. Feltettem hát a kérdést a Chat GPT-nek, hogy megtudjam, a neten elérhető milliós említés kapcsán miként hasonlítaná össze a két fogalmat. Egy táblázatot dobott ki, aminek javítását csak néhány helyen kértem, és az új jelenleg így néz ki. Még mindig nem tökéletes, mert úgy vélem a society capture is a gazdasági függéseken keresztül valósul meg, viszont számtalan kreatív ötlet található a táblázatban. Úgy tűnik elsősorban a kemény és a puha technikák közt látja a „kollektív bölcsesség” a különbséget, valamint a kettő közt lát átmeneti, egymásba átfejlődő lehetőségeket.

Zsolt Péter

 

Jellemző	Államfoglalás (State Capture)	Társadalomfoglalás (Society Capture)
Meghatározás	Egy szűk politikai vagy gazdasági elit elfoglalja és saját érdekei szerint irányítja az állami intézményeket.	Egy ideológiai, politikai vagy gazdasági csoport uralja és átalakítja a társadalmi normákat, kultúrát és a közbeszédet.
Fő cél	Az állam politikai és gazdasági döntéshozatalának ellenőrzése.	A társadalmi gondolkodás, értékrend és közbeszéd befolyásolása.
Kik hajtják végre?	Politikai elit, oligarchák, korrupt üzleti körök.	Politikai elitek, egyházak, média, oktatási intézmények, civil szervezetek és más társadalmi intézmények, amelyek az államigazgatáson túl is befolyást gyakorolnak.
Módszerek	Jogszabályok módosítása, állami intézmények elfoglalása, korrupció, politikai kinevezések.	Oktatás és média befolyásolása, kulturális normák átírása, társadalmi mozgalmak manipulálása, politikai nyomásgyakorlás.
Hatás az intézményekre	Az állami intézmények elveszítik függetlenségüket, a hatalom egy szűk kör kezébe kerül.	A civil társadalom polarizálódik; a független szervezetek kormányközeli NGO-kká (GONGO) alakulnak, vagy a független aktivisták zaklatás áldozatai lesznek.
Hatás a demokráciára	Az állami döntéshozatal és a demokratikus folyamatok leépülnek.	A közvélemény manipulálhatóvá válik, és csökken a társadalmi sokszínűség elfogadása.
Gazdasági következmények	Oligarchikus gazdasági rendszer, a verseny korlátozása, korrupció.	A társadalom fragmentálódik, a gazdasági és szociális csoportok közötti feszültségek nőnek.
A média szerepe	A közszolgálati államivá válik, az ellenzéki újságírás elnyomása, a médiaoligarchák a hatalommal együttműködnek.	A kormányzat trollhadsereget működtet, lejárató kampányokat központilag irányít, saját médiahálózatot tart fenn  és nyomást gyakorol a kritikus hangokra, melyhez nem érkeznek reklámpénzek. A független média előfizetőkből él.
Példák	Dél-Afrika Zuma alatt, egyes közép-ázsiai autokratikus rezsimek.	Oroszország Putyin alatt, Magyarország az Orbán-kormány idején, populista mozgalmak, amelyek társadalmi kontrollon keresztül biztosítják politikai többségüket.
Kapcsolódó tudósok	Joel Hellman, Daniel Kaufmann, Andrei Shleifer, Robert Klitgaard	Jan-Werner Müller, Nancy Fraser, Jeffrey C. Alexander, Pierre Bourdieu, Helmut Schelsky, Antonio Gramsci

 

---

---