Nem beszéltünk még a borderline-ok egy igen jellemző
vonásáról, a szenzibilitásról, azaz az érzékenységről. Az ilyesmi divatba is
tud jönni, gondoljunk az emósokra, vagy az irodalmi és képzőművészeti
megközelítésekre. Tulajdonképpen minden művész szenzibilis, az ókori egyiptomi
is, a modern expresszionista is, de van, amikor a szenzibilitás lesz a művészet
hívószava. Ilyenkor beszélnek a kritikusok az „új
szenzibilitás” divatjáról.
Az új szenzibilitást a neurózis élteti. Maga a neurotikusság
sem más, mint túlérzékenység. De nem minden neurotikus borderline, ellenben
minden borderline neurotikus. Aki érzékeny, lehet kacér, de nem feltétlenül. (Legutóbb
említettük, hogy nem kívánt kacérságba sokszor a mániákusok csúsznak.) A
borderline-ok általában nem kacérok, noha jól áll nekik, hanem inkább félénkek,
vágyakozók, bizonytalanok. Sok nő átéli a szenvedélyt, ők képzeljék el, hogy a
borderline megszámlálhatatlanul többször és erősebben. Átadja magát a
pillanatnak, akár egy kisgyerek és az általános magyarázat erre nem az
infantilizmus, hanem a félelem a pillanat elvesztésétől.
Ha az embert három részre bontjuk, szellemre, érzelemre és
nemiségre (azaz fejre, szívre és nemi szervekre), akkor a szerelem úgy
ragadható meg náluk, hogy mondjuk a másik érintése a szívre hat legelőször, a
vér ott tolul fel.
A szenzibilitásuk nem csak a szexus területen kiemelkedő.
Fogékonyak a művészetekre, legyen az zene, tánc, képzőművészet, irodalom, pszichológia,
spiritualitás. Érzékenyek a tőlünk eltérő kultúrákra, ezekre kíváncsiak, minden
másság iránt érdeklődők és befogadók. Köztük is van, aki mondjuk botfülű, és
akkor a zenét ki lehet húzni a listájukról, de ha a hallásuk csak átlagosan
működőképes, az élményszerzésük olyan, mintha legalábbis kiváló zenei
tehetséggel születtek volna. És az össze többi területen is ezt mondhatjuk el. Lehet,
hogy nem filozófia professzorok, de akkor is érdeklődni fognak ismeretelméleti
vagy etikai gubancok iránt.
Az idegrendszerüket a bőrükön kívül hordják. Az önelemzés a
mániájuk, mert meg akarják érteni a saját érzékenységük következményeit, holott
a mag csak ennyi. Túl szenzibilisek. Amit tanulniuk kell, hogy az
idegrendszerüket visszategyék a bőrük mögé. (Nekem a legtöbb önismeret-kutatási
szenvedéllyel azért van problémám, mert a fókusz akkor jó, ha elsősorban mások
segítésére és nem önmagunkra irányul. Az idegrendszer visszarakása a bőr alá
sem fog működni vájkáló önanalízissel, az útja ennek a kifelé fordulás, továbbá
úgy látom, hogy az egészségesebb személyiségek luxusa, hogy nem magukkal
foglalkoznak.)
Elsősorban befogadók, ezért is válik az érzékenységük
tükörré egy alkotó férfi számára. Fontos tükörré. Ha a borderline egyik
partnere képzőművész, akkor a borderline igen gyorsan műértő lesz, ha
szakítanak és az új partnere író, akkor meg irodalmárrá válik. Kíváncsi lesz
arra, hogy mi az alkotói szándék, az hogyan kapcsolódik egy áramlathoz, és mi
sikerül ebből. Elmondja amit lát, megcsillantja társképességeit. De a
borderline csak addig ilyen, amíg kíváncsisága szenvedélyes.
Könnyen a szenvedélyességvágya rabjává válik. Mivel külső
ingerek alapján éli meg a flow-t, ha a szerelem elmúlik, új inspirációk után
kell néznie. A szerelembe lesz szerelmes, és nem a másik emberbe. A festészetbe
lesz szerelmes és nem egy festőbe, a politikai cselekvőbe lesz szerelmes és nem
egy politikusba. Rendkívül inspirálók, de tárgyiasítják a kapcsolataikat. Csapodár-szenvedélyes
életükben aztán elérkeznek egy ponthoz, amikor valami stabilra vágynak. Már az
is nagy szó, ha lesz egy terület, ami mellé az identitásuk hajóját kikötik,
méginkább, ha lesznek olyan emberek és csoportok, akiknél lecövekelnek. Amikr
több területen tartós egyensülyt tud tartani egy borderline (több emberrel,
csoporttal, érdeklődéssel), akkor lesz gyógyult. Sok ilyen magát
volt-borderline-nak valló van.
Válhat fix ponttá a saját család. Általában nem nehéz
szenvedélyesen szeretni a genetikailag hozzánk legközelebb lévőt. Szüleinket
azért nehezebb mint a testvéreinket, őket nehezebb, mint a gyerekeinket.
A szenzibilitás legtöbbször velük született tulajdonság. Ez
minél fokozottabb, annál nagyobb a kísértés az élményvadászatra. Nem kell
kábítószereket szedniük ahhoz, hogy kevés külső inger a mennyekbe röpítse őket.
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |