A magyar Állatfarm

Aktuális olvasmány lett ismerőseim körében Orwell Álltfarm-ja. És tényleg vannak párhuzamok, amiken felröhög az ember. Pl. az átkeretezés, ahogy a régi értékeket megmagyarázzák, hogy az nem úgy volt, majd az ellenkezőjére írják. Egyáltalán, a valóság letagadása. Ma már „tudjuk”, hogy nem is volt ereszcsatorna azon a brüsszeli házon, holnap kiderül, nem is vett részt semmilyen orgián Szájer. Aztán ott vannak a birkák az állatfarmon, akik mindig azt mondják, hogy „négylább jobb, mint kettő”. És bármi problémásabb dolog felmerül, ők a „legjobb” pillanatban kezdik ezt skandálni.

Nem tudom, hogy a kedves olvasó találkoztak-e már fideszes tüntetőkkel, vagy a Megafonból Bohár Dániel kommunikációjával, aki amikor hírhamisításon kapják is csak annyit tud mondani, te meg baloldali vagy. (Ezzel szemben a „ne már Csabiiii” – ahogy Bohár mondja - egy pécsi szociológus hallgató, és nem tömik ki pénzzel, mint Bohárt, aki valóban egy háttérhatalmat szolgál.) Az Állatfarmon is egészen arcátlan a kommunikáció, melyet egy Visító nevű disznó irányít. (Molotov lehetett a minta, de későbbi olvasatban asszociálhattak Goebbelsre, és Magyar Péter is sokat emleget egy bizonyos Tónit.) Visító technikái közé tartozik a gázlángozás, ahogy ma mondanánk. Ennek a lényege, hogy elhiteti, az nem is úgy van, ahogy látod, amitól az állatok mindig megnyugodnak, mert legrémesebb az volna, ha azt kéne tudomásul venniük, hogy a vezér gonosz.   

Aztán az is érdekes, ahogy az Állatfarmon a legprimitívebb rigmusokat is a végén meg kell változtatni az ellenkezőjére. Mégiscsak a két láb a jobb, mint a négy, már amikor a disznók a végén kétlábra állnak. Ez jól szimbolizálja Orbán Viktor korai populizmusát a gazdagokkal szemben, majd miután ő és környezete meggazdagodik, átalakítja a szlogent, ma már ott tartunk, hogy Tiborcz István hozza hozzánk az exkluzivitást, Orbán Ráhel pedig maga a haute couture.

Van egy ijesztgetés is az állatfarmon. Ha nagy a nyomor és sokat kell beszolgáltatni a tyúkoknak, egyfelől le kell verni a lázadást, másfelől mindig lehet mondani, hogy csak nehogy visszajöjjön Jones gazda - akit az állatok elüldöztek -, mert az mégiscsak rosszabb volt. Nos, Jones gazda nem más, mint Gyurcsány Ferenc.  Orwell azt is megírta, hogy önként bevallják kapcsolódásukat az egyes állatok a „hazaárulókhoz”, akiket ez után kivégeznek. Talán ez az a pszichés mechanizmus, ami ma szerencsére már nincsen, tekintve, hogy a buborékjaiban megőrizheti a józanságát a lázadó is. A totális diktatúrában bevallod és elhiszed azt is, hogy tényleg boszorkány vagy. De azért a nyelvet nálunk is a Fidesz uralja, a brüsszelita vagy a liberális szitokszó, miközben lehetne dicséret is.  

Van egy sztahanovista ló is a történetben, aki húzza az igát, akinek csak két szlogenje van, hogy a főnöknek igaza van, meg hogy még jobban kell dolgoznia. Vágyakozik a beígért nyugdíjra, és persze előtte fizikailag összeroppan, s aztán elvitetik a sintérrel, noha meggyőzik az állatokat, hogy valójában korházba vitték, ahol sajnos meghalt. A nácik ezt tették az értelmifogyatékos gyerekekkel. Az akkori pszichiátriai hálózat beleállt a kiéheztetésükbe, de a rokonoknak azt mondták, hogy sajnos nem lehetett meggyógyítani őket. Orwell ugyan az Állatfarmban nem erre gondolt, mert csalódott baloldaliként a Szovjetunió érdekelte, de az 1984-ben már lehet ezt is ismerte. Mi is asszociálhatunk a gyermekvédelem problémáira (kegyelmi ügy), és azokra a szegény bolondokra is, akik húzzák az igát a NER-ben, aztán amikor elhasználódnak, vagy csak találnak helyettük jobbat elhajítják őket. Persze, mondhatják jogosan a vadkapitalizmus is így működik, de most nem a neoliberalizmusról van szó, hanem a vadkapitalizmussal szemben fellépő fiatal fideszről, amely már megöregedve hasonlóvá kezd válni ahhoz, ami ellen lázadt. Az állatfarmon megideologizál mindent, a kételyeket emlegető népnek türelmesen elmagyarázzák a dolgokat (Deák Dániel), mindig van külső ok (Hógolyó, vagy Brüsszel), és ha kell van megfélemlítés is (Szuverenitásvédelmi Hivatal, civilekkel szembeni jogszabályok, lejárató rágalmazó kampányok).

Az Állatfarm hol az egyik szomszéd tanyával, hol a másikkal köt látszólagos szövetséget, ami meg engem az oroszok és amerikaiak közti pávatáncra emlékeztet. Orwell  Napóleonnak és Hógolyónak hívja a két fővezér disznót, akikkel Sztálinra és Trockijra utal, de az allegória később ráillik Hitlerre és Röhm-re. Az ideológiai alapokat adó Öreg Major pedig Marx és Lenin kombója.

Nem tudom nálunk kik adták az ideológiai alapokat, de hogy a nemzeti szuverenitást kell őrizni Brüsszel-lel szemben, arra van néhány felsorolható politológusunk. Szájer József is lehet azért jött haza, hogy Brüsszel „joguralmának” ellensúlyát dolgozza ki a jog terepén. Sok a munka a magyar állatfarmon. #Orwell

---

---