A tudományos társasághoz tartozás feltétele

Néhány kollégámnak ma Magyarországon problémát okoz annak eldöntése, hogy egy jelölt méltó-e illetve szakmailag megfelelő szinten van-e a bölcsész illetve a társadalomtudományi doktori fokozat megszerzésére. Hogy ez problémává vált, annak a tudományos morál elbizonytalanodása az oka, ami nem egyik napról a másikra történt, de sosem késő a folyamatokat a helyes irányba elindítani.

A védésen a következő kérdés feltételét javaslom a doktori tanácsnak: „Ön szerint kolléga úr/hölgy a Nemzeti Konzultációs kérdőívsorozat megfelel-e a tudomány elvárásainak, ha igen miért, ha nem milyen hibákat tartalmaz?” (Bizonytalanabb vizsgáztató kollégák kedvéért a választ ideírom. Nem felel meg. Mintavételi problémák vannak, a kérdések tendenciózussága miatt manipulációs problémák találhatók, valamint a feldolgozásának átláthatósági, az excell vagy spss adatok más tudósok számára nyilvánosságra elérhetőségi hiányáról van szó, hiszen közpénzek felhasználásával gyűjtöttek az adatok.) Segítségül a jelölt elé rakhatják a korábbi és a mostani kérdőíveket, hogy azokban részletesebb manipulációs jellemzőket nevezzen meg. Senkitől sem elvárható, hogy fejből ismerje ezek tartalmát, de az igen, hogy az elé tett ívekben megtalálja a hibákat.

Ha a doktoraspiráns azt mondja, hogy szerinte a Nemzeti Konzultációs kérdőívek szakmailag megfelelők, akkor nem engedhető át, mert ez rossz válasz – nem csak a doktori címre nem érett még, de valószínű az MA diplomát is elhamarkodottan állították ki a számára. Ha viszont azt válaszolja, hogy ezek célja propaganda és manipuláció, fel tud sorolni legalább három hibát, és azt ki tudja fejteni, akkor meg kell vizsgálni, hogy az adott egyetem etikai vonatkozású elvárásaival összeegyzetethető-e az, ha a jelölt ne adj' isten (de tényleg ne adja, még belegondolni is kellemetlen), aktív tagja egy olyan közösségnek, amelyik a manipulatív konzultációs kérdőíveket előállítja. Aki a tudomány eszköztárát ugyanis manipulációra, uszításra és megtévesztésre használja fel, az visszaél kutatói lehetőségeivel, és aligha méltó arra, hogy a tudományos közösség legmagasabb szintjein befogadják.

Nem akarom az áldozathibáztatás morális hibáját elkövetni, mert ismerem az elmúlt 14 év intézményvezetőinek kiszolgáltatottságát, és láttam az MTA-s küzdelmektől kezdve a tanárok harcáig sok mindent, volt amiről interjút is készítettem. De talán Róna Péternek igaza van abban, hogy az egyetemek vezetői már a rendszerváltástól kezdve állandóan igazodni akartak a politikához, és a rektori tanácsok nem 2010-ben tértek le a helyes útról. A Nemzeti Konzultációs kérdőívekkel szembeni kiállás elmaradása csak egy dolog a sok közül. Számos esetben én is meghúztam magam, nem az én dolgom, nem keresem magamnak a bajt, ha más nem emeli fel a szavát, én miért tegyem stb. attitűd alól nem vagyok kivétel. De történetesen a Nemzeti Konzultáció problémákat illetően sose fogtam be a szám. 

Dr. Zsolt Péter

#konzultáció,  #tudomány

---

---