Sokakban felmerülő kérdés, hogy vajon lehetséges-e
egyáltalán szembemenni a NER-rel olyan valakinek, akiben nincs nárcisztikusság.
Azt gondolom igen, gyakran azok is felveszik a kesztyűt, akik alapvetően
introvertáltak és a külvilágot jóindulatúnak tartják, de Magyar Péter nem
ilyen, ő extrovertált és a külvilágot veszélyes, rosszindulatú helynek tartja.
A NER lényege is a konteók gyártása, a fenyegetettség
érzésének fenntartása és a manipulációhoz való jog felsőbbrendűsége. Amikor a
morálisan tisztább nárcisztikus vagy borderline találkozik a NER
pökhendi háttérhatalmakra önigazoló módon hivatkozó téveszméivel, patológia találkozik a patológiával. Kétségkívül ez az ütközés
nagyobb intenzitást, indulatot és szikrákat csihol, mintha egy liberális demokráciában
érett és egészséges személyiségek küzdenének egymással. A borderline az
erkölcstelen struktúrában nem rúg labdába, indulatai ugyan megvolnának, de a
szélresodródás és az elmenekülés a története. Míg a rendszer részese, addig a
legjobb csavar a gépezetben, de aztán kivonul, meghúzza magát. Intelligenciája
és bizonytalansága cselekvésképtelenné teszi. Nem így a nárcisztikus. Míg a rendszer részese duzzog, mikor kivonul, támad.
Magyar Péterre sokan tekintenek úgy, mint olyan jelenségre, aki ha egyrészt nem a NER-ből jött volna, másrészt, ha nem volna nárcisztikus, akkor nem volna érdemi kihívó sem. Hordoz számára ez a kettősség előnyt, de nyilván hátrányt is. Előny, hogy nem lekezelhető. És most rátérünk az ATV-ből való kivonulására, mely jól példázza a karakter lényegét.
Bár Rónai Egon megnyilvánulása és „kutyakomédiás” megjegyzése, sőt,
csapdaállítása is megmagyarázható, s nem szükséges ehhez Magyar értelmezése,
mely szerint Németh Sándor, a tulajdonos megrendelését teljesítette. Rónai és a
körülötte lévő ATV-sek joggal gondolhatták azt, hogy megleckéztetik a
fiatalembert. Csakhogy egy nárcisztikus embert nem lehet leckéztetni, mert ha a
legcsekélyebb mértékben van mire alapoznia, nem fogja tűrni. Márpedig Magyarnak
volt mire alapoznia, hiszen a stúdióbeszélgetésre a siker learatása végett ment
be. Rónai viszont magánemberként, idősebbként, tapasztaltabbként gondolhatta
azt, hogy a fiatalt móresre tanítja, pláne, hogy a bizonyítékok Magyar
hazugságára egy piros dossziéban a kezében voltak. Sajnos senki sem
figyelmeztette Rónai Egont, hogy egy nárcisztikus embert nem lehet megalázni,
mert megköveteli magának a tiszteletet. Zsigerből assszertíven fog viselkedni,
és Rónai pillanatok alatt nem egy rutinos érett személyiségű ember szerepébe
kerül, hanem egy manipulálóba, és hamarosan neki kell védekeznie, hogy ő maga
nem kiszolgáltatott.
Időzzünk még el Magyar Péter személyiségének zavaros
világlátásán. A NER-ből jön, ahol az ATV és minden más ellenzéki média
megvetendő, mert hazaáruló, mert nem segíti Orbán Viktor terjeszkedését. Innen
indul tehát egy fiatalember, az ATV ellenségként való beazonosításából, mely
veszélyes, és amelyet a NER a szeme előtt domesztikálni próbálja. A HIT
gyülekezete sikerrel neresedik, az ATV-nek pedig Németh Sándor lesz a
tulajdonosa, mely felekezetét nyilván érdekből át is kormányozza a Fideszhez. A lánc olyanná válik, hogy rajta keresztül a NER bele tud nyúlni a személyzeti politikába. És
persze, hogy egy nárcisztikus karakter azt gondolja, hogy minden róla szól,
hogy nincsenek autonóm figurák az ATV-ben, és ha van némi paranoiája – márpedig
van, hiszen a Fideszből jön -, akkor Rónai „ajándékát”, mely tényleg csapda
volt, hátulról irányítottnak fogja tartani. Voltaképp nem tudni igaza van-e
ebben vagy nincs, nem is állítunk többet, mint az ő percepcióját, amelyben
viszont nincsenek kétségek. Erre utal az ellentámadása, az ATV vallási vezetőinek
felsorolása, mely az ott dolgozók újságírói-független identitását
veszélyezteti.
Itt egy új front nyílik, melyből Magyar Péter megint jobban
fog kijönni, mint az ATV. Egyrészt azért, mert a „nem hívtatok” állítás
meghazudtolása az egyik serpenyőben sehol sincs ahhoz képest, amit Németh
Sándor művelt
a saját felekezete vagyonával, s egyáltalán, a vallásszociológusok definíciója
alapján a HIT gyülekezete valóban szekta, nem csak metaforikus értelemben, mint
Magyar szavazói. A szekták jellemzője, hogy az üdvözülés egyetlen útját ismerik
el, és az a saját közösségükbe tartozás. Mindenki más – vélik –, tévúton jár. A
világegyházak nem így gondolkodnak. Márpedig a kizárólagosság azt is magával
hozza, hogy aki ilyenbe tartozik, az a civil életben sem tud toleráns lenni, és
csak a megfelelő pillanatot várja, hogy mást is maga alá gyűrjön. Az
autonómiákat a szekták saját szervezetükön belül is felszámolják. Magyar Péter
tehát nem alaptalanul aggódik és feltételezi, hogy egy szektával került szembe - mert valóban -, és még az is lehet, jobban látja ennek a rendszernek a lényegét,
mint a tapasztalt Rónai Egon.
Politikai küzdelmében pedig Magyar szimbólikusan a szekták
ellen indított háborút. A Rogán, majd az Orbán-család és a NER egész logikája ellen, melyben ő maga a hallgatást megszegője, az omerta értékrend felrugója. (Mára a sziciliai maffia is a családot kiterjesztette és a gazdasági törekvéseit családi álcába csomagolja, ám erről csak a belülrőj jöttek tudnak hiteles adatokkal szolgálni.) Olyanok csatlakoznak a Tisza Párt mellé, akik
mindenféle szektát le szeretnének bontani, s mint tudjuk tégláról téglára.
Magyarország, mint NER-világ sokkal inkább tekinthető elvakult hívek csapdába
ejtett alrendszerek és apatikus tehetetlenek gyűjtőhelyének, mint autonóm
emberekének. S Magyar Péter minden ellenkező véleménnyel szemben nem a szektásodni
akaró tömegeket éri el, hanem az azt lebontani akarókat. Ezért hajtja a malmára
a Tisza vizét, ha az ATV-vel szemben a kommunikáció a HIT gyülekezete felé
terelődik. A magyar társadalom többségének elborzasztó, ami abban az
álegyházban folyik, csak épp nem sokat tud erről. Ha a fókuszba kerül, akár az
ATV-t is magával sodorhatja.
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |