Mit mondana Philip Zimbardo a bicskei pedofilbotrányról?

A 2016-17 2. félévében az NKE közig hallgatóinak most az a szerencséje, hogy magas óraszámban hallgathattak még szociálpszichológiát, ráadásul csoportos bontásban. A félév jegyszerzésének egyik kötelező feltétele volt Philip Zimbardo Lucifer-hatás könyvének teljes feldolgozása. Miért mondom, hogy ez fontos útravaló a számukra? – Mert ha igazán meg akarják érteni mi megy végbe Magyarországon a pedofil ügy kapcsán, ezekre a tanultakra alapozhatnak.

Zimbardo könyvének második fele az Abu Ghraib-i börtönben történt kínzások okait igyekezett feltárni. Voltaképp Zimbardo a bíróság számára készült pszichológiai jelentéseit, és más későbbi feltáró elemzéseket oszt meg szerkesztett formában az olvasóval. Rengeteg párhuzamot találhatunk a 2024-ben kirobban hazai pedofil üggyel: kegyetlenkedés, szexuális megalázás egy zárt intézményben és sok-sok cinkos a rendszer egészében, és ki nem találják meddig veti fel a felelősséget aztán Zimbardo. – Igen, a börtönparancsnokig, sőt a hadsereg táborokaiig, sőt, a titkos szolgálatig, sőt, a politikai célkitűzések tévedéséig. Nyilván a bíróság nem tudott ezekkel a gondolatokkal mit kezdeni ott sem, de számunkra tanulságosak lehetnek. Nem a végeken a kiskatona (Chip Frederick) az érdekes, hanem aki a rendszert hozza létre, például Donald Rumsfeld védelmi miniszter, aki engedélyezte a kínzásos kihallgatásokat a CIA-nek.

A börtönparancsnok egy nő volt, aki nem figyelt oda a rábízott intézményre, Zimbardo méltallankodva állapítja meg, hogy képzeljük el, még csak be se tette a lábát a rábízott intézménybe. Tulajdonképpen Novák Katalin sem figyelt oda kinek ad kegyelmet. Ez utóbbit ő maga nyilatkozta, tehát, hogy abban a hitben mentette fel K. Endrét, hogy… A börtönparancsnok is abban a hitben volt, hogy Abu Ghraib-ban minden rendben, és voltaképpen neki más dolga nincs, mint hogy fedezze az amerikai állam tevékenységét. Csak egy fogaskerék akart lenni a rendszerben. Csak félre akart nézni, nem csak hanyag volt. (Bár Zimbardo azt feltételezi, hogy csak hanyag.)

Zimbardo kéne nekünk, hogy kinyomozza miként is válik egy hibás hordó szükségképp rohadó almák terepévé. A „börtönben kínozni is lehetett”, hivatkozik ő is egy 2005-ös Human Rights Watch jelentésre. (Kedves olvasó, tudod, hogy Magyarországon a börtöneinkből a NER kitiltotta a jogvédő szervezeteket? Nem épp a kontroll kizárása okozza a rendszerek romlását?) De ahogy Amerikában is csak a szociálpszichológia iránt érdeklődők tudtak Zimbardo jelentésével lépést tartani, úgy alighanem itt is a fő bűnösöket emberekben keresi a nagyérdemű, és nem az egész szerkezetben. Talán a 2016-ban volt másodéves hallgatóim mégis többet sejtenek.

A szociálpszichológia nem állítja azt, hogy az egyének, pl. Chip Frederick ne lett volna bűnos, s ne kéne felelősségre vonni. A börtönben kínzásokat elkövető katonák és a kínzásokat elnéző parancsnokaik szerinte is bűnösök, de azért időzzünk egy kicsit el egyikük személyiségénél. Annál, akinek a védelmére felkérték Zimbardot, mint szakértőt. Chip Frederick börtönőrről Zimbardo azt írja, hogy korábban kitüntetéseket kapott. Katonaként már 15-öt és megfékezett valami belső feszültséget is a börtönben, s már elő volt terjesztve a 16. kitüntetése. Rendkívül pedáns, megbízható, jó katona volt, rendszeretőbb és igyekvőbb a társainál. Ő valamikor élére vasalta a nadrágját, és mindig igyekezett megfelelni a feletteseinek. Aztán amikor Abu Ghraib-ba került magára hagyták, unatkozott és félelemben élt, nem maradt fölötte kontroll.

Ezek egy része átrakható. Például a kontroll hiánya, ami a börtönőrnél kicsit más, mint Novák Katalinnál, de mégiscsak kontrolhiányról beszélhetünk itt is. Nováknál ez a nyilvánosság lett volna, ha és amennyiben indokolni akarja a döntését. De nem ezt kapta feladatul, azt kapta feladatul, hogy hozzon valakit ki. Személyiségében is láthatunk párhuzamot a börtönőrrel, mert Novák is mindig tisztelettudó, igyekvő, az elvárásoknak megfelelni akaró és pedáns személyiségként jutott a csúcsra. És hát magára hagyták egy romlott rendszerben. Történetesen, aki még a mentora lehetett volna, szintúgy engedelmességének köszönhette a karrierjét. Balog püspökre utalunk itt, akivel szemben nagy a népharag, de Zimbardo egész biztosan azt mondaná, akár Novák, akár Balog önmagában nem a hordót képviseli, de ettől persze még felelősek. Chip a katonák mintapéldányából a megvetettek közé került, a megvetett katonák példája lett. Mondjuk az IQ vizsgálata átlagosnak volt mondható, és ezen azért csodálkozhatunk, mert Novák vagy Varga IQ-ja biztosan messze átlag fölötti.

Chip-et aztán az Abu Ghraib-i szexuális kegyetlenkedések miatt játszott tétlensége és részvétele miatt elítélték, de a börtönparancsnok nőt nem, ami bosszantotta Zimbardot, a hadsereg vezetőit szintén nem, a CIA-t sem, és az elnökre sem esett árnyék, noha a hordó megteremtéséért ezek a szervezetek és hivatalvezetők tehetők felelőssé. Nem véletlen vitatkoztak a médiában a tábornokok, meg sem értve a felelősségüket, ők csak azt tették, amit kértek tőlük, akár Balog püspök.

A CIA azért kínozta a foglyokat, hogy információkat szedjen ki belőlük Osama bin Laden hollétét illetően. Néhány foglyot halálba kínoztak, olyanokat is, akik semmilyen kérdésre nem tudtak válaszolni, de mindent bevallottak volna, csak fejezzék be a kínzásukat. Az esetek kivizsgálás nélkül maradtak, az orvosi jelentéseket meghamisították, hogy haláluk természetesnek tűnjön. A börtönőrök azt láthatták, hogy a rabok nem emberek, bármi megtehető velük, a dolgoknak nincs következménye. Ettől persze még nem kellett volna lealacsonyodniuk, és fajtalangodásra kényszeríteni a rabokat és ezen jót röhögni, de ezt tették. Pontosan ugyan úgy viselkedtek és olyan fényképeket készítettek magukról, mint a nácik a lágerekben.

Szóval az ember ilyen, egyes emberek ilyenek, hogy mi miként viselkednénk hasonló helyzetben, nem tudhatjuk, de hogy a hordó hogyan épül fel, az iránt van felelősségünk, a bajt meg lehet előzni. A szociálpszichológiai tudás erről szól.

És most tekintsünk a bicskei gyermekotthonra. A gyerekeket dehumanizálták, kábítós öngyilkosjelölteknek tartották őket. A nevelők jó része, kisebbik része (?) így tekintett rájuk. V. János mindent megtehetett, semmi következménye nem volt. Sőt, aki elmerül a sztori részleteiben találhat elbocsátott nevelőt, aki tett bejelentést. Büntetni a tisztességest büntették, az értékrendszer kifordult. A hordó ácsolásában se szeri se száma a szereplőknek, börtönparancsnok szerepében Novák Katalin – aki nem akart odafigyelni mi is történik Bicskén -, de van itt hadseregtábornok, helyi unatkozó és cinikus nevelők garmadája, félelemből hallgatók, fővárosi önkormányzat gyermekvédelmi főosztályának vezetője, aki számára a pedofil V. János jó szakember volt, még utólag is ezt nyilatkozza. Itt van K. Endre, aki főfoglalkozású zsaroló és a beteg vágyait kiélő pedofil testőreként szerezte pozícióját. Van, aztán helyi rendőrség, akiknek tagjai a gyermekotthonba bejáratos barátok voltak, van, a város maga, talán bűnös város, talán nem, nem tudom, de épp olyan, mint az amerikai társadalom, amikor szembesült az Abu Ghraib-ból, Guantanamóról, Afganisztánból, Irakból való visszaélésekkel. Addig is tudhattak volna róla. Kognitív disszonancia szakadt rájuk.

Akik korábban elismeréssel adóztak a pedofil igazgató tehetségének, mert a városban ő volt a munkaadójuk, most nehezen néznek tükörbe, vagy mentegetik magukat, de ugyan így megbicsaklik a törzsi összetartásra szerveződött Fidesz elit is, mert lám, egyfelől nincs ilyen összetertás, el kell vinni a balhét, másrészt hallgatni kell, ha nem akarnak maguknak nagyobb bajt. A szálak elérnek az erdélyi Zaboláig.

Meg kéne zabolázni ezt a rendszert, mondaná Zimbardo, de tudjuk, egyrészt nem ért a magyar szóviccekhez, másrészt semmire sem menne vele. Amúgy Amerikában volt önvizsgálata a hadseregnek, átgondolták a jogot kijátszó kínzások lehetőségét. (Gondolom mára van olyan jogszabály, hogy amerikai területeken kívül sem kínozhatnak rabokat.) A katonai etikába bekerült, hogy cselekedeteiknek abban az esetben is védhetőnek kell lennie, ha a média tudósít róluk.

Vajon képes-e megújítani, megjavítani a NER önmagát, vagy Magyarországon a fejlődés csak és kizárólag teljes összeomlás utáni újraépítéssel mehet végbe? Van-e, lesz-e elég bátor ember, aki elmondja a rendszer működését? – Szerintem Zimbardo felhívná a figyelmet arra, hogy akár Varga Judit, akár Novák Katalin, de még Balog Zoltán esetében is a fő probléma az, hogy egyik se a dolgát végezte. Mindegyik csak meg akart felelni a saját csoportja elvárásainak. Nos, lehet kicsit félreértették ki is az ő csoportjuk.  

A kép Zimbardo könyvéből van kifotózva. A "jeges embert" ábrázolja. Így nevezték a börtönben az egyik halálra kínzott rabot, akit aztán orvosi segítséggel másnapig hűtve tartottak, hogy aztán hamis halotti bizonyítványt állapítsanak meg a halál beáltáról. Míg tárolták, addig az egyik börtönőrnő szelfit készített vele.  

#AbuGhraib,  #Bicske

---

---