Idősödés
Azt tapasztalom a civil világban, hogy többen megtalálják
hasznosságukat a civil mozgalmakban idősek, mint régen. Az aktivitásnak egy lehetséges
megjelenése ez. A ma idősei aktívabbak, tenni akarnak. Pl. a civil akkumulátor-ellenes küzdelmekben az élvonalban a
fiatal kisgyermekes családanyák vannak, de rögtön a második vonalban a
nyugdíjas aktív civilek.
Az idősödés fejben dől el, s érdemes kitekinteni a
pszichológia felismeréseire. Az egyik ilyen megválaszolt kérdés, hogy hogy
csinálják az idősebb emberek, hogy a stresszt jobban kezelik, kevésbé
szorongók. A válasz, hogy az elvárásszintet másutt állítják be. A legszorongóbb
kategória egyébként a kora huszonéves lányoké, a 60 felettiek jóval kiegyensúlyozottabbak.
A pszichológiai hozzáállás már a 80-as évek végétől
változást mutatott. Előtte, ha egy depressziós idős emberrel találkozott egy
pszichológus nem gondolta azt, hogy bármiféle feladata volna, hiszen ez
természetes életkori következmény. Ma nem ezt gondolják.
A kommunikációkutatásokból ismerjük a bébibeszéd-elméletet.
E szerint ha egy idős ember hagyja, hogy úgy beszéljenek vele, mint egy
kisgyerekkel, gügyögjenek vele, bácsizzák, nénizzék, öreganyózzák stb., akkor hamarabb meg is hal.
Még pszichológia, hogy a személyiségfejlődés nem áll le
egyik életkorban sem. De mindig más kérdések merülnek fel. A szociálpszichológia
tankönyvemben, melyet igen fiatalon írtam, külön foglalkoztam az un. narratív
szakasszal, melyet az idős kor szakaszaként írtam le. A most megjelenés alatt
lévő trénerkönyvben leírom milyen gyakorlati feladatot adtam a diákjaimnak a
szocializáció órán. A lényege, hogy kaptak 15 percet, hogy leírják mit fognak
csinálni, amikor nyugdíjasok lesznek. Ugyanis minden életkori szakaszra készülődünk,
tervezünk, csak erre nem. Vannak aztán olyan gyakorlatok, melyekben fiatal és
idős egyaránt ugyan azt kell tanulja. Ilyen pl. az állásinterjú helyzet. De
visszatérve a témánkhoz. Ma már többet tudok a személyiségfejlődésről, mint a
szociálpszichológia tankönyv írásakor, az értelemkeresési szempontok mások a
kor előrehaladtával. A mit szerzek szereztem helyett fókuszba a mit adtam, mit adhatok kerül.
S ne gondoljuk azt se, hogy az idős emberek pusztán attól
bölcsek, mert idősek. Nagyjából rögzülnek az életkor korábbi szintjén történő
elakadások is. (Mostanában készítettem idős emberekkel interjúkat egy projekt
miatt és ez úgy mellékesen mint felismerés mellbevágott. Mármint az elakadások.)
Érdemes az antropológiai tudást is becsatornázni, ha többet
meg szeretnénk tudni a témáról. Az idősek státusa kulturálisan meghatározott.
Van olyan keleti kultúra, ahol az idős férfiak megszabadulván szexuális
kötelezettségeiktől, átadják a vagyonukat a családnak és nekivágnak a poros
országútnak. Koldusok, csavargók lesznek, de ahol megállnak, ott vendégül
látják őket. másutt viszont felküldik a hegyre, hogy meghaljanak, és ne
terheljék a többi korosztályt, akik amúgy is küzdenek a szegénységgel.
Nyilván a fogyasztói társadalomnak is ki kell találnia, hogy
mit kezdjen egy egyre bővülő népességgel. S az amerikai modell nem feltétlen a
legjobb, ahol lakókocsit vesz az idősödő pár és igyekszik élvezni az életet. A
hedonizmus helyett lehetnek más, tartalmasabb megoldások is. Ehhez ajánlom a
CédrusNet-től Sárközy Erika tanulmányát.
Értékelés
Hogyan működik?| 1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró: | |
| 2. sokoldalú, több oldalról megvilágító: | |
| 3. tanulságos, sokaknak ajánlható: | |
| 4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől: | |
| 5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny: | |
| 6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség: |