Megértettem
A weboldal "Cookie"-kat használ. Több információ
#oktatás #háború Belföld(országos) Belföld(helyi) Világ Környezet Egészség Kultúra Közlekedés Vezércikk

Fábri Péter írása Tóta W. keresztényellenes cikkére

borito_kep

2023. 11. 21. 09:19

5.8 | - | - | 5.8

Tóta W. Árpád egy posztjában, ahogy látom, az egész keresztény hagyománynak nekiment. Mivel nagyon sok cikkét olvasom nagy egyetértéssel, fontosnak tartottam, hogy kommentben válaszoljak neki. Ez az én alábbi posztom ennek a kommentnek a szerkesztett változata.

+++++++++++
Én is ateista vagyok, de amennyire szerettem olvasni számos Tóta W cikket, annyira nem értem, hogy egy ennyire okos ember, mint te, hogyhogy nem látja a kereszténység (és persze az antik-zsidó-keresztény) hagyomány hatalmas kulturális és civilizációs jelentőségét.
A kereszténység (és az egész zsidó-keresztény hagyomány) annak ellenére a modern individuális és liberális szabadság alapja, hogy történetük során a keresztény egyházak sokat tettek ez ellen a szabadság ellen.
Mindenekelőtt meglepő, hogy éppen a kereszténység ellen kelsz ki ilyen lendületesen és nemhogy nem írsz a görög mitológia abszurditásairól vagy a zsidó vallási hagyományoknak az ortodoxok körében ma is élő, az emberi test sanyatgatásáig elmenő vonásairól, de és legfőképpen szóba sem hozod ezekben a támadásaidban azt, amivel ma egyre inkább kénytelen szembenézni a liberális demokráciák világa: a muszlim tébolyt, amely most ismét fájdalmasan aktuális. Alig néhány évvel a nizzai gyilkolás, a Charlie Hebdo és a Bataclan vagy a 2016-os berlini karácsonyi vásár elleni borzalmas támadás után, most, 2023. október 7-án egy muszlim terrorszervezet, a Hamász mutatta meg a világnak, miféle barbár borzalomra képesek a 21. században is azok, akik a muszlim hagyományt akarják őrizni.
1. Az összes vallásban - ahogyan te nevezed - meséket hagyományoznak. Ezek a mesék azonban a legalapvetőbb emberi élményekről szólnak; a kereszténység meséje például a születésről, az üldözöttségről, a szenvedésről és a jobb életben való reményről. De - bármilyen meglepő - a Jézus-mese az első, amelyben egy vallásalapító nemre, etnikumra, sőt, foglalkozásra való tekintet nélkül hív magához követőket: magyarán individuumokat, akiknek szabad, egyéni sorsválasztást kínál. És ugyanez a vallásalapító mondja ki azt a mondatot is, ami később állam és egyház elválasztásának alapja lett: adjátok meg az Istennek, ami az Istené és a császárnak, ami a császáré.
2. És beszéljünk arról is, amibe a hagyományok rombolói nem szoktak belegondolni: OK, a kereszténység majd eltűnik - de mi jön vajon a helyére? Szkeptikus gondolkodóként bizonyára érzékenyen reagálsz arra a töménytelen ostobaságra, amit a szcientológia, az asztrológia, a felhígított és a félműveltségnél is rosszabb módon beszüremkedő ún. keleti gondolkodás és társaik kínálnak az embereknek - akik aztán tömegesen el is hiszik ezeket mind. Mindezekkel szemben a Jézus-mese - ahhoz hasonlóan, mint a görög mitológia vagy a Jézus-mese eredete, a zsidó hagyomány, az egész Ószövetség - kikristályosodott alaptörténeteket mond el; fentebb a Jézus-mese egyes vonásaira hívtam fel a figyelmedet, de talán érdemes emlékezned az Ószövetség női hőseire is, vagy a tudás fájának mélyen emberi, az emberi gondolkodásról szóló történetére, az aranyborjúra, a bábeli toronyra, stb. Mindezekben a történetekben az emberek a saját történetüket, az életüket meghatározó viszonyokat akarták megérteni - vajon puszta fecsegés volna Thomas Mann négykötetes József-regénye? A Biblia néhány oldalából nála többezer oldal lett és mi mindent értehetünk meg annak a többezer oldalnak a révén!
3. És akkor még szóba sem hoztam az egész tárgyi és szellemi világot, amit ez a hagyomány megteremtett. Az Európa városainak városképét meghatározó templomokat és katedrálisokat, a Notre Dame-ot és a Szent Péter katedrálist, Leonardo és Rembrandt festészetét, Balassi Bálintot és Adyt, Mozartot és Verdit.
4. Mindezzel nem azt mondtam, egy pillanatig sem állítottam, hogy ne kéne szigorú kritikával szemlélni és minden módon támadni azt, amit a különböző keresztény egyházak egyes vezetői tesznek, visszaélve azzal a hagyománnyal is, amelyről itt fentebb írtam, kényelmesen élve az adófizetők pénzéből, neadjisten (!) tönkretéve gyerekek egész sorának életét. Azt viszont mondtam, hogy míg egyfelől én is azt látom, hogy a modern világ joggal nem akar majd annyi funkcióját vesztett templomot eredeti funkciójában kínlódva fenntartani, mint ahányat most eltart, addig másfelől minden egyes templom esetében ott lesz a kérdés: hogyan lehetne megőrizni minél többet abból, ami nem a papok egyéni érdekét szolgálja, hanem azt a közös kultúrát, amiről itt írtam?
5. Én azt remélem, hogy a zsidó-keresztény hagyomány valahogy úgy őrződik meg majd hosszú távon, ahogyan a reneszánsz óta feléledt antik hagyomány. Hogy továbbra is meg fogjuk csodálni a templomokat, hogy itt marad velünk az ebből a kultúrából kisarjadt költészet (igen, természetesen maga a Biblia is), mint az emberről alkotott tudásunk egyfajta kikristályosodása - és hogy nem lép majd a helyére valami olyasmi, amitől Isten óvjon: a muszlim téboly, a woke, a cancel culture és társai. Ha a mi kultúránk alapjait felépítő intézmény megszűnik, valószínűleg nem a semmi marad a helyén, hanem betüremkedik oda valami sokkal rosszabb, a mai tenednciákat elnézve például az imént soroltak közül legvalószínűbben a muszlim hit intézményrendszere. Azt is remélem ugyanakkor, hogy a Jézus-mese arra a helyre kerül, ahová szerintem való: a mítoszok közé. Hogy nem fogja akadályozni a tudományos igazságok terjedését. De ha belegondolok, Galilei története mintha éppen azt mutatná, hogy ezek a tudományos igazságok áttörtek a hit falán és olykor még a legnagyobb tudósok fejében is jól megfértek azzal a hittel, amelynek így nekitámadtál.
6. Ugyanis ezt tartom a legfontosabbnak: szerintem a felnőtt ember és a felnőtt kultúra (sőt, civilizáció) arról ismerszik, hogy el tudja viselni a kognitív disszonanciát. Megadja az Istennek, ami az Istené és a császárnak, ami a császáré.
++++++
#kereszténység

Értékelés

Hogyan működik?
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:  
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:  
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:  
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:  
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:  
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:  

Hozzászólások

Jelentkezz be , hogy hozzászólhass!