A személyiségzavarosok hasznos vonásai

A személyiségzavarok számos hasznos és szerethető tulajdonsággal bírnak. Ők is épp olyanok mint más, van köztük jó és rossz ember egyaránt. A nárcisztikusok, ha magas IQ-val párosulnak a képességeik, felhasználhatják EGO-jukat hasznos célokra. Olyan dolgok küzdelmeit vállalhatják fel, melyre mi nem volnánk képesek. Vállalják a szereplést, a tudás közvetítését és hihetetlen energiával képesek harcolni.

Többségünk nem szeret harcolni, élre állni, de még szerepelni sem. Lényeges azonban, hogy lehetnek olyanok, mint Várkonyi Andrea, akinek hiába magasak a logikai készségei, ha csak saját gazdagodása és villogása lebeg a szemük előtt. A nárcisztikusság társadalmilag hasznossá konvertálása a lényeg. Az IQ teszten a magas pontszám elérése, a több diploma és a gazdag férj önmagában szerintem nem érték. A készségeket a közösség számára kell valamiképp hasznosítani. 

Evolúciós szempontból kellett valaki, aki vállalta a kockázatot, hogy az esti tűz mellett elmesélje miként is történt a mamut levadászása. Ezt mimézissel, mutogatással, hangutánzó szavak használatával tette, vállalva a kockázatot, hogy a többiek kinevetik. A nárcisztikus karakter nélkül a beszéd sem alakult volna ki. Az sem volt mindegy, hogy az elbeszélésben elismerte-e mások teljesítményét, vagy mindig a saját hősiességéről beszélt-e. Itt vált el egymástól a tisztességes nárcisztikus a tisztességtelentől, de ha a másikról beszélt nem azért tette és teszi, mert ő a fontos, hanem…

Ma is van főnök, aki ugyan nincs oda a beosztottért, de nem féltékeny rá, kihangsúlyozza beosztottjai eredményét, nem lenyomni akarja, hanem vele együtt emelkedni.

Aztán a nárcisztikus rengeteget mesél a saját átélt érzelmeiről, fizikai állapotáról (ventillál), a többiek pedig ráismerhetnek saját hasonló helyzeteikre, talán néha még ők is kapnak szót, bár ez már kevésbé valószínű. Mindig nagyobbat akar alakítani, mint bárki más, és ebben van potenciál. Ha a többiek a fán akarnak ücsörögni, ő megkockáztatja, hogy lemászik, mert ki akar tűnni a többiek közül. Divatirányítók, trend alakítók lesznek. Mindenkinek van jó esetben nárcisztikus korszaka, ifjú korban ugyanis törekszünk a kitűnésre és hajlandók vagyunk kockáztatni azért, hogy észrevegyenek.

A nárcisztikus akár férfi, akár nő, hajlamos megmutatni magát. Hófehérke mostohaanyja valószínű nárcisztikus, nem véletlenül nézegeti magát annyit a tükörben. Nem nőtt ki ebből. Törődik a szépségével, kétség kívül szép és okos, és most a negatív tulajdonságait hanyagoljuk. A nárcisztikus jelzőt inkább férfiak szokták birtokolni, és ilyenkor kevéssé a külsőre, mint inkább vezetői, tanítói, küzdő attitűdöket tarthatjuk elismerésre méltónak. De mindkét nem mindkét pozitívummal rendelkezhet. A férfi is lehet sármos, a nő is okos és mint említettük szép. Szexinek nem mondanám, az a következő esetünk lesz.

A borderline pozitívumai szintén a rendkívüli vonzóság. Törékenység és kislánnyá válás figyelhető meg a nőknél, ami a férfiakból azonnal kiváltja az érdeklődést. A borderline nő a férfiben nem alakít ki teljesítménykényszert, nem vált ki kisebbségi érzést, sokkal inkább gondoskodást. A borderline ráhangolódása a másikra szárnyakat ad. Kreatív emberekre könnyen rátalálhat egy borderline. (Pl. egy nárcisztikusra, ha az kreatív és nem csak idióta.) A borderline jó tulajdonságainak felsorolásában tehát a kislányos vonzóság számomra az első. (Átfordítva a borderline férfi a nem-borderline nőben az anyai ösztönöket aktiválja.)

A második pozitívum az identitáshiányból származik. A borderline mindig váltogatja az érdeklődését, a kötődéseit, önmaga fejlesztésének területeit. De ez a flexibilitás tud evolúciósan hatékony lenni és nem csak evolúciósan. Egyszerűen szórakoztató a sokirányú érdeklődése. Hosszú távon persze a férjeik kifáradnak mellettük, mert nem lehet lépést tartani és kielégíteni azt az ingergazdag igényt, ami jellemzi őket. Mindannyian voltunk kamaszkorunkban identitáskeresők, akkor kicsit mindannyian borderlinok is voltunk, felfokozott érzelmekkel.

A harmadik pozitívumuk, hogy nehéz helyzetben gyors döntésekre képesek. Míg mi leblokkolnánk, elkezdenénk mérlegelni, vacakolni. lelkizni, ők mivel hasítással élnek – azaz a dolgoknak élesen látják hol az egyik, hol a másik oldalát -, ha az egyiket élik át érzelmileg erősen, „tudják” merre kell menniük. Most gondolom mindenki arra asszociál, hogy a partnerkapcsolataikban tudnak hirtelen döntést hozni a szakításra, vagy hogy lefekszenek valakivel, mert a szerethetőséget fedezik fel benne. Valóban, a borderline-t vádolják drogokhoz való vonzódással, élménykereséssel, száguldással, meggondolatlan szexuális kalandokkal. (Ld az Éles tárgyak c. filmben hogyan cseszi el a lassan épülő rendőrrel való kapcsolatát a borderline nő, csak mert hirtelen azonosul azzal a fiúval, akit a kisvárosban mindenki gyilkossággal gyanúsít.)

De ne gondoljunk mindig a romantikus viszonyokra. A borderline bármilyen másnak átláthatatlan helyzetben képes megmondani a tutit és irányt szabni a többieknek.

Végül a borderline negyedik jó tulajdonsága a kivételes empátiája. Ez segítő foglalkozásokra teszi alkalmassá. Szociális munka, egészségügy, vallás, oktatás (a bölcsitől az egyetemig), pszichológiai segítség nyújtás. Ezekben a borderline, ha képzi magát, komoly szakértővé és gyakorlati szakemberré válhat. Amúgy is figyeli a saját belső működését, ami ránk, nem-borderline-okra csak ötven éves korunk után szokott jellemzővé válni. Mivel a borderline-nak van oka, hogy a belsejére figyeljen, szemben az átlagemberrel, jobban fogja érteni más belső működését is. #nárcisztikus,  #borderline

---

---