A személyiségzavarok számos hasznos és szerethető
tulajdonsággal bírnak. Ők is épp olyanok mint más, van köztük jó és rossz
ember egyaránt. A nárcisztikusok, ha magas IQ-val párosulnak a képességeik,
felhasználhatják EGO-jukat hasznos célokra. Olyan dolgok küzdelmeit
vállalhatják fel, melyre mi nem volnánk képesek. Vállalják a szereplést, a
tudás közvetítését és hihetetlen energiával képesek harcolni.
Többségünk nem szeret harcolni, élre állni, de még
szerepelni sem. Lényeges azonban, hogy lehetnek olyanok, mint Várkonyi Andrea,
akinek hiába magasak a logikai készségei, ha csak saját gazdagodása és
villogása lebeg a szemük előtt. A nárcisztikusság társadalmilag hasznossá konvertálása a lényeg. Az IQ teszten a magas pontszám elérése, a több diploma és a gazdag férj önmagában szerintem nem érték. A készségeket a közösség számára kell valamiképp hasznosítani.
Evolúciós szempontból kellett valaki, aki vállalta a
kockázatot, hogy az esti tűz mellett elmesélje miként is történt a mamut
levadászása. Ezt mimézissel, mutogatással, hangutánzó szavak használatával
tette, vállalva a kockázatot, hogy a többiek kinevetik. A nárcisztikus karakter
nélkül a beszéd sem alakult volna ki. Az sem volt mindegy, hogy az elbeszélésben
elismerte-e mások teljesítményét, vagy mindig a saját hősiességéről beszélt-e.
Itt vált el egymástól a tisztességes nárcisztikus a tisztességtelentől, de ha a
másikról beszélt nem azért tette és teszi, mert ő a fontos, hanem…
Ma is van főnök, aki
ugyan nincs oda a beosztottért, de nem féltékeny rá, kihangsúlyozza beosztottjai
eredményét, nem lenyomni akarja, hanem vele együtt emelkedni.
Aztán a nárcisztikus rengeteget mesél a saját átélt
érzelmeiről, fizikai állapotáról (ventillál), a többiek pedig ráismerhetnek
saját hasonló helyzeteikre, talán néha még ők is kapnak szót, bár ez már
kevésbé valószínű. Mindig nagyobbat akar alakítani, mint bárki más, és ebben
van potenciál. Ha a többiek a fán akarnak ücsörögni, ő megkockáztatja, hogy
lemászik, mert ki akar tűnni a többiek közül. Divatirányítók, trend alakítók lesznek. Mindenkinek van jó esetben nárcisztikus korszaka, ifjú korban ugyanis törekszünk a kitűnésre és hajlandók vagyunk kockáztatni azért, hogy észrevegyenek.
A nárcisztikus akár férfi, akár nő, hajlamos megmutatni
magát. Hófehérke mostohaanyja valószínű nárcisztikus, nem véletlenül nézegeti
magát annyit a tükörben. Nem nőtt ki ebből. Törődik a szépségével, kétség kívül szép és okos, és
most a negatív tulajdonságait hanyagoljuk. A nárcisztikus jelzőt inkább férfiak
szokták birtokolni, és ilyenkor kevéssé a külsőre, mint inkább vezetői,
tanítói, küzdő attitűdöket tarthatjuk elismerésre méltónak. De mindkét nem mindkét
pozitívummal rendelkezhet. A férfi is lehet sármos, a nő is okos és mint említettük szép. Szexinek nem mondanám,
az a következő esetünk lesz.
A borderline pozitívumai szintén a rendkívüli vonzóság. Törékenység
és kislánnyá válás figyelhető meg a nőknél, ami a férfiakból azonnal kiváltja
az érdeklődést. A borderline nő a férfiben nem alakít ki teljesítménykényszert, nem vált ki kisebbségi
érzést, sokkal inkább gondoskodást. A borderline ráhangolódása a másikra
szárnyakat ad. Kreatív emberekre könnyen rátalálhat egy borderline. (Pl. egy nárcisztikusra, ha az kreatív és nem csak idióta.) A borderline jó tulajdonságainak felsorolásában tehát a
kislányos vonzóság számomra az első. (Átfordítva a borderline férfi a
nem-borderline nőben az anyai ösztönöket aktiválja.)
A második pozitívum az identitáshiányból származik. A
borderline mindig váltogatja az érdeklődését, a kötődéseit, önmaga
fejlesztésének területeit. De ez a flexibilitás tud evolúciósan hatékony lenni
és nem csak evolúciósan. Egyszerűen szórakoztató a sokirányú érdeklődése. Hosszú
távon persze a férjeik kifáradnak mellettük, mert nem lehet lépést tartani és
kielégíteni azt az ingergazdag igényt, ami jellemzi őket. Mindannyian voltunk kamaszkorunkban identitáskeresők, akkor kicsit mindannyian borderlinok is voltunk, felfokozott érzelmekkel.
A harmadik pozitívumuk, hogy nehéz helyzetben gyors döntésekre képesek. Míg mi leblokkolnánk, elkezdenénk mérlegelni, vacakolni. lelkizni, ők mivel hasítással élnek – azaz a dolgoknak élesen látják hol az egyik, hol a másik oldalát -, ha az egyiket élik át érzelmileg erősen, „tudják” merre kell menniük. Most gondolom mindenki arra asszociál, hogy a partnerkapcsolataikban tudnak hirtelen döntést hozni a szakításra, vagy hogy lefekszenek valakivel, mert a szerethetőséget fedezik fel benne. Valóban, a borderline-t vádolják drogokhoz való vonzódással, élménykereséssel, száguldással, meggondolatlan szexuális kalandokkal. (Ld az Éles tárgyak c. filmben hogyan cseszi el a lassan épülő rendőrrel való kapcsolatát a borderline nő, csak mert hirtelen azonosul azzal a fiúval, akit a kisvárosban mindenki gyilkossággal gyanúsít.)
De ne gondoljunk mindig a romantikus viszonyokra. A borderline
bármilyen másnak átláthatatlan helyzetben képes megmondani a tutit és irányt
szabni a többieknek.
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |