Krími krétakör

Kié legyen a Krím? Hogy lehetne igazságot tenni? És ha az ukránok visszafoglalnák bosszúból szétbombáznák-e az oroszok, hasonlóan az eddigi visszafoglalt területekhez? Szétbombáznák-e, noha többségében orosz identitásúak lakják?

Természetesen nem tudjuk mit csinálnának az oroszok, és hogy a Krím zömében orosz identitású lakossággal rendelkezik azt is csak onnan vélelmezzük, hogy létezik egy Gallup-kutatás, melyben a megkérdezettek 74%-a abbeli reményét fejezte ki, hogy Oroszországban jobb lesz. (Itt írok a közvélemény-kutatásokról, köztük a Gallup-éról is.) De ez bármennyire volt reprezentatív, mégiscsak 2014-ben, az annektálás után lett megkérdezve. Nem tudjuk mit mondtak volna előtte, sem pedig azt, hogy immár megtapasztalva az orosz uralmat - számos erőszakos ortodox terjeszkedés történt, és a krími tatárok jogai is sérültek, mit szólnak ezekhez a dolgokhoz a kisebbségek és a többség -, nem vágynak-e vissza, illetve nem reménykednek-e abban, hogy Ukrajna alatt egy liberálisabb állam polgárai lehetnének.

Hagyjuk most az egyezményeket is, a minszkit, a budapestit és az összes többit, melynek betartására képtelenek a felek, mikor a területi igényeiket fogalmazzák meg. Fölösleges hinni az ígéreteiknek, mert nem tudják betartani őket. Ilyenkor vagy az van, hogy a konfliktus akkor oldódik meg, mikor a felek teljesen kimerülnek (Anatol Rapaport elmélete arról mikor ér véget a harc), vagy jön egy külső erő és az rak rendet (Friedrich Glasl modellje).

Lássuk most inkább a művészet erejével, meddig juthatunk. A krími-krétakör elnevezés A kaukázusi krétakör darabra utal. Brecht drámájában két nő vitatkozik azon kié a gyermek. A krétakör-próbán kell magukhoz húzni a gyereket, ám az egyikük kétszeri próba során is elengedi. Ő az igazi anya, ő az, aki képtelen fájdalmat okozni és aztán helyre is áll az igazság, ő kapja meg a gyermeket. Ebben a metaforában lehet egy sejtésünk, hogy bár jogszerint a Krím az ukránoké, érzelmileg az oroszok szívéhez áll közelebb.

De van egy másik analógiánk is. Annak a hipotetikus feltevése, hogy mi történne, ha az ukránok visszafoglalnák a Krímet. Mert benne van a pakliban, hogy ebben az esetben az oroszok szétlőnék. Bár érzelmileg erősebben szeretik, ha nem lehet az övék ártanának neki, és a krétakör próbát kidobhatjuk, mert nem az történne, hogy a Krímet szerető oroszok nem volnának képesek ártani neki.

Amikor a konfliktus két fél között teljesen eszkalálódik, megeshet, hogy önpusztítás következik be:  „ha nem lehet az enyém, inkább pusztuljon”. Hitler is kiadta a parancsot, hogyha már elveszítik a háborút, robbantsanak fel minden német gyárat, mert Hitler úgy vélte, ha nem ő uralkodhat, pusztuljon vele a német nép is. Ilyenkor mindig van esély arra, hogy a parancsot nem teljesítik. Vagyis a Krím elvesztése után annak szétlövési parancsára a hadsereg venné át a hatalmat Oroszországban, épp hogy ezt megakadályozza.

Sámson bibiliai története is lehet egy analógia. Ez egy bosszú hátán bosszú történet, melynek végén Sámson úgy vélhette, hogyha neki pusztulnia kell, pusztuljanak az ellenségei, a rajta mulató filiszteusok is. Ilyenkor jól jön egy külső erőforrás, amely rákényszeríti a feleket a békére. Noha épp erre nincs mód, mert Oroszország atomnagyhatalom és ha bosszút akar állni a világon, megteheti. 

A kép forrását ld. itt. Glasl 9 lépcsős modelljének levágtuk az első 4 lépcsőjét, mert a cikkben már csak az eldurvuló helyzetet elemeztük. 

#Krím

---

---