Az egyik, hogy a vezető magyar politikusok többsége nem értette meg, hogy egy ökológiai katasztrófa zajlik szerte a világban – ők nagy valószínűséggel elvéreznének egy általános iskolai természettudományos dolgozaton is. 

A magyar energetikus társadalom színe-java (tisztelet a kivételnek) meg van győződve arról, hogy lényegében az egész világ rossz irányba megy, szerintük a megújuló energia egy szamárság.

/.../

Az atomlobbisták nehezen emésztik meg, hogy a világ nem arra halad, amerre ők szeretnék.

/.../

Már a kis- és közepes aktivitású hulladékok is próbára teszik a műszakiakat, ahogyan erre érzékletes példa a nyugat-németországi Asse esete, ahol egy elhagyott sóbányába hordták le a hulladékot. És mi lett vele? Nem kellett sokat várni, és a radioaktív anyagok megjelentek a környékbeli patakokban. Tíz évig tartott a hordók lehordása, 65 évet fog felemészteni a tároló szakszerű kiürítése – és eurómilliárdokat.

/.../

a hazai energiaárak /.../ nem a háború vagy a szankciók miatt szöktek az egekbe, hanem a súlyosan elhibázott energiapolitika miatt...

Az interjúban felmerül, hogy a szélturbinál előállítása és életciklusa is nagy ökolábnyomot hagy maga után. A válasz erre az, hogy az atomerőművek betontonnái nagyságrenddel nagyobbat. 

Végezetül az árammal való kereskedés további lehetőségei közé tartozik, hogy a sok kis egység nem csak vásárol, de el is adhat. Pl. mikor egy elektromos autó nem használt, de tele az aksija.