TESZEM-kérdések

Térj már észhez! Szedd össze magad (Uralkodj magadon!) Mikor nősz már fel? Három olyan kérdés, ami akár három könyv címe is lehetne. Gyakran halljuk. Interkacióink során a másik Felnőtt Én-je szól így a mi Gyerek Én-ünkhöz. Ritkán hoz eredményt, de nem állítjuk, hogy nincsenek olyan helyzetek, amikor nem épp ezeket kell mondanunk. /…/

Ha mélyebbre megyünk és a TESZEM-kérdéseket nem az életmódtanácsadó (tréner, youtuber, influenszer) szinten tárgyaljuk, de még csak nem is a tranzakcionális analízis szintjén, akkor megkapjuk ezeket mint személyiségbeli elakadásjelzők. Patológiás személyiségek esetén épp ezeket nem szabad feltenni. Skizofrének esetében a térj már észhez jogos elvárás volna, hiszen látványos a téveszme, csakhogy a skizofrén ettől nem fog észhez térni, épp ellentétesen, támadásként fogja fel és ellenségeként tekint a továbbiakban arra, aki erre szólítja fel. Eljutni hozzá épp úgy lehet, ha a téveszméit nem piszkáljuk, maximum óvatosan rákérdezünk, de kényszeríteni arra, hogy lássa be például, hogy nem üldözik, vagy hogy a hangok, amiket hall nem valódiak,  nem érdemes, ha igazán benne van a pszichózisban nem is szabad. /…/

A szedd össze magad nem mondható ha valaki felfokozottan mániákus vagy mélyen depresszív. Csak enyhe verzióban lehet elérni ezzel valamit. Felettes énjük nem sérült, ugyan ezt mondják saját maguknak is. Igyekeznek, csak még mélyebb állapotba hozhatjuk őket /…/

Olyan személyiségzavarosiknak, akik kényszeresek, fóbiásak sem érdemes azt mondani, hogy szedje össze magát, noha lépésenként lehet haladni. A nárcisztikus eleve úgy gondolja, hogy nála aztán senki sem tudja jobban összeszedni magát, és meg is dolgozik az elismerésért. Miért is mondanánk neki? A borderline fejlettebb Felettes Én-je viszont a nárcisztikussal szemben pontosan látja magát. Minden igyekezete arra irányul, hogy impulzivitását kézben tartsa, de nem tudja. /…/

A „mikor nősz már fel?” – kérdés már nem a patológiák világába tartozik, ám ismerek valakit, akinek sokat mondták és talán nem is alaptalanul. Apám mondta havonta legalább egyszer édesanyámnak. /…/ 

---

---