Játszunk egy kis politikai pszichológiát. Miként is működik
az információ kognitív feldolgozása. Az első állításom, hogy ha támogatod
fegyverrel Ukrajnát, lehet azonnal jönnek az Uniós pénzek. Kapsz-e kedvet ez
esetben a támogatáshoz? – Többségünk erre azt fogja mondani, hogy nem, ez az
előny nem ér annyit. Vegyük a másik megközelítést: Ha nem támogatod fegyverrel
Ukrajnát, lehet nem jönnek az Uniós pénzek. Ez ugyanaz az állítás és többségünk
erre azt mondja, hogy hát akkor inkább támogassuk. (Tekintsünk most el az egyéb
attitűdöktől, az etikai létezésünktől, mert azok felül írják a pusztán nyelvi
manipulációt.) Sajnos azonban nyelvileg nagyon könnyű orientálni a
döntéseinket. Nyilván ha a reklám úgy szól, hogy ez a virsli 70% húst
tartalmaz, inkább megvesszük, mintha azt mondanák, hogy ez a visrlis 30% vizet.
Ám az előző alternatíva trükkösebb volt, éspedig azért, mert volt benne
fenyegetés, amire nagyon érzékenyek vagyunk: „lehet nem jön a pénz” ez
fenyegető szemben azzal, hogy „lehet azonnal jön a pénz”.
A másik két példamondatom a következő:
A.
Ha támogatod fegyverrel Ukrajnát, lehet
belekeveredünk a háborúba.
B.
Ha nem támogatod fegyverrel Ukrajnát, lehet ki
fognak minket zárni az Unióból.
Mindkét mondat egyformán abszurd, de legalábbis hasonlóképp
valószínűtlen. Olyan állításokat igyekeztünk megfogalmazni, ami ilyen
szempontból kiegyenlített. Nem keveredünk bele a háborúba, ha fegyverrel
támogatjuk Ukrajnát, és ha nem támogatjuk se fognak kizárni minket az Eu-ból. Ám a két mondat akkor is ijesztő. Ha a
kommunikátor azt akarja elérni, hogy a magyarok támogassák a
fegyverszállítmányokat egyre ijesztőbb dolgokat kell kitalálni, hogy mi
történne akkor, ha nem tennénk. Ha azt akarjuk, hogy ne támogassák, azzal kell
ijesztgetni, hogy a támogatás milyen veszélyekkel jár. És mindennek igen
egyszerű pszichológiai oka van.
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |