Putyin Ukrajna elleni támadása azért is megdöbbentő, mert a több évszázados statisztikák szerint a világban folyamatosan csökkennek a háborúk. Ennek egyik oka az, hogy a civilizálódás során a konfliktuskezelésünk javul, a másik pedig, hogy az igazság elvált az erőszaktól. Amikor még párbajokkal oldottunk meg vitás kérdéseket, az igazság az erőszak függvénye volt. Ma - ha csak nem komplett őrült valaki -, nem állítja, hogy annak van igaza, aki erősebb.
S van mégegy látványos átalakulás: az emberi élet egyre
értékesebb. Ahogy szakadunk el a mágikus-mitikus életfelfogástól, a végén marad
az élet, mely önmagában érték. Hogy Putyin is értékesnek tartja az életet, mi
sem bizonyítja jobban, mint maga a kép, ahol 20 méterre foglal helyet a
kormánytagoktól, nehogy elkapja tőlük a Covid-19-et. Igaz, itt a távolság oka
az, hogy a saját életét tartja fontosnak. A hoszonéves orosz katona és pláne az ukrán élet nem
annyira értékes a számára.
A területszerzési vágy, mint háborús cél és az ezzel járó
halálesetek ma már emberiség elleni bűncselekménynek számítanak. A katonai erőszaknak és bármilyen háborúnak ma egyedül a nemzetközi jogszabályok megsértése adhat legitimációt. A területszerzés nem tartozik ezek közé. Putyin sem véletlenül először
úgy kommunikálta az ukrán határmenti felvonulást, mint hadgyakorlatot, aminek
semmi köze a támadáshoz, aztán úgy, mint kardcsörgetés, hogy a Nyugat komolyan
vegye és tárgyalófélnek tekintse, aztán, hogy a NATO tiszteletben tartsa
legalább azon kérését, hogy Ukrajna nem léphet be a NATO-ba, aztán, hogy az Ukrajnábann lévő orosz szakadárokat segíti „békefenntartóként”. Bár ezek közül nem is Putyin mondta mindegyiket, csak a világ találgatta mik lehetnek a szándékai.
Az „elvakítás” elég sikeres volt, ha csak azt vesszük, hogy
23-án este még mindenki úgy tért nyugovóra Ukrajnában, hogy az alapvető
élelmiszerekből sem vett többet a békeidőben szokásosnál. 2022 február 24-én hajnalban
viszont nem csak keletről, de Ukrajna északi és nyugati területei ellen is megindult
a támadás, pár óra alatt megsemmisítette az ukrán flottát és ukrán repülőgép sem maradt. Ha igaz az, hogy Putyin végig megvezette akiket lehetett, így nem
csak az ukrán civileket, de a pár nappal korábban nála járó Orbán Viktor
miniszterelnököt is, akkor nem nehéz kitalálni, hogy valódi szándéka Ukrajna
teljes elfoglalása. (Bár még ma is hihetjük azt, hogy csak bábkormányt akar, s nem teljes annektálást.)
Egyre valószínűbb azonban, hogy Putyin mindig is vissza
akarta szerezni Ukrajnát valamiféle szovjet nosztalgia miatt, ami KGB-s
múltjából és szocializációjából egyáltalán nem kellett volna, hogy meglepjen
bárkit is. A meglepetés oka, hogy a mi nézőpontunkból nem tűnik racionálisnak Ukrajna elfoglalása. Nem hisszük, hogy valóban fél a NATO-tól, vagy hogy nácinak tartja az ukrán politikai vezetést. Pedig nincs kizárva, hogy a médiának maga mondott és aztán felerősítetten visszahallott fake news-t elhiszi.
Ha jó néhány lépést hátralépünk, egészen a felvilágosodás
alapeszményeiig, akkor az az a pont, amikor az emberiség rátért a racionalitás
mezejére. Amikor a természet leigázása az emberi nagyság és a jövő uralásának hitét teremtette meg.
Hogy az ember végül is alapvetően jó (Rousseau), vagy rossz (Hobbes), az végül
is másodrendú kérdés volt, a lényeg, hogy a jövőjét naggyá teszi majd a
racionalitás. Azért nem számítottunk Putyin támadására, mert azt hittük
racionálitás csak egy van, a miénk.
A felvilágosodás recseg-ropog, azaz egy civilizációs
válságban vagyunk. Egyrészt a természet mégis túljár az eszünkön, és nekünk
kell alkalmazkodni hozzá, másképp elpusztulunk, másrészt a liberális demokráciák
nem hozták a történelem végét. Az élet tisztelete, mint alapvető érték, mely
mára többet jelent, mint az eszmék, nemzet és bármi más, a pszichopata
karakterek számára nem magától értetődő. (azt persze nem tudjuk, hogy Putyin
pszichopata-e netán Aspergeres, mint 2015-ben találgatták róla, az azonban
biztos, hogy szorongások mozgatják.) A felvilágosodás hitei sorban illúzióknak
bizonyulnak: a tudomány önmagában nem old meg semmit, bár nélküle sem oldhatjuk
meg a bajainkat. Nem győztük le a járványokat, nem vagyunk túl a háborúkon, a
kapitalizmus pedig tönkreteszi a természetet és a társadalmi viszonyainkat.
Csak egy dolog hoz megoldást minden problémánkra, ha
egységesül a világ. Nem térnék itt ki arra, hogy ez miért megoldás a járványok
kezelésétől a környezetvédelemig a legnagyobb bajainkra, arra sem, hogy egy
ilyen globalizáció majd feltehetően újabb konfliktusokat vet fel, maradjunk
most csak az orosz agressziónál. Ha mindenki összefog egy őrjöngő agresszorral
szemben, akkor viszonylag könnyen leszerelhető, még csak fegyver sem kell
hozzá. Játszunk el azzal a gondolattal mi történne, ha valóban lekapcsolnánk
Oroszországot a nemzetközi gazdaságról. Például senki sem venne tőle gázt. A gondolatkísérletet itt le is állítjuk, de
lássuk be, Oroszország egyáltalán nem erős. Az USA egyetlen tagállamának
nagyobb a gazdasági teljesítménye, mint egész Oroszországnak.
Az együttes cselekvés akkor valósul meg, ha az egész világ
tovább lép az élet védelme terén és tényleg csak Oroszország marad le. Nyilván
nincs még így, mert az arab terroristák is hősként vágynak a halálra és lehet
nekünk magyaroknak is fontosabb a rezsicsökkentés, mint egy agresszor
megfékezése.
Nem fagyna meg senki, ha leválna az orosz energiaszektorról.
A következmény az lenne, hogy például Amerikából vásárolna Európa cseppfolyós palagázt Mivel
ennek elég nagy lenne az ára, hamar rávenné Európát, hogy megszabaduljon a
foszilis tüzelőanyagoktól, ami miatt gyorsabban csökkenne a CO2 kibocsátás.
Ha a szankciók valóban többfélék volnának és egységesek, az
hasonlatos volna ahhoz, mint mikor a törzsi társadalmakban valakit elküldtek
gondolkodni. És állítólag egy világfaluban élünk. Ha a helytelenül viselkedő a törzsi társadalomban nem nyugodott le, nem tette jóvá a hibáit (resztoratív mediáció) nem változott meg, akkor kitaszítva maradt és hát el is pusztult.
Ha megpróbáljuk összegyűjteni milyen pozitív hatásai
lehetnek ennek a szörnyű orosz támadásnak, a következőket találjuk: Tudatosodik és
még inkább felértékelődik az emberi élet. Az energiaszektorban még inkább leválunk
a foszilis üzemanyagokról, felgyorsul az a folyamat, mely a CO2 kibocsátás
növekedését megállítja. Globalizálódik a világ, hogy megoldja a ma már agnormálisnak
tartható erőszakos konfliktuskezelőket.
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |