Hill ezen a ponton provokatív kérdéssel szakította félbe a nemzetközi kormányszóvivőt: jelezte, nem érti a kormány álláspontját, amellyel sok orvos nem ért egyet. Idézte Tóth Juditnak, a Magyar Orvosok Szakszervezete alelnökének a kijelentését, amely szerint a doktorok érthetetlennek tartják, miért kommunikál nyitásról a kormány akkor, amikor további szigorításokra volna szükség.
Kovács jelezte: a riporter helyesen fogalmazott, amikor azt mondta, sok orvos. De nem mindegyik. Jelezte azt is, hogy
az új stratégia kidolgozásánál nem csupán egészségügyi szempontokat vettek figyelembe – a magyar kórházak ugyanis felkészültek és képesek ellátni a feladataikat –, hanem a gazdasági szempontokra és az emberek mentális egészségére is figyelemmel voltak.
Hill arról is kérdezte Kovácsot, mi az oka annak, hogy nem engedik be az egészségügyi intézményekbe a független sajtó munkatársait vagy nyilatkozni az orvosokat és ápolókat, hogy ennek nyomán a nagyközönség világosabb képet kapjon a járványhelyzetről. Megemlítette az erről szóló nyílt levelet is, amelyet 28 szerkesztőség, köztük a hvg.hu is aláírt.
Erre az államtitkár szerint egyszerű a válasz: a kórházakban gyógyító munka folyik, és azokat a csatornákat, amelyeken az elmúlt évben is informáltak a járvány alakulásáról, most is használják. Hill ismét közbekérdezett: melyek lennének ezek? „A közszolgálati rádió és televízió, amely naponta riportokat sugároz az oltási program előrehaladásáról, a kórházakban folyó heroikus küzdelemről” – magyarázta Kovács, aki szerint egyszerűen nem igaz, hogy nem szolgáltatnak információt.
Látjuk az erőfeszítéseket, különösen a kormányellenes médiumok részéről, hogy szeretnének bejutni és szenzációhajhász híreket közölni, de ez határozottan nem az, amire a magyaroknak és különösen az egészségügyi dolgozóknak szükségük van”.
Kovács azt is kijelentette, hogy az orvosoknak és az ápolóknak igenis joguk van nyilatkozni, az intézményeken kívül elmondhatják a véleményüket (noha a kórházi állapotokról beszámolókat a hivatalos kommunikációban rendre cáfolják vagy meghazudtolják – a szerk.), de a kórházak arra vannak, hogy ott a betegeket gyógyítsák.
A riporter újabb, nyomatékos érdeklődésére a szóvivő megismételte: annak, hogy egy intézmény vagy egy illetékes hivatalos nyilatkozatot adjon, megvan a protokollja – ami nem magyar találmány, mindenhol máshol is így van –, egyébként viszont mindenki szabadon elmondhatja a véleményét és beszámolhat a tapasztalatairól, a kórházak falain kívül.
Annak, hogy a médiát egészségügyi okokra hivatkozva nem engedik be a gyógyító intézményekbe, még lenne is értelme, van azonban számos más aggodalom is, amely a média szabadságát illetően Magyarországgal szemben megfogalmazódik – vezette fel újabb kérdését a riporter, megemlítve, hogy Orbán Viktor hatalomra kerülése óta a kormány átvette az irányítást a médiumok nagy része felett. Megemlítette továbbá a Human Rights Watch kritikus jelentését is.
Kovács a felvetésekre úgy reagált, hogy a Hill által emlegetett kulcsszavak az ellenzék szótárából származnak. „Mind tudjuk, hogy ezeknek a vádaknak egyszerűen nincsen valóságalapja. És mivel ez politikai kérdés, nem pedig a demokráciára vonatkozó, már nem foglalkozunk velük.” Hill nem hagyta ennyiben, pontosításra kérte a szóvivőt, megjegyezve, hogy a magyar sajtó kilencven százaléka mostanra közvetve vagy közvetlenül a Fidesz irányítása alatt áll.
Miért nem száz? Csak viccelek”
– közölte Kovács, aki szerint az, hogy viccelni lehet a nevetséges dolgokkal, vádakkal, éppen azt mutatja, hogy demokrácia van. Aztán azt fejtegette, hogy a magyar ellenzék az elmúlt tíz-tizenegy évben nemcsak a magyar, hanem a külföldi közvéleményt is telekürtölte azzal, hogy Magyarországon véget ért a sajtószabadság.
A kilencven százalékra vonatkozó kérdést azzal ütötte el, hogy az jelentősen túlzó becslés. Hozzátette azonban: ahhoz képest, hogy a nyugat-európai sajtóban már csak nagyon ritkán lehet konzervatív, kereszténydemokrata véleményekkel találkozni, a magyarországi médiahelyzet kifejezetten üdítő. „Itt legalább van valamiféle egyensúly.”
A riporter megkérdezte Kovácsot, ő is úgy gondolja-e, hogy Magyarország – ahogyan Orbán korábban nevezte – illiberális demokrácia. „Ő sosem utalt Magyarországra illiberális demokráciaként. Ez egy olyan felkapott kifejezés, leírás, amit a nyugat-európai sajtó talált ki és akasztott ránk évekkel ezelőtt” – jelentette ki. Erre Hill újfent megállította, és idézett a miniszterelnök 2016-ban, a Bálványosi Szabadegyetemen elhangzott beszédéből, amelyben kifejtette, hogy nálunk illiberális, nem liberális állam épül. Kovács erre politológiai fejtegetésbe kezdett, amelynek kifutása az volt, hogy a liberális kifejezés az angolszász világban teljesen mást jelent, mint amilyen értelemben Közép-Európában használják. „A helyes kifejezés a nem liberális, így érti a miniszterelnök, és azt hiszem, az a nézet, hogy a demokráciának csak egyfajta, a liberális változata létezik, helytelen, és egyszerűen nem igaz.”
Hill következő kérdése arra vonatkozott, hogy a kormányzat a járvány miatt neki juttatott veszélyhelyzeti felhatalmazást egyebek mellett arra használta, hogy kriminalizálja a járvány kezelésével szemben megfogalmazott kritikákat, betiltsa a demonstrációkat, megszüntesse a transznemű emberek jogi elismertségét és megtiltsa az örökbefogadást az azonos nemű párok számára. Kovács erre úgy reagált, hogy a járvány miatt bevezetett intézkedések nem térnek el a világszerte alkalmazottaktól. Szerinte a pandémiáról szóló álhírek terjesztése ugyanolyan veszélyes az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, az arab világban, mint Magyarországon. Ha pedig hazugságról van szó, amely a zavart kelthet a nyilvánosságban, akkor büntetendő kell, hogy legyen.
Hill ezen a ponton jelezte, hogy a kormányzati intézkedéseket nem csupán magyarok vagy az emberi jogi szervezetek kritizálják, hanem az Európai Unió is. Megemlítette a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását és azt, hogy „pénzügyi szankciókat” is kilátásba helyezett a közösség a jogállamisági alapelvek megsértése miatt.
Kovács szerint a magyar álláspont e kérdéskörben is világos: ne kérdőjelezzenek meg minket olyan ügyekben, amelyekben valamennyien egyetértünk. Ha pedig kétségeik vetődnek fel, használják azokat a csatornákat, amelyek függetlenül és objektíven meg tudják ítélni a helyzetet. Jelenleg még nem működik ilyen rendszer az Európai Unióban – magyarázta. Aztán újra balra tekintett: szerinte a balliberálisok, a zöldek politikai fegyverként használják a jogállamiság kifejezést azokkal szemben, akiket nem kedvelnek. „Az elmúlt években ez az egyik legaggasztóbb fejlemény a nyugat-európai politikában: a demokrácia nevében, a saját politikai céljaik elérése érdekében feláldozzák a szavak jelentését.”
Amikor Kovács arról kezdett volna beszélni, hogy ez filozófiai kérdés, Hill újra közbevágott, jelezve, hogy mindezt nem lehet ennyivel elintézni, hiszen olyan ügyekről van szó, mint a bíróságok függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség, a szólásszabadság, az oktatás szabadsága.
„Ez a vádak egy nagyon szép listája” – válaszolt Kovács, aki szerint azonban mindezeket alátámasztani és bizonyítani is kell tudni. – „Mostanáig, az elmúlt tíz évben, ez még senkinek sem sikerült, azért, mert e vádak az eltérő politikai meggyőződésből származnak. Az eltérő politikai vélemény nem szolgálhat alapul valótlan állításoknak” – jelentette ki, majd kitért arra is, hogy az elmúlt három országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP győzött kétharmados többséggel. „Ez félreérthetetlen jele annak, mire vágynak a magyarok és mekkora bizalmat szavaztak a kormányuknak.”