Maruzsa Zoltán levele:
Tisztelt Ercse Kriszta!
Tisztelt Juhász Ágnes!
Tisztelt Nahalka István!
Tisztelt Pilz Olivér!
Megkaptam én is miniszter úrtól ezt a levelezést. Látom, hogy egy nagy, apró
részleteiben előkészített, médianyilvános vitát akarnak szervezni - ezt majd
meglátjuk, hogy létrejön-e. Médiafelhajtásban én magam sem szoktam részt venni,
és tisztában vagyok azzal is, hogy nem kértek tőlem sem most, sem eddig sosem
időpontot, ennek ellenére azt fel tudom ajánlani, hogyha beszélni akarnak az
oktatás Önök szerint megoldandó problémáiról, akkor én a közeljövőben fogadom
Önöket a hivatalomban. A vélemények cseréje még senkinek nem vált a kárára.
Maruzsa Zoltán
....................................................................
A civil szervezetek válasza:
Tisztelt Államtitkár Úr!
Nem kívánunk élni a találkozási lehetőséggel, amelyet 2023. június 28-i,
Pintér Sándornak szóló meghívónkra válaszul felajánlott.
Kezdeményezésünk nem súlytalan beszélgetésre, hanem formálisan
előkészített, dokumentált, a nyilvánosság számára megismerhető tárgyalásra
vonatkozott. Bemutatkozó találkozónak nem látjuk értelmét. Egymás
álláspontját ismerjük: a kormányzatét látjuk a megvalósított intézkedésekből, a
mi elképzeléseinket, javaslatainkat pedig decemberben személyesen átadtuk Önöknek
– eddig ezekre semmilyen reakció nem született.
Önnel ellentétben úgy látjuk, hogy egy, kizárólag a “vélemények cseréjére”
irányuló csevegés igenis lehet káros. Az ilyen találkozókat a kormányzati
gyakorlatban valós egyeztetésnek szokás feltüntetni, azt a látszatot keltve a
közvélemény és az Európai Unió számára, mintha az önkényes kormányzati
intézkedések az érintettek véleményének figyelembevételével születtek volna.
Az Origó oldalon 2023.07.09-én a státusztörvényről megjelent cikkben
olvashattuk Öntől idézve: „Ebben az évezredben nem volt még ilyen átfogó
szakmai egyeztetés törvényjavaslatról.” Azonban azok a találkozók és egyéb
véleménynyilvánítási lehetőségek, amire Önök utalnak, maximum meghallgatások
voltak. Az ott kifejtett vélemények nem kerültek nyilvánosságra, a tiltakozó
akciókkal és szakmai elemzésekkel alátámasztott teljes elutasításnak a törvény
elfogadására nem volt hatása, csak néhány technikai jellegű vagy kisebb
jelentőségű változtatás történt. Hasonló volt a helyzet kormányzásuk alatt
minden egyeztetéssel, legyen szó az OKNT-ről, a Köznevelési kerekasztalról vagy
az Antiszegregációs Kerekasztalról.
Az oktatással kapcsolatos kérdések egyeztetésének lényege, hogy a
döntéshozó az érintett feleket nem csak meghallgatja, majd a véleményeket
figyelmen kívül hagyva dönt, hanem az, hogy egymás véleményének ismeretében a
felek törekszenek kompromisszumok árán kölcsönösen elfogadható megoldásra
jutni.
A nyilvánosságról is eltérő a véleményünk. Az oktatás jövőjét érintő
legfontosabb kérdések nyilvános megbeszélése számunkra nem médiafelhajtás.
Az egész társadalmat érdekli az oktatás helyzete, mert mindenkit érint, a
pedagógusoktól a diákokon át a szülőkig és a gazdasági szereplőkig. Ha
lenne folyamatos, érdemi és nyilvános párbeszéd a kormányzat és az oktatási
szereplők között, akkor nem romlott volna le ilyen mértékben az oktatás, nem
lenne ekkora pedagógushiány és ilyen romlás a PISA eredményekben, nem lenne
ekkora pedagógusi és tanulói túlterheltség, nem kellene vendégmunkásokkal
tölteni be a korszerű kompetenciákat megkövetelő álláshelyeket, és nem lenne az
oktatás kérdése a politikai küzdelmek középpontjában. Ebben az esetben a média
a nyilvánosság tájékoztatását szolgálhatná, és nem a botrányoktól lenne hangos,
mivel a diákok nem mennének az utcára, és az oktatásban dolgozók nem mondanának
fel.
A nyilvánosságra annál inkább szükség van, mivel június 16-án véletlenül
nyilvánosságra került levelezése mutatja, hogy Önök hajlamosak
kommunikációjukban a valóság megmásítására.
Az eredeti meghívóban szereplő feltételek aktualizálásával felsoroljuk
azokat a feltételeket, amelyek teljesülése nélkül nem tudunk részt venni
semmiféle megbeszélésen:
- az egyeztetésnek van megfogalmazott célja, szakmai
háttéranyaga, napirendje, hogy mindkét fél érdemben felkészülhessen; a
felkészülésre ezek ismeretében kellő időt kell biztosítani,
- a tárgyalásokat meg kell előznie egy technikai
egyeztetésnek,
- a tárgyaló felek maguk döntenek arról, hogy kit delegálnak – ezek
nem feltétlenül egyeznek meg egy levél aláíróival vagy egy másik tanácskozás
résztvevőivel,
- a kormányzati tárgyalók felhatalmazással rendelkező,
hozzáértő, megállapodásra hajlandó személyek legyenek,
- a megbeszélésnek valamilyen, a résztvevők által egyeztetett
formában – pl. nyilvánosságra hozható hangfelvétel, illetve kölcsönösen aláírt,
részletes jegyzőkönyv – visszaidézhetőnek kell lennie,
- a tárgyalás tartalmáról érdemben kell tájékoztatni a szakmai
nyilvánosságot és az oktatás minőségét fontosnak tartó minden más állampolgárt,
- esély kell legyen arra, hogy a megbeszélésnek hatása lesz a
kormányzati intézkedésekre.
Államtitkár úr által felajánlott beszélgetés egyik kritériumnak sem felel
meg.
Jelen drámai helyzetben, amikor – mint azt az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpontja reprezentatív
kutatása is mutatja – a státuszörvény intézkedéseivel egyet nem értő
pedagógusok tömegei fontolgatják hivatásuk elhagyását, nem beszélgetésre, hanem
intézkedéseket megelőlegező tárgyalásokra van szükség. Olyan tárgyalásokra,
amelyek a civilek által megfogalmazott 9 pont témaköreit érintik, az ott
megfogalmazott követelések teljesítéséhez visznek közelebb.
Emellett az eddig leírtak és az előzmények alapján ki kell jelentsük, hogy a
kormányzat és a civilek közötti egyeztetésekre Ön nem megfelelő
tárgyalópartner. Ezt az elmúlt években bizonyította a szakszervezetekkel
történő egyeztetéseken, az általunk küldött anyagok nem kommunikálásával,
szakmai eseményekre való meghívóink el nem fogadásával, a problémák
elbagatellizálásával, az oktatási szereplők érdekképviseletének
elmulasztásával, az oktatási szervezetekről szóló kommunikációjával.
Válaszlevelünket annak minden előzményével együtt az eddigi gyakorlatnak
megfelelően (https://ckpinfo.hu/2023/05/25/meghivo/)
honlapunkon nyilvánosságra hozzuk, és tájékoztatásul eljuttatjuk Pintér Sándor
miniszter úr részére is.
Aláíró szervezetek:
Civil Közoktatási Platform
Tanítanék Mozgalom
Dialógus az Oktatásért
Igazgyöngy Alapítvány
Magyar Anyák
Magyartanárok Egyesülete
Motiváció Egyesület
Pedagógus Egység
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
TANOSZ
1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |