Tizenegyezren töltötték ki a
K-Monitor és az EMMA Egyesület által készített Ígyszültem.hu szülésélmény-térképet.
A válaszokból többek közt kiderült, hogy a szülések 68 százalékában fizetnek
hálapénzt, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint. Becslésünk szerint így
nagyságrendileg 7 milliárd forint lehet a hazai állami szülészetben fizetett hálapénz
összege egy évben.
Jelentős különbség figyelhető meg a
hálapénz átlagos összegét tekintve térségenként. Míg Közép-Magyarországon (ide
tartozik Budapest is) átlagosan 141.000 forintot tesznek a borítékba, a
Nyugat-dunántúli régióban 76.000 forint a hálapénz átlagos összege.
A hálapénzes és a hálapénz nélkül zajló szülések esetében jelentős különbségek vannak: a szülésznők által vezetett szüléseknél 56 százalékban került sor hálapénz fizetésre, míg az orvos által vagy közösen vezetett szülések esetében 70 százalék körüli az arány. Érdekesség, hogy néhány kórház kivételével a legtöbb szülészeti osztályon nem lehetséges, hogy egy szülésznő önállóan vezessen egy szülést, így erre a beküldött esetek csupán 5 százalékában került sor.
A szülészeti hálapénz szorosan
összefügg az EU-ban máshol alig ismert fogadott orvosi rendszerrel.
Fogadott orvos esetén a hálapénzt fizetők aránya 90 százalék. A fogadott orvosi
rendszer az ellátás minőségében rejlő jelentős különbségeket hivatott tompítani
a fizetőképes szülők számára, ugyanakkor nem garancia a jobb ellátásra.
Azoknál, akik fogadott orvossal
szültek, 43 százalék volt a császármetszéses szülések aránya, míg az ügyeletes
orvosnál történt szüléseknél ez a szám 29 százalék. Természetesen hiba volna
minden császármetszést vagy szülésindítást erre visszavezetni, de fontos tudni,
hogy a WHO 10-15 százalék közé teszi az elfogadható császárarányt, a magyar
adatok ennél jóval magasabbak és növekvő tendenciát mutatnak. A szülések
negyedénél számoltak be a válaszadók arról, hogy a szülést meg kellett
mesterségesen indítani. Fogadott orvos esetében 31 százalék a megindított
szülések aránya, ügyeletes orvosnál 20 százalék. Hogy a két mutató esetében
megfigyelhető különbség nem csupán a véletlen műve, összefügghet azzal a
feltételezéssel, hogy a fogadott orvosok a saját naptárukhoz igazítják a
szülések levezetését.
Ma még kérdés, hogy a bejelentett
orvosi béremelés, illetve a kettős praxisra vonatkozó tilalom (vagy annak
hiánya) és a hálapénz szigorúbb büntetése milyen hatással lesz ezekre a
mutatókra és az ellátás minőségére. Felmérésünkből is kiderül, hogy a
hálapénzrendszer nem kizárólag az egészségügyben dolgozók alacsony bérei miatt
működik, noha az minden bizonnyal jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen
sokáig elfogadott gyakorlat maradt. A rendszer legalább ilyen fontos
fenntartója az egészségügyi intézményekbe vetett bizalom hiánya, amelyet
pénzzel tömött borítékokkal remélünk megvásárolni például a legjobbnak hitt
orvos formájában.
A K-Monitor szerint félő, hogy az új szabályok sem fognak érdemi változást hozni, ha nem áll helyre a társadalom bizalma az egészségügyi ellátás minősége iránt. A bizalom pedig nehezen fog létrejönni, ha egységes protokollok és felkészültség híján fennmaradnak az intézmények közötti jelentős minőségbeli különbségek, és a nők nem lehetnek benne biztosak, hogy az ország bármely pontján ugyanolyan jó minőségű ellátást kapnak; nem lesz a szülészetben világosan szétválasztva állami és magánszolgáltatás; nem alakul ki érdemi kommunikáció és egyenrangú felek közötti párbeszéd orvos és ellátott között; nem lesznek könnyen elérhető adatok, információ és tájékoztatás a szülés menetéről, minőségéről; nem jön létre a tényleg hálából adott hálapénzt helyettesítő visszajelzési rendszer; és nincs aki ellenőrizze, hogy a magasabb fizetések ellenére is elteszik-e a borítékot.
A kutatást bemutató beszélgetésen a
szülészeti ellátás különböző szereplői egyaránt a transzparencia és a
közérthető tájékoztatás fontosságát hangsúlyozták a rendszer átalakításában. Szilágyi
Enikő, a Magyar Szülésznők Egyesületének elnöke rámutatott, a
hálapénzrendszer jelenleg nem csak megalázó és problémás, de mégis létező
keresetkiegészítést jelent, de a szabadidőben végzett, többletszaktudást
igénylő többletmunka elismerését, azzal kapcsolatos visszacsatolást is úgy
anyagi, mint emberi szempontok mentén. Hofgárt-Ékes Noémi (Emma Egyesület) arról
beszélt, a jelenlegi szabályozási bizonytalanság csak tovább erősíti a rendszer
kockázatait, amelyre éppen az orvosfogadás az egyik megküzdési stratégia. A
szülési jogokért küzdő egyesület munkatársa hangsúlyozta, bár egy tiszta
rendszer létrehozása minden szereplő érdeke, ez nem történhet olyan formában,
amely akár csak időszakosan is, de megfosztja az anyákat attól a kontrolltól,
amit a jelenlegi körülmények között biztosítani tudnak maguknak.
Dr. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke egy olyan, átmeneti
kamarai javaslatról beszélt, amely az átláthatatlan, szövevényes, kusza
rendszert áttekinthetővé és szerződéseken alapulóvá alakítaná. Ez társadalmi
vitákban megszülető, egységes protokollok mentén egyenletes színvonalú állami
ellátást hozna létre. A MOK ugyanis csak átmenetileg tudná elfogadni, hogy a
szülészet kivételt képezzen az új szolgálati jogviszony-szabályozás
alól. A MOK háromoldalú (anya, orvos, ellátóhely) szerződésben rögzítené a
munkaidőn túli személyes közreműködéssel, rendelkezésre állással kapcsolatos
többletszolgáltatásokat. Ez a formalizált megoldás megoldaná, hogy a nők a
rendszer tényleges reformjáig továbbra is választhassanak maguknak orvost, de
ez átláthatóan és számonkérhetően történjen. A beszélgetés során az is
elhangzott, hogy a bizonyított negatív hatások mellet a garanciák nélküli informális
megbízás és a minőségbiztosítás hiánya miatt a hálapénz nem jelent
bizonyosságot az elvárt minőségű ellátásra nézve, tehát téves azt gondolni,
hogy a hálapénzes fogadott orvosi rendszer a nők szülési igényeire valódi
megoldást jelent.
A felmérés eredményeinek
részletes ismertetése elérhető a K-Monitor blogján.
Az eredményeket mutató ábrák innen is letölthetőek.
Hálapénz nélküli, külföldi
szülésélményeket bemutató videónk.
Forrás: k-monitor.hu
#hálapénz, #szülészet1. közéletileg informatív és/vagy konfliktust feltáró:   | |
2. sokoldalú, több oldalról megvilágító:   | |
3. tanulságos, sokaknak ajánlható:   | |
4. korrekt és/vagy mentes az érdekeltségtől:   | |
5. egyenlőtlenségre és/vagy igazságtalanságra érzékeny:   | |
6. egyéb közszolgálati értékek: közérthetőség, stílus, igényesség:   |